Az MTI birtokába került 1000 fős, a felnőtt magyar társadalmat nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló közvélemény-kutatás azt tartalmazza, hogy a magyarok négyötöde szerint a nevelési-oktatási intézményeknek nem kizárólag hasznos ismeretek oktatása (4 százalék), vagy a felnőtt életre nevelés a feladata (12 százalék), az elvárás: mindkét cél teljesülése (83 százalék).

A felnőtt magyarok 96 százaléka egyetért azzal, hogy minden diáknak kötelező megtanulni a fontosabb tárgyak alapismereteit, közülük is 79 százalék válaszolta azt, hogy teljes mértékben egyetért az elképzeléssel. 

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A férfiak 78 százaléka teljes mértékben egyetért az előző állítással és további 19 százalékuk inkább egyetért vele, míg a nők 81 százaléka teljes mértékben és 17 százaléka inkább egyetért vele.

A kutatás rávilágított arra is, hogy a közoktatásban az elmúlt években közvetlen tapasztalatot szerző 18–29 évesek nagyobb arányban támasztják az oktatási intézményekkel szemben a felnőtt életre nevelést (19 százalék), mint a hatvan évnél idősebbek (5 százalék). A felmérés szerint a nők 85 százaléka értékeli úgy, hogy az iskola feladata mind a felnőtt életre nevelés, mind pedig a hasznos ismeretek oktatása, míg ugyanígy a férfiak 80 százaléka gondolkodik.

Az életkor növekedésével csökken azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy az iskola feladata kizárólag a felnőtt életre nevelés, a 18–29 évesek 19 százaléka, míg a 60 év felettiek 5 százaléka válaszolt így.

Az alapfokú és a felsőfokú végzettségűeknek egyaránt 84 százaléka felelt úgy, hogy az iskola feladata egyaránt a felnőtt életre való nevelés és a hasznos ismeretek oktatása, míg az érettségivel rendelkezők 78 százaléka válaszolta ezt.

A Nyugat- és Közép- Magyarországon élők ugyanolyan arányban (84 százalék) válaszoltak úgy, hogy az iskola feladata mind a két funkció együttes ellátása, míg a Kelet-Magyarországon élők 81 százaléka felelte ugyanezt.

A Nemzeti alaptanterv prioritásait a kormányzati kutatás szerint az összes megkérdezett több mint kétharmada támogatja. Így például társadalmi konszenzus mutatkozik abban a kérdésben, hogy a fontosabb tárgyak alapismereteit minden diáknak kötelező legyen megtanulni (96 százalék), a tanároknak pedig a diákok erkölcsi nevelése mellett (94 százalék) a környezettudatossággal és a testi-lelki neveléssel egyaránt foglalkozniuk kell (94 százalék).

A mai fiataloknak mindenképpen tanulniuk kell a János vitézről és az 1848/49-es forradalomról (95 százalék), de az iskolai tudatos médiafogyasztásra nevelés is szükséges (66 százalék) – olvasható az összegzésben.

A kutatás szerint emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdasági alapismeretek oktatására (87 százalék), valamint a hazafiasságra és demokráciára nevelésre is (82 százalék).

A kormány szerdán fogadta el a Nemzeti alaptantervet. A 2013-ban életbe lépő alaptanterv lényege, hogy szabályozza, hogy milyen nevelési alapelveket kell betartaniuk a magyar iskoláknak, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania a közoktatásban.

A NAT vitaanyagához 60 szakmai szervezet és 648 magánszemély juttatta el észrevételeit. Általános észrevétel 403 volt, és legtöbb vélemény, 390 a magyar nyelv és irodalom területhez érkezett.