@Rako: „Sajnos MO-on az a baj, hogy a hátrányos helyzetűek legnagyobb része cigány, így abban a pillanatban, hogy ezeket külön tanítják, jönnek a "fajvédők", hogy ez etnikai szegregáció.”

A családi háttéren alapuló szegregáció is éppen olyan rossz, mint a faji alapú. DE Mo-n a dolog sokszor fordítva működik: eleve azért szegregálnak valakit, mert cigány, és csupán ürügyként hoznak fel más érveket.

Mivel a tervezetet nem ismerem, az itt ismertetett véleményhez tudok hozzászólni:

Kezdjük a legkisebbekkel:

Az jó lenne, ha az első pár osztályban csakugyan többet mozoghatnának a gyerekek, de a nagy osztályoknál ez lehetetlen.

Túl nagy a tanító felelőssége ha valami baj történik.

Bajorországban élek, három fiam van. Az első kettő a normális elemi-osztályba járt, kb 30-an voltak az osztályban és egy tanítónő.

A harmadik farkastorokkal született, 4 hónaposan megoperálták (másképp nem élne) és a fogazata sem volt rendben, így néha nehezen volt érthető amit mondott, pedig logopédiára is járt.

Ezért az első két osztályt egy speciális iskolában járta (Förderschule)

12-en voltak egy osztályban, 2 tanítónő és még néha mások is.

Minden gyerekkel tudtak foglalkozni (volt egy ikerpár, akikkel az volt a baj, hogy saját maguknak kialakítottak egy speciális nyelvet)

Akkor láttam, hogy a közgazdaság mennyi pénzt dob ki az ablakon, ha az iskolák első osztályain akar spórolni.

Ezen kellene javítani: kis osztályok, hogy mindenki otthon érezze magát, aki gyorsabban halad az a két évet két év alatt végzi el, akinél meg problémák vannak, azok három alatt.

Így el lehetne talán érni, hogy a harmadik osztályt nagyjából egyenlően felkészülve kezdjék.

Természetesen vannak olyan gyerekek,akiknél ez nem lehetséges, de azokat ez alatt fel lehet ismerni, hogy azok a következő két évet is három alatt végezzék. És így tovább.

A lényeg az lenne, hogy minden gyerek el tudja végezni legalább az általános iskola 8 osztályát.

Sajnos MO-on az a baj, hogy a hátrányos helyzetűek legnagyobb része cigány, így abban a pillanatban, hogy ezeket külön tanítják, jönnek a "fajvédők", hogy ez etnikai szegregáció.

Kérdésem hozzájuk: Mi fontosabb, hogy azok a többi gyerekkel együtt tanulva bukdácsoljanak, elmenjen a kedvük a tanulástól, vagy hogy egy képzettség-szint elérjenek?

Ami a későbbi osztályokat illeti:

Az általánosban és a gimnáziumban 40-en voltunk egy osztályban.

Mikor 1956-ban kikerültem Angliába, Downside-ban sokkal kisebb osztályok voltak. Ha jól emlékszem max 15-en.

De a fizikára szakosodóknál 12-en (A-level), a felső matematika (S-level)szakon pedig 60-an voltunk.

De mivel otthon oroszt is kellett tanulnom, az igazgató azt mondta, abból is le kell vizsgáznom. Volt egy tanár aki tudott valamit oroszul, így ő készített engem az O-levelre elő. Senki más nem tanult ott oroszul.

Egész napos tanítás volt (internátus) így nem a gépies 8-1 minden óra alatti tanítás, hanem a diákok a tudásuk és tehetségük szerint voltak csoportokba osztva, hogy mindenki annyit tudjon fejlődni, amire képes.

Ez szerintem sokkal fontosabb mint a pontos tantervi előírás.

Hiába a sok jóakarat és tudás a tanár részéről, ha az órán olyan diákok is ülnek akiket a tantárgy nem érdekel. Ez a fegyelmet is lazítja és a tanárt is elkedvetleníti.

Be kellene vezetni az angol rendszert, hogy alapfokig sok tárgyat kelljen megismerni, de komolyabban csak azokat tanulja a diák amihez kedve és tehetsége van.

Vagyis az "osztályismétlés" meg lenne szüntetve. Csak egyes tantárgyakat kellene addig ismételnie a diáknak, amíg le nem vizsgázik belőle.

Ha egy diáknak a nyelvekhez van tehetsége, akár 5 nyelvből is "érettségizhetne" felsőfokú szinten, míg, mivel matematikában gyenge, addigra csak az alapfokú szintet érné el.

De persze ez a "politikai korrektséggel" ellenkezik, mert "elit-képzés", annak ellenére, hogy az az egyén tehetségéhez és nem valami máshoz idomulna.

Ha a befektetés/haszon indexét nem 12 évre, hanem 50 évre számoljuk, akkor a differenciált (angol) minta sokkal jobban szerepelne, mint a kontinentális.