-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy olyan nyelv, amelyben kifejezetten gyakoriak az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak, kiváló táptalaja a szójátékoknak. A kínai kormány számára viszont ez a tény egy fenyegetés a kínai nyelvre nézve. Szerintük a szavakkal való játék „kulturális és nyelvi káoszhoz vezet”. Ezért mostantól a karaktereket csak rendeltetésszerűen szabad használni.
Kínában a média igen gyakran él azzal a lehetőséggel, hogy azonos hangalakú, de különböző jelentésű szavakkal játszva humoros szlogeneket alkosson. Ezek mostantól hivatalosan kerülendők: betiltották ugyanis „a kínai nyelv szabálytalan és pontatlan használatát, valamint az idiómákkal való visszaélést”. A törvényhozók egyik fő indoka az, hogy az ilyenek félrevezetik a gyerekeket. Írásbeli jelenségről van szó ugyanis: egy-egy karaktert kicserélnek egy azonos hangalakú, de eltérő jelentésűre úgy, hogy a kapott kifejezés is értelmes legyen és valamilyen módon kapcsolódjon az eredeti értelemhez. Akik még nem mozognak otthonosan a kínai írásjegyek világában, azokat megtéveszthetik az újszerű frázisok. Tovább bonyolítja a dolgot az, hogy a hangalaki azonosság jelenthet teljes azonosságot is és csak tonalitásbeli különbséget is.
(Forrás: Wikimedia Commons / Devin Ronis / CC BY-SA 3.0)
Természetesen nem csak a médiában található meg a szójáték jelensége. A hétköznapi kommunikációban is igen elterjedt az efféle kreatív karakterhasználat. Ennek népszerűsége érthető, hiszen a poliszémia nagyon gyakori a standard kínaiban is, és annak minden változatában. Az írás híresen sok karaktert számlál. A nagy szótárak több tízezer írásjegyet tartalmaznak, amiből egy átlagos, egyetemet végzett felnőt „csupán” 3500-at ismer. Ezzel szemben a standard kínaiban a lehetséges szótagok száma körülbelül 420. Mivel tonális nyelvről van szó, a tónusokkal együtt jóval magasabb a kiejtett szótagok száma, körülbelül 1300. Viszont mivel sokkal több karakter van, mint ahány lehetséges olvasat, elkerülhetetlen, hogy bizonyos karaktereket egyformán kelljen ejteni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Divat vagy kultúra?
Kína már korábban is tett lépéseket „a nyelv tisztaságának megóvása” érdekében. Úgy tűnik tehát, hogy a nyelvi purizmus és a nyelvi katasztrofizmus esetével van dolgunk. Úgy tűnik ugyanis, hogy a törvényhozók félteni kezdték a nyelvet, mert embertársaik nem az ő normáik szerint használják azt, és ebből katasztrofális következményeket jósolnak.
Csakhogy ez esetben nem feltétlenül valami új divatról van szó. A hangalak egyezéséből táplálkozó szójátékok hosszú hagyományra tekintenek vissza. Az egyik legismertebb példa a tetrafóbia, vagyis a 4-es szám [sì] kerülése, mert poliszém kapcsolat fűzi a ’halál’ [sǐ] jelentésű szóhoz. A kínai Tavaszünnephez tartozik a mondás: 年年有余 [niánnián yǒuyú] ’bőség lesz minden évben’. A kifejezés utolsó karakterének (’bőség’) ejtése megegyezik a 鱼 ’hal’ kiejtésével [yú], ezért esznek ezen az ünnepen halat.
Van olyan eset is, hogy egészen konkrét célt szolgálnak az azonos kiejtésű karakterek: mégpedig az internetes cenzúra megkerülését. Ahhoz, hogy a „nem kívánatos” kifejezések (például politikával kapcsolatos kifejezések vagy káromkodások) átmehessenek a cenzúrán, nincs szükség másra, mint egy-két olyan karakterre, melyek kiejtése megegyezik az eredeti szavakéval. A rendelet megjelenése tehát egészen bizonyosan nem független attól az új kifejezéstől, amit az elnöki házaspárra használnak (大妈), melynek ejtése [dàmǎ] pontosan megegyezik a 大麻 ’marihuána’ kiejtésével.
Források
Ping Cheng (2004): Modern Chinese. History and Sociolinguistics. Cambridge University Press