-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerint a Nemzeti alaptanterv (Nat) tervezete nem teszi lehetővé, hogy a közoktatás elmúlt húsz évének tapasztalatait levonják, ezért attól tart, hogy „elszalasztjuk a valódi tartalmi megújulás lehetőségét”.
A plénum keddi budapesti ülésén az oktatáspolitikus arról beszélt, hogy empirikus úton szerzett tapasztalatokat levonva kellett volna a jövőbeni Natot megalkotni, de arra az elmúlt húsz évben még nem volt példa, hogy a Nat megírásakor ezekre támaszkodtak volna.
Így „kitöltetlen csekket ad” a Nat tervezete a kerettantervek készítőinek, ugyanakkor nem derül ki belőle, hogy a szakmunkásképző iskolák kerettantervei a majdani Nat melyik részét tartalmazzák, de még az sem, hogy abból mennyit valósítsanak meg – tette hozzá.
Megjegyezte: el kellene dönteni azt is, hogy a majdani Nat egy nemzeti minimumot írjon-e elő, vagy az elitgimnáziumok követelményeit fogalmazza meg. Pokorni Zoltán zavarónak nevezte, hogy a szakképzési és a köznevelési törvények nem ugyanazokat a szakkifejezéseket használják egyes fogalmakra. Kitért arra: a Natot meghatározó kormányrendeletet tavasszal hozzák majd meg, az előzetes elképzelések szerint a kerettanterveket nyáron elkészítik, augusztus végén pedig miniszteri rendeletek lehetnek ezekről.
Az oktatáspolitikus szólt arról: az egész napos iskola „széthúzhatja” az alapismeretek átadásának időintervallumát, nem feltétlenül kell tehát kizárólag délelőtt tartani a tantárgyi órákat. Megfontolandónak mondta továbbá, hogy a tagozatos nevelési formákat hány éves kortól vezessék be.
Utalt azokra az adatokra, melyek szerint nemzetközi összevetésben Magyarországon az átlagnál több természettudományos tanórát tartanak, de azok szerinte – egyebek mellett a fizikai, kémiai kísérletek hiánya miatt – unalmasak. A Natban leírt természettudományos óraszámok elegendőek, viszont a humán tárgyak óraszáma nemzetközi összehasonlításban kevesebb – mutatott rá.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hozzászólásában Osztolykán Ágnes, a bizottság LMP-s alelnöke kiemelte: a Nat tervezetében szereplő, az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó tananyag túl sok. Felvetette, hogy az önállóságra nevelés benne van ugyan a Natban, de ha túl sokat kell megtanítani, nem marad idő az önállóságra nevelésre.
Véleménye szerint fennáll a veszélye annak, hogy a diákok a biflázáshoz térnek vissza, mert a gyermekközpontúság és a humanizmus csak a szlogenek szintjén érvényesül a Nat tervezetében.
Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő elmondta: mindenki, még a liberális oldal is elismeri, hogy korszerű ismereteket hoz be a Nat tervezete a közoktatásba, azonban Wass Albertet, Nyírő Józsefet és Kertész Imrét bele kellene venni a Natba. Szerinte fontos lenne, hogy a filmeket ne szinkronizálják, ezáltal könnyebben szerezhetnék meg az idegen nyelvi tudást és fejleszthetnék olvasási készségüket a diákok. Örvendetesnek tartaná, hogy a logikai készségfejlesztés nem kötelezően, de szerepelne a majdani Natban, továbbá annak a véleményének is hangot adott, hogy lehetne 10 százaléknál több a pedagógusok szabadon felhasználható órakerete.
Ferenczi Gábor, a Jobbik parlamenti képviselője úgy ítélte meg, a magyarok valódi származáselméletének oktatása hiányzik a Nat tervezetéből, ahogy a kalandozások kora sem kap kellő hangsúlyt. Szerinte ugyanakkor „túldimenzionált” a holokauszt oktatása, s a romákon kívül a többi magyarországi kisebbség kultúráját is bele kellene venni a Natba.
Az irodalomoktatás anyagából hiányolta mások mellett Wass Albert, Sík Sándor, Szabó Dezső, Herczeg Ferenc írók műveit, valamint véleménye szerint a Nat tervezetében nem kerül előtérbe kellőképpen a magyar nyelv „páratlan logikája”, továbbá nem szerepel benne a rovásírás bemutatása.
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója elmondta: a jelenlegi Nat-tervezet a 2003-astól abban különbözik, hogy nem csak fejlesztési követelményekből, hanem tartalmakból is áll, valamint megjelenik benne többi között az erkölcsre, a családi életre, a hazafiságra, a demokráciára és a médiatudatosságra nevelés, valamint a gazdasági és pénzügyi kultúra. Fontos szerepet kaptak ezzel együtt minden műveltségi területen a fejlesztési feladatok – tette hozzá.
Kitért arra, hogy több mint száz munkatársa dolgozta ki ezt a dokumentumot, egy Nat-bizottság határozta meg a műveltségi területi bizottságok munkájának kereteit; utóbbiakban szaktanárok vettek részt, és azt vizsgálták, hogy a tananyagok illeszkednek-e az adott évfolyamokhoz.
Mint mondta, a Nat online felületén 1600 észrevétel érkezett, és csaknem 40 szakmai szervezet is elmondta véleményét. Jelentős részük szerint a Nat-tervezetben leírt tananyagot csökkenteni kellene, másik részük azonban felsorolta, miket kellene még belevenni a Natba.
A főigazgató elmondta: a szakmai bizottságok korrekciós munkákat végeznek „ezekben az órákban is”, azt vizsgálják, tarthatók-e a tervezet előírásai. Kikérik a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai szervezetek, tankönyvkiadók véleményét is – fűzte hozzá.
Kaposi József képviselői észrevételekre reagálva közölte: az új Naton alapuló majdani kerettantervek lehetőséget adnak többek között arra, hogy a rovásírást tanítsák vagy a magyarság eredetével felmerülő alternatív ismereteket közöljék a diákokkal. Felhívta a figyelmet: a Natnak azonban nem az a funkciója, hogy a tudománytörténeti, technikatörténeti vitákat eldöntse.