-
menasagh: Digitális tanulás...ennek is idővel jönnek meg a követkeményei mint a szombatesti bálnak.2021. 02. 24, 15:16 Hiánypótló online konferencia a...
-
K. Laci: Itt is nagyon sok hangoskönyveket meg lehet találni és elérhető az oldal akadálymnetesen i...2021. 02. 22, 17:59 Fehér bottal a monitor előtt
-
menasagh: Ezeknek a kifejezéseknek a nyelvújításkori változásokhoz van-e köze ?2021. 02. 17, 21:25 Bocsát és bocsájt
-
gekovacsistvan: Talán folytatnám a 23. - tól ( A többbi engem nem érdekel) "A Nomád Együttműködés Rendszer...2021. 02. 15, 12:38 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
menasagh: Valahol azt olvastam, hogy a biblia a régi eposzokból megmentett részletek átírása, tehát ...2021. 02. 14, 18:00 Jáfet, Magóg és magyarok mindenhol
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szóalakok változási ütemét is figyelembe vevő statisztikai modellekkel és a „származáskorláttal” a ponto-kaszpi sztyeppe jött ki indoeurópai őshazaként.
Újszerű, kvantitatív módszereket is felhasználó modellel érveltek amerikai kutatók az indoeurópai nyelvek eredetének úgynevezett sztyepphipotézise mellett. A Kaliforniai Egyetem berkeleyi intézményének (Berkeley) nyelvészcsapata Will Changgal az élen több mint 150 élő és holt indoeurópai nyelv több mint 200 szóhalmazának időbeli változásait vette górcső alá.
A szóalakok változási ütemét is figyelembe vevő statisztikai modellekkel arra következtettek, hogy az indoeurópai ősnyelv körülbelül 6500-5500 évvel ezelőtt kezdett el szétválni, ami a sztyepphipotézisnek felel meg. Eszerint az ősnyelv a ponto-kaszpi sztyeppén, azaz a Fekete-tenger északi partjától a Kaszpi-tengeren túl nyúló hatalmas síkságon alakult ki, és innen kezdett elterjedni az állattartás fejlődésével Kr. e. 4500 és 3500 között.
A Language című tudományos folyóirat márciusi számában megjelenő cikk az egyik első kvantitatív alapokon álló tanulmány a sztyepp-hipotézis védelmében, és az első cikk, amely a „származáskorlátot” is figyelembe veszi, azaz jobban beépíti módszerébe a nyelvek között kimutatott rokonságokat. A metódust a szerzők reményei szerint más nyelvcsaládok vizsgálatánál is lehet majd használni.
A sztyepphipotézis alternatívája az Anatólia-elmélet, amely szerint az indoeurópai nyelvek őse sokkal korábban, Kr. e. 7500 és 6000 között kezdett el szétágazni a mai Törökország területéről a mezőgazdasággal és a paraszti életmóddal együtt. Az indoeurópai nyelvek – melyek közé a germán, az újlatin és a szláv nyelvek mellett a perzsa és a hindi is tartozik – csaknem 3 milliárd ember anyanyelvét adják, ezzel az indoeurópai a világ legtöbb ember által beszélt nyelvcsaládjának számít.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az MTI cikke – illetve a Science Daily híre, melyre épül – számos kérdést felvet. Nem világos, mi az a „származáskorlát” – az eredetiben szereplő ancestry constrait inkább származási megszorításként fordítható, és úgy tűnik, hogy arra utal, hogy a kutatók figyelembe vették az egyes nyelvek rokonsági viszonyait is. Ez viszont aligha tekinthető újdonságnak – legfeljebb az egyébként is gyenge próbálkozásokhoz képest. A másik furcsaság, hogy mik lehetnek a „szóalakok változási ütemét is figyelembe vevő statisztikai modellek”. Esetleg a Swadesh-féle glottokronológai modellre gondolhatunk, mely arra épül, hogy a nyelvek egyenletes sebességgel változnak – ez azonban nem igaz. Az pedig, hogy a szétválás idejéből rögtön a helyére is következtessünk, meglepően merész lépés.
Pontosabb ítéletet csak az eredeti cikk alaposabb tanulmányozása után mondhatunk. Amennyiben lehetőségeink engedik, vissza fogunk térni a kérdésre.
(nyest.hu)