nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A szó nyelvtani értelmében

A rendőrségi fogalmazványok után mind a tíz nyelvi ujjunkat megnyalhatjuk. Ne habozzunk, azaz inkább mégis!

Fejes László | 2016. augusztus 8.
|  

Érdekes cikket közöl a 444 arról, hogy a „kamaszodó kézis fiúk és a református lelki élet összehangolása nem ment zökkenőmentesen”. A cikk számunkra különösen azért érdekes, mert többször idéznek a rendőrségi jegyzőkönyvből is, méghozzá nyelvileg is figyelemre méltó mondatokat. Ezek közül most csak egyet emelünk ki:

[az edző] a táncos mulatságot a szó nyelvtani jelentésében értelmezte.

Attól most tekintsünk el, hogy a táncos mulatság nem egy, hanem két szó (ezt jól is írta a jegyzőkönyvvezető), itt bizonyára az a szó szoros értelmében kifejezés zavart be, melyet természetesen több szóból álló szerkezetekkel kapcsolatban is használunk. A kérdés inkább az, hogy mi az a „nyelvtani jelentésében”.

A nyelvtan fogalma persze vitatott kérdés, de azzal valószínűleg minden szakértő kiegyezne, hogy a nyelvtan azon szabályok (vagy tendenciák) rendszere (de legalábbis összessége), mely meghatározza, hogy egy adott nyelvben milyen szerkezetek fordulhatnak elő, és milyenek nem (esetleg skalárisan: ezek mennyire jól formáltak). Ehhez hozzátehetjük, hogy a nyelvtani szerkezetek a jelentéssel is korrelálnak: bár vannak nyelvtanilag jól formált mondatok, melyeknek nem tudunk jelentést tulajdonítani (Színtelen zöld eszmék dühödten alszanak), a különböző módon, ám nyelvtanilag egyaránt helyesen megfogalmazott szerkezetek jelentése általában eltérő (bár itt is vannak hasonló jelentésű, eltérően megformált szerkezetek: Pista kalapja ~ Pistának a kalapja).

Ha viszont azt mondjuk, hogy van nyelvtani jelentés, akkor kell lennie nem nyelvtani jelentésnek is. Ez valami olyasmit jelenthetne, hogy egy nyelvtanilag rossz szerkezetnek a jelentése. Persze nyelvtanilag rosszul formált szerkezetnek is próbálhatunk jelentést tulajdonítani (pl. ha egy gyerek vagy idegen anyanyelvű azt mondja, hogy Vedd fel a kabát, akkor sejtjük, mit kér), de azt már aligha mondhatjuk, hogy ennek a szerkezetnek ez és ez a jelentése (hiszen az adott nyelven azt a jelentést nem így kell kifejezni). Ráadásul a nyelvtanilag rosszul formált szerkezeteknek nem is lehetne „nyelvtani” jelentésük. 

A szó nyelvtani értelmében
Forrás: Wikimedia Commons / Vasilisochkin / CC BY-SA 3.0

A szembeállítás tehát csak a nyelvtanilag jól formált mondatok esetében lehetséges. Ebben az esetben a nem nyelvtani jelentés valami olyasmi jelentés lehetne, ami a mondatból nem vezethető le, pl. az innék egy kávét szerkezetnek az a jelentése, hogy ’ittam egy kávét’, vagy hogy ’az elefántok nagyok’. Ezekre azonban azt szoktuk mondani, hogy a szerkezetek ezeket nem jelentik. Amit viszont jelentenek, azokat a jelentésüknek hívjuk, nem pedig a nyelvtani jelentésüknek.

Vannak esetek, amikor lehetséges lenne valamiféle megkülönböztetés: a klasszikus példa, hogy a Nem tudod, mennyi az idő? vagy a Ki tudnád nyitni az ablakot? kérdések az adott társalgásban valójában kérésék, és a rájuk adott De válasz az idő közlése nélkül, illetve az Igen válasz az ablak kinyitása nélkül fura viselkedésnek, a társalgási maximák megszegésének számít.  Ebben az esetben elmondhatjuk, hogy a ’kérlek, mondd meg, mennyi az idő’, illetve a ’kérlek, nyisd ki az ablakot’ jelentést a mondatok pragmatikai jelentésének nevezhetjük, de az ezzel szembeállított jelentést nem szoktuk nyelvtaninak, legfeljebb szó szerintinek nevezni. Ráadásul a táncos mulatság esetében ilyenről sincs szó.

Táncos mulatság 1924 körül
Táncos mulatság 1924 körül
(Forrás: FORTEPAN)

A szó szerinti jelentést szembeállíthatjuk még a szó (szerkezet) átvitt értelemben való használatáról: a jön még a kutyára dér ’meglesz még a (negatív) következménye, nem lesz mindig ilyen jó a helyzet’ jelentése ilyen (de ezzel sem szoktunk szembeállítani nyelvtani jelentést). Ráadásul azt sem állíthatjuk, hogy amikor a gyerekek táncos mulatságról beszéltek edzőjüknek, akkor átvitt értelemben használták volna a szót, hiszen a táncos mulatság kifejezésbe éppúgy beletartozik a visszafogott, táncrenddel koordinált keringőzés, mint a fékeveszett partizás a pezsgő cipőből történő fogyasztásával. Azt persze senki sem vitatja, hogy a táncos mulatság stílusát tekintve „jólneveltebb” kifejezés, mint a rave party, de jelentése az utóbbit is lefedi. Ha tánc van, és a rendezvény célja az emelkedett hangulat, akkor bizony a táncos mulatság szerkezetet a szó szoros értelmében, nem pedig átvitt értelemben használjuk. Ha pedig a gyerekek azt állították, hogy táncos mulatságot szeretnének szervezni, ezzel önmagában nem zárták ki az alkoholfogyasztást vagy a könnyű drogok használatát, sem a tejtermékek nem megszokott módon való fogyasztását.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 gligeti 2016. augusztus 10. 12:35

@Fejes László (nyest.hu): Igen, ez mind igaz, csak egyrészt a "nyelvtani értelmezés" a jogban több, mint amit mondasz, **az egész adott szöveg jelentését** próbálja meg csak a szavak/kifejezések "általánosan elfogadott" jelentése (pl. az Értelmező kéziszótár alapján) *és* a nyelvtani szerkezetek ("a nyelv szabályai") alapján levezetni -- most ezen lehetne vitatkozni, hogy erre ez helyes kifejezés-e, hiszen a szavak/kifejezések jelentése (akár általánosan elfogadott, akár az Értelmező kéziszótárbeli, stb.) az nem a nyelvtan része, de hát a jog ezt a koncepciót elég régóta ismeri és így használja; másrészt szerintem aki ezt "megszövegezte" (pl. az edző ügyvédje, vagy más joggal foglalkozó ember), ezt a terminust próbálta alkalmazni arra, hogy az edző a táncos mulatság alatt táncos mulatságot értett, és nem habnyalogatást. Nyilván azt értette alatta, hogy ha jogilag precízen mondanánk, hogy a "nyelvtani értelmezésből következő jelentést", csak kevésbé kacifántosan akarta mondani, de szinte biztosan ez a jogi szakkifejezés zavar be, és a zavar pedig onnan indul, hogy ott a "nyelvtanba" beleértik a "szavak és kifejezések általánosan elfogadott/kodifikált jelentését", ami persze tudományosan nézve nem a nyelvtan része.

11 aphelion 2016. augusztus 9. 12:43

A rendőrviccek fénykora óta talán már emelkedett valamennyit az állomány átlag IQja, de azért még túlzás lenne azt várni, hogy különbséget tegyenek a nyelvtan és a szótár fogalma között ;)

Mert szerintem azt próbálják ott kifejezni, hogy "abból, hogy 'buli lesz', nem vágta le hogy sztripperek is jönnek..."

10 jan 2016. augusztus 9. 10:35

Hogy legyen egy kis elmélet is:

en.wikipedia.org/wiki/Prototype_theory

9 El Vaquero 2016. augusztus 9. 07:41

@gligeti: de amit említesz, az is nyelvtani értelmezés, nem nyelvtani jelentés. Hamarabb lyendőjcsimmáék nagyon hivatalosan és tudományosan akartak fogalmazni, csak bullshit lett belőle. Megesik.

Egyébként meg sajnos a teljesen laikusoknak összemosódik a nyelv, nyelvtan, helyesírás, helyesség, stb., de pl. a hang/betű, és a nyelvészet/nyelvművelés is. Nem csak magyaroknál, de szerte a világban. Ez nagyon szépen látszik már a YouTube-os accent tages videókon, ahol a szereplők rendszeresen hivatkoznak a "grammar", "grammatically correct", és "correct" kitételekre, holott sem nyelvtanról nincs szó, sem azt nem kérdezték, hogy hogyan van helyesen, a feladat csupán annyi, hogy egy szavakból és mondatokból álló listát fel kell olvasni úgy, ahogy a beszélő szokta mondani. Egy kiejtési felmérés a nyelvjárások tanulmányozására, nem nyelvtani vagy helyességi teszt, az emberek meg mégis annak veszik.

8 El Vaquero 2016. augusztus 9. 07:30

@Irgun Baklav: persze feltételezzük, hogy ezt a mi Irgununk is csak elmondásból tudja, mivel ő nem volt ott a nevezett mulatságon. A sör meg nem is tejtermék, csak alapvető élelmiszer.

7 bm 2016. augusztus 9. 01:55

@Irgun Baklav: Valahogy van egy olyan érzésem (így, felnőttfejjel), hogy ez a "játék" inkább úgy lehetett, hogy az igazgató, igazgatóhelyettesek és Pedagógus IV. besorolású kollégáik lehunyták a lelki szemeiket... :-) Valószínűleg már akkor is sejthették, hogy egy diákok által szervezett "táncos mulatságon" már akkor sem öltönyben/nagyestélyiben keringőző ideálfiatalokat kellett elképzelni, prototipikusan mulatozva... ;-))

6 Irgun Baklav 2016. augusztus 9. 00:23

@jan: „ha valaki táncos mulatságként hivatkozik egy rave party-ra, azt automatikusan humorosnak/modorosnak/stb. érezzük”

Hát ebben azért van (lehet) egy taktikai elem is. Annó középiskolásként egy konzervatívabb suliba jártam. A tanerők nem feltétlen pártolták volna, ha valaki pl. diáknap keretében révpartit/technós bulit szeretne rendezni, de a „táncos mulatság” gond nélkül mehetett. Nyilván erre a szóra az igazgató, igazgatóhelyettesek és Pedagógus IV. besorolású kollégáik lelki szemei előtt is öltönyben/nagyestélyiben keringőző fiatalok jelentek meg, ahogy az a 19. század tánczos vigadalmak során szokásban volt. Aztán magára a bulira ők már nem jöttek, úgyhogy a tényleges tartalom ettől az ideáltól némileg eltérhetett (bár tejtermékek „nem megszokott módon való fogyasztására” nem került sor).

5 bm 2016. augusztus 8. 23:32

@jan: Hát igen, ezt cseppet túltolták. :-)

4 jan 2016. augusztus 8. 23:18

Szerintem prózaibb a magyarázat. Itt "nyelvtani jelentés" alatt szimplán "a szó szerinti", a legkevésbé metaforikus használat szerinti jelentésre gondolt a szerző.

Vagyis hogy a "táncos mulatság" prototípikus, legkevésbé metaforikus jelentése az, hogy "egy társas esemény, ahol férfiak és nők, fiúk és lányok táncolnak egymással". Nyilván metaforikusan beleérthetjük a táncos mulatságba azt is, hogy "két sztripzítáncosnő fellép kamaszfiúk előtt", de ez egyértelműen már egy átvittebb jelentés. Ugyanígy a rave party - természetesen metaforikusan ezt is lehet táncos mulatságnak nevezni, de ez megint csak nem a prototipikus "táncos mulatság": ez abból is látszik, hogy ha valaki táncos mulatságként hivatkozik egy rave party-ra, azt automatikusan humorosnak/modorosnak/stb. érezzük.

3 Fejes László (nyest.hu) 2016. augusztus 8. 22:07

@gligeti: Az értelmezés nem azonos az értelemmel vagy jelentéssel. Nyelvtanilag lehet értelmezni valamit, pl. hogy mit is jelentenek pontosan az alábbi mondatok: mire vonatkozik az a névmás, ki is a harmadik tagmondat alanya stb. Ennek semmi köze a leírtakhoz.

2 gligeti 2016. augusztus 8. 11:20
1 gligeti 2016. augusztus 8. 11:18

Itt inkább egy jogi terminus technicusról lesz szó: interpretatio grammatica, azaz nyelvtani értelmezés. Erre természetesen ugyanúgy igaz, amit írsz, de hát egy igen régen bevett jogi kifejezés arra, amikor az értelmezésben először a szó szerinti, a mondatok és a kifejezések elemzésével levezethető értelmezést nézik (szemben a mindenféle más, kontextuális, jogalkotó szándéka, joglogikai, meg mittudomén még milyen értelmezésekkel szemben).

Információ
X