-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elfelejthetjük, amit a franciaórákon a „Madame” és a „Mademoiselle” különbségéről tanultunk?
Több helyen is megjelent a sajtóban, hogy a franciák betiltják a Mademosielle (’kisasszony; fiatal, férjezetlen nő’) megszólítást, mivel az diszkriminatív és félrevezető. A hír persze így nem igaz, a titulus nem lesz betiltva, de valóban, a francia miniszterelnöki hivatal kiadott egy ajánlást a megszólítások és a családi állapot hivatalos, az állami intézményekben használatos megjelölésére vonatkozóan.
Mi volt az eddigi gyakorlat? A franciában – hasonlóan az angolhoz – míg a férfiak megszólítására egy, a nők megszólítására két különféle kifejezést használnak attól függően, hogy hajadon-e az illető nő. A fiatal, férjezetlen lányokat, nőket, kisasszonyokat Mademoiselle-nek [mádmázel], a férjezett asszonyokat Madame-nak [mádám] szólítják, míg a férfiakat egységesen Monsieur-nek [möszjő]. Tehát, ha azt halljuk, hogy valaki azt mondta, hogy „Felhívtam Madame Chauchat-t”, biztosak lehettünk benne, hogy a nevezett nő férjezett, jóllehet nem is ismertük sem őt, sem a férjét.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nem kell hozzá feministának lennünk, hogy rájöjjünk, miért nem korszerű ma ez a kétféle megszólítás – most azon túllépve, hogy a szembeállítva a férfiak egységes megszólításával, valóban diszkriminációra adhat okot. Ma egy nő valószínűleg jóval később megy férjhez, ha egyáltalán férjhez megy, mint a 19. században. Mi a helyzet azokkal, akiknek csak élettársuk van, ők életük végéig Mademoiselle-ek maradnak? Mi a helyzet az elvált vagy megözvegyült nőkkel, akik visszaveszik leánykori nevüket? Egyszóval, a helyzet bonyolódik: ma már nem az az általános, hogy egy nő huszonéves korában férjhez megy, és utána egy férfivel éli le az életét. Így a nyelv által tipikusnak megnevezett dolog ma már egyáltalán nem mondható tipikusnak.
Az angolok ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a Miss [misz] (’kisasszony’) és a Mrs. [miszisz] (‘asszony’) megkülönböztetés mellé alkottak egy harmadik, a családi állapotra nézve semleges megszólító formát, a Ms.-t [miz]. A franciák pedig azt tervezik, hogy a Madame (rövidítve: Mme.) alak lesz a semleges a felnőtt nők megszólításában, és a Mademoiselle-nek búcsút intenek.
A francia miniszterelnöki hivatal nemcsak a megszólításokra gondolt, hanem a családi állapot leírására is. A hivatalos iratokban a nom d'épouse (’házassági név, asszonynév’) helyett nom d'usage (‘használt név') fog szerepelni a nom de famille (’születési név, vagy nőknél leánykori név’) mellett.
A magyar nyelvben a megszólítás talán nem okoz olyan problémákat, mint a franciában, hisz magyarul eleve kevesebb szituációban használjuk a kisasszony és az asszony(om) formákat, bár kétségtelen, hogy egy emelkedett regiszterben ezek léteznek. A leánykori névvel kapcsolatosan azonban hasonló probléma merül fel, mint a franciáknál. Éppen ezért ma már elterjedtebb, hogy a hivatalos űrlapokon a születési név szerepel, leánykori név helyett.
Forrás