nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: Egy mondás jut eszembe.. "Elverlek fiam, mint a kétfenekű dobot!" A mérges ember dühében í...
    2020. 12. 03, 19:11  Dob és dob
  • mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...
    2020. 12. 03, 07:25  Honnan jön a kenyér?
  • Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...
    2020. 12. 02, 22:42  Dob és dob
  • szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...
    2020. 12. 02, 17:09  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...
    2020. 12. 02, 16:58  Honnan jön a kenyér?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pokorni is kritizálja a Natot

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerint a Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezete nem teszi lehetővé, hogy a közoktatás elmúlt húsz évének tapasztalatait levonják, ezért attól tart, hogy „elszalasztjuk a valódi tartalmi megújulás lehetőségét”.

MTI | 2012. március 14.
|  

A plénum keddi budapesti ülésén az oktatáspolitikus arról beszélt, hogy empirikus úton szerzett tapasztalatokat levonva kellett volna a jövőbeni Natot megalkotni, de arra az elmúlt húsz évben még nem volt példa, hogy a Nat megírásakor ezekre támaszkodtak volna.

Így „kitöltetlen csekket ad” a Nat tervezete a kerettantervek készítőinek, ugyanakkor nem derül ki belőle, hogy a szakmunkásképző iskolák kerettantervei a majdani Nat melyik részét tartalmazzák, de még az sem, hogy abból mennyit valósítsanak meg – tette hozzá.

Megjegyezte: el kellene dönteni azt is, hogy a majdani Nat egy nemzeti minimumot írjon-e elő, vagy az elitgimnáziumok követelményeit fogalmazza meg. Pokorni Zoltán zavarónak nevezte, hogy a szakképzési és a köznevelési törvények nem ugyanazokat a szakkifejezéseket használják egyes fogalmakra. Kitért arra: a Natot meghatározó kormányrendeletet tavasszal hozzák majd meg, az előzetes elképzelések szerint a kerettanterveket nyáron elkészítik, augusztus végén pedig miniszteri rendeletek lehetnek ezekről.

Az oktatáspolitikus szólt arról: az egész napos iskola „széthúzhatja” az alapismeretek átadásának időintervallumát, nem feltétlenül kell tehát kizárólag délelőtt tartani a tantárgyi órákat. Megfontolandónak mondta továbbá, hogy a tagozatos nevelési formákat hány éves kortól vezessék be.

Utalt azokra az adatokra, melyek szerint nemzetközi összevetésben Magyarországon az átlagnál több természettudományos tanórát tartanak, de azok szerinte – egyebek mellett a fizikai, kémiai kísérletek hiánya miatt – unalmasak. A Natban leírt természettudományos óraszámok elegendőek, viszont a humán tárgyak óraszáma nemzetközi összehasonlításban kevesebb – mutatott rá.


Hozzászólásában Osztolykán Ágnes, a bizottság LMP-s alelnöke kiemelte: a Nat tervezetében szereplő, az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó tananyag túl sok. Felvetette, hogy az önállóságra nevelés benne van ugyan a Natban, de ha túl sokat kell megtanítani, nem marad idő az önállóságra nevelésre.

Véleménye szerint fennáll a veszélye annak, hogy a diákok a biflázáshoz térnek vissza, mert a gyermekközpontúság és a humanizmus csak a szlogenek szintjén érvényesül a Nat tervezetében.

Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő elmondta: mindenki, még a liberális oldal is elismeri, hogy korszerű ismereteket hoz be a Nat tervezete a közoktatásba, azonban Wass Albertet, Nyírő Józsefet és Kertész Imrét bele kellene venni a Natba. Szerinte fontos lenne, hogy a filmeket ne szinkronizálják, ezáltal könnyebben szerezhetnék meg az idegen nyelvi tudást és fejleszthetnék olvasási készségüket a diákok. Örvendetesnek tartaná, hogy a logikai készségfejlesztés nem kötelezően, de szerepelne a majdani Natban, továbbá annak a véleményének is hangot adott, hogy lehetne 10 százaléknál több a pedagógusok szabadon felhasználható órakerete.

Ferenczi Gábor, a Jobbik parlamenti képviselője úgy ítélte meg, a magyarok valódi származáselméletének oktatása hiányzik a Nat tervezetéből, ahogy a kalandozások kora sem kap kellő hangsúlyt. Szerinte ugyanakkor „túldimenzionált” a holokauszt oktatása, s a romákon kívül a többi magyarországi kisebbség kultúráját is bele kellene venni a Natba.

Az irodalomoktatás anyagából hiányolta mások mellett Wass Albert, Sík Sándor, Szabó Dezső, Herczeg Ferenc írók műveit, valamint véleménye szerint a Nat tervezetében nem kerül előtérbe kellőképpen a magyar nyelv „páratlan logikája”, továbbá nem szerepel benne a rovásírás bemutatása.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója elmondta: a jelenlegi Nat-tervezet a 2003-astól abban különbözik, hogy nem csak fejlesztési követelményekből, hanem tartalmakból is áll, valamint megjelenik benne többi között az erkölcsre, a családi életre, a hazafiságra, a demokráciára és a médiatudatosságra nevelés, valamint a gazdasági és pénzügyi kultúra. Fontos szerepet kaptak ezzel együtt minden műveltségi területen a fejlesztési feladatok – tette hozzá.

Kitért arra, hogy több mint száz munkatársa dolgozta ki ezt a dokumentumot, egy Nat-bizottság határozta meg a műveltségi területi bizottságok munkájának kereteit; utóbbiakban szaktanárok vettek részt, és azt vizsgálták, hogy a tananyagok illeszkednek-e az adott évfolyamokhoz.
Mint mondta, a Nat online felületén 1600 észrevétel érkezett, és csaknem 40 szakmai szervezet is elmondta véleményét. Jelentős részük szerint a Nat-tervezetben leírt tananyagot csökkenteni kellene, másik részük azonban felsorolta, miket kellene még belevenni a Natba.

A főigazgató elmondta: a szakmai bizottságok korrekciós munkákat végeznek „ezekben az órákban is”, azt vizsgálják, tarthatók-e a tervezet előírásai. Kikérik a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai szervezetek, tankönyvkiadók véleményét is – fűzte hozzá.

Kaposi József képviselői észrevételekre reagálva közölte: az új Naton alapuló majdani kerettantervek lehetőséget adnak többek között arra, hogy a rovásírást tanítsák vagy a magyarság eredetével felmerülő alternatív ismereteket közöljék a diákokkal. Felhívta a figyelmet: a Natnak azonban nem az a funkciója, hogy a tudománytörténeti, technikatörténeti vitákat eldöntse.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X