-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A fontosabb tárgyak alapismereteit minden diáknak legyen kötelező megtanulnia, és a tanároknak a diákok erkölcsi nevelése mellett a környezettudatossággal és a testi-lelki neveléssel egyaránt foglalkozniuk kell – ezt támogatja az összes megkérdezett több mint kétharmada a Nemzeti alaptantervről a kormányzat számára készült közvélemény-kutatás szerint.
Az MTI birtokába került 1000 fős, a felnőtt magyar társadalmat nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló közvélemény-kutatás azt tartalmazza, hogy a magyarok négyötöde szerint a nevelési-oktatási intézményeknek nem kizárólag hasznos ismeretek oktatása (4 százalék), vagy a felnőtt életre nevelés a feladata (12 százalék), az elvárás: mindkét cél teljesülése (83 százalék).
A felnőtt magyarok 96 százaléka egyetért azzal, hogy minden diáknak kötelező megtanulni a fontosabb tárgyak alapismereteit, közülük is 79 százalék válaszolta azt, hogy teljes mértékben egyetért az elképzeléssel.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A férfiak 78 százaléka teljes mértékben egyetért az előző állítással és további 19 százalékuk inkább egyetért vele, míg a nők 81 százaléka teljes mértékben és 17 százaléka inkább egyetért vele.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a közoktatásban az elmúlt években közvetlen tapasztalatot szerző 18–29 évesek nagyobb arányban támasztják az oktatási intézményekkel szemben a felnőtt életre nevelést (19 százalék), mint a hatvan évnél idősebbek (5 százalék). A felmérés szerint a nők 85 százaléka értékeli úgy, hogy az iskola feladata mind a felnőtt életre nevelés, mind pedig a hasznos ismeretek oktatása, míg ugyanígy a férfiak 80 százaléka gondolkodik.
Az életkor növekedésével csökken azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy az iskola feladata kizárólag a felnőtt életre nevelés, a 18–29 évesek 19 százaléka, míg a 60 év felettiek 5 százaléka válaszolt így.
Az alapfokú és a felsőfokú végzettségűeknek egyaránt 84 százaléka felelt úgy, hogy az iskola feladata egyaránt a felnőtt életre való nevelés és a hasznos ismeretek oktatása, míg az érettségivel rendelkezők 78 százaléka válaszolta ezt.
A Nyugat- és Közép- Magyarországon élők ugyanolyan arányban (84 százalék) válaszoltak úgy, hogy az iskola feladata mind a két funkció együttes ellátása, míg a Kelet-Magyarországon élők 81 százaléka felelte ugyanezt.
A Nemzeti alaptanterv prioritásait a kormányzati kutatás szerint az összes megkérdezett több mint kétharmada támogatja. Így például társadalmi konszenzus mutatkozik abban a kérdésben, hogy a fontosabb tárgyak alapismereteit minden diáknak kötelező legyen megtanulni (96 százalék), a tanároknak pedig a diákok erkölcsi nevelése mellett (94 százalék) a környezettudatossággal és a testi-lelki neveléssel egyaránt foglalkozniuk kell (94 százalék).
A mai fiataloknak mindenképpen tanulniuk kell a János vitézről és az 1848/49-es forradalomról (95 százalék), de az iskolai tudatos médiafogyasztásra nevelés is szükséges (66 százalék) – olvasható az összegzésben.
A kutatás szerint emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdasági alapismeretek oktatására (87 százalék), valamint a hazafiasságra és demokráciára nevelésre is (82 százalék).
A kormány szerdán fogadta el a Nemzeti alaptantervet. A 2013-ban életbe lépő alaptanterv lényege, hogy szabályozza, hogy milyen nevelési alapelveket kell betartaniuk a magyar iskoláknak, és melyek azok az alapismeretek, amelyeket minden diáknak el kell sajátítania a közoktatásban.
A NAT vitaanyagához 60 szakmai szervezet és 648 magánszemély juttatta el észrevételeit. Általános észrevétel 403 volt, és legtöbb vélemény, 390 a magyar nyelv és irodalom területhez érkezett.