-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, feltételezem, hogy nem véletlenül maradtak fenn.. Nem ki, hanem rátalálta...2025. 07. 08, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 756-hoz kiegészítés.. Az korábbi hozzászólásaimban már több esetben le...2025. 07. 08, 11:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mire alapozod azt, amit írsz ősmondatokról meg nyelvkincs-szerződésről...2025. 07. 08, 11:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: @ganajtúrós bukta: Mi is az az alap szókincs? Kálmán Lászlót idézem: "Az alapsz...2025. 07. 08, 11:06 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: "Jó esetben matematikailag alátámasztható sokféle tudományág." --> ...2025. 07. 04, 23:11 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elfelejthetjük, amit a franciaórákon a „Madame” és a „Mademoiselle” különbségéről tanultunk?
Több helyen is megjelent a sajtóban, hogy a franciák betiltják a Mademosielle (’kisasszony; fiatal, férjezetlen nő’) megszólítást, mivel az diszkriminatív és félrevezető. A hír persze így nem igaz, a titulus nem lesz betiltva, de valóban, a francia miniszterelnöki hivatal kiadott egy ajánlást a megszólítások és a családi állapot hivatalos, az állami intézményekben használatos megjelölésére vonatkozóan.
Mi volt az eddigi gyakorlat? A franciában – hasonlóan az angolhoz – míg a férfiak megszólítására egy, a nők megszólítására két különféle kifejezést használnak attól függően, hogy hajadon-e az illető nő. A fiatal, férjezetlen lányokat, nőket, kisasszonyokat Mademoiselle-nek [mádmázel], a férjezett asszonyokat Madame-nak [mádám] szólítják, míg a férfiakat egységesen Monsieur-nek [möszjő]. Tehát, ha azt halljuk, hogy valaki azt mondta, hogy „Felhívtam Madame Chauchat-t”, biztosak lehettünk benne, hogy a nevezett nő férjezett, jóllehet nem is ismertük sem őt, sem a férjét.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nem kell hozzá feministának lennünk, hogy rájöjjünk, miért nem korszerű ma ez a kétféle megszólítás – most azon túllépve, hogy a szembeállítva a férfiak egységes megszólításával, valóban diszkriminációra adhat okot. Ma egy nő valószínűleg jóval később megy férjhez, ha egyáltalán férjhez megy, mint a 19. században. Mi a helyzet azokkal, akiknek csak élettársuk van, ők életük végéig Mademoiselle-ek maradnak? Mi a helyzet az elvált vagy megözvegyült nőkkel, akik visszaveszik leánykori nevüket? Egyszóval, a helyzet bonyolódik: ma már nem az az általános, hogy egy nő huszonéves korában férjhez megy, és utána egy férfivel éli le az életét. Így a nyelv által tipikusnak megnevezett dolog ma már egyáltalán nem mondható tipikusnak.
Az angolok ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a Miss [misz] (’kisasszony’) és a Mrs. [miszisz] (‘asszony’) megkülönböztetés mellé alkottak egy harmadik, a családi állapotra nézve semleges megszólító formát, a Ms.-t [miz]. A franciák pedig azt tervezik, hogy a Madame (rövidítve: Mme.) alak lesz a semleges a felnőtt nők megszólításában, és a Mademoiselle-nek búcsút intenek.
A francia miniszterelnöki hivatal nemcsak a megszólításokra gondolt, hanem a családi állapot leírására is. A hivatalos iratokban a nom d'épouse (’házassági név, asszonynév’) helyett nom d'usage (‘használt név') fog szerepelni a nom de famille (’születési név, vagy nőknél leánykori név’) mellett.
A magyar nyelvben a megszólítás talán nem okoz olyan problémákat, mint a franciában, hisz magyarul eleve kevesebb szituációban használjuk a kisasszony és az asszony(om) formákat, bár kétségtelen, hogy egy emelkedett regiszterben ezek léteznek. A leánykori névvel kapcsolatosan azonban hasonló probléma merül fel, mint a franciáknál. Éppen ezért ma már elterjedtebb, hogy a hivatalos űrlapokon a születési név szerepel, leánykori név helyett.
Forrás