-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A rendőrségi fogalmazványok után mind a tíz nyelvi ujjunkat megnyalhatjuk. Ne habozzunk, azaz inkább mégis!
Érdekes cikket közöl a 444 arról, hogy a „kamaszodó kézis fiúk és a református lelki élet összehangolása nem ment zökkenőmentesen”. A cikk számunkra különösen azért érdekes, mert többször idéznek a rendőrségi jegyzőkönyvből is, méghozzá nyelvileg is figyelemre méltó mondatokat. Ezek közül most csak egyet emelünk ki:
[az edző] a táncos mulatságot a szó nyelvtani jelentésében értelmezte.
Attól most tekintsünk el, hogy a táncos mulatság nem egy, hanem két szó (ezt jól is írta a jegyzőkönyvvezető), itt bizonyára az a szó szoros értelmében kifejezés zavart be, melyet természetesen több szóból álló szerkezetekkel kapcsolatban is használunk. A kérdés inkább az, hogy mi az a „nyelvtani jelentésében”.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nyelvtan fogalma persze vitatott kérdés, de azzal valószínűleg minden szakértő kiegyezne, hogy a nyelvtan azon szabályok (vagy tendenciák) rendszere (de legalábbis összessége), mely meghatározza, hogy egy adott nyelvben milyen szerkezetek fordulhatnak elő, és milyenek nem (esetleg skalárisan: ezek mennyire jól formáltak). Ehhez hozzátehetjük, hogy a nyelvtani szerkezetek a jelentéssel is korrelálnak: bár vannak nyelvtanilag jól formált mondatok, melyeknek nem tudunk jelentést tulajdonítani (Színtelen zöld eszmék dühödten alszanak), a különböző módon, ám nyelvtanilag egyaránt helyesen megfogalmazott szerkezetek jelentése általában eltérő (bár itt is vannak hasonló jelentésű, eltérően megformált szerkezetek: Pista kalapja ~ Pistának a kalapja).
Ha viszont azt mondjuk, hogy van nyelvtani jelentés, akkor kell lennie nem nyelvtani jelentésnek is. Ez valami olyasmit jelenthetne, hogy egy nyelvtanilag rossz szerkezetnek a jelentése. Persze nyelvtanilag rosszul formált szerkezetnek is próbálhatunk jelentést tulajdonítani (pl. ha egy gyerek vagy idegen anyanyelvű azt mondja, hogy Vedd fel a kabát, akkor sejtjük, mit kér), de azt már aligha mondhatjuk, hogy ennek a szerkezetnek ez és ez a jelentése (hiszen az adott nyelven azt a jelentést nem így kell kifejezni). Ráadásul a nyelvtanilag rosszul formált szerkezeteknek nem is lehetne „nyelvtani” jelentésük.
A szembeállítás tehát csak a nyelvtanilag jól formált mondatok esetében lehetséges. Ebben az esetben a nem nyelvtani jelentés valami olyasmi jelentés lehetne, ami a mondatból nem vezethető le, pl. az innék egy kávét szerkezetnek az a jelentése, hogy ’ittam egy kávét’, vagy hogy ’az elefántok nagyok’. Ezekre azonban azt szoktuk mondani, hogy a szerkezetek ezeket nem jelentik. Amit viszont jelentenek, azokat a jelentésüknek hívjuk, nem pedig a nyelvtani jelentésüknek.
Vannak esetek, amikor lehetséges lenne valamiféle megkülönböztetés: a klasszikus példa, hogy a Nem tudod, mennyi az idő? vagy a Ki tudnád nyitni az ablakot? kérdések az adott társalgásban valójában kérésék, és a rájuk adott De válasz az idő közlése nélkül, illetve az Igen válasz az ablak kinyitása nélkül fura viselkedésnek, a társalgási maximák megszegésének számít. Ebben az esetben elmondhatjuk, hogy a ’kérlek, mondd meg, mennyi az idő’, illetve a ’kérlek, nyisd ki az ablakot’ jelentést a mondatok pragmatikai jelentésének nevezhetjük, de az ezzel szembeállított jelentést nem szoktuk nyelvtaninak, legfeljebb szó szerintinek nevezni. Ráadásul a táncos mulatság esetében ilyenről sincs szó.
A szó szerinti jelentést szembeállíthatjuk még a szó (szerkezet) átvitt értelemben való használatáról: a jön még a kutyára dér ’meglesz még a (negatív) következménye, nem lesz mindig ilyen jó a helyzet’ jelentése ilyen (de ezzel sem szoktunk szembeállítani nyelvtani jelentést). Ráadásul azt sem állíthatjuk, hogy amikor a gyerekek táncos mulatságról beszéltek edzőjüknek, akkor átvitt értelemben használták volna a szót, hiszen a táncos mulatság kifejezésbe éppúgy beletartozik a visszafogott, táncrenddel koordinált keringőzés, mint a fékeveszett partizás a pezsgő cipőből történő fogyasztásával. Azt persze senki sem vitatja, hogy a táncos mulatság stílusát tekintve „jólneveltebb” kifejezés, mint a rave party, de jelentése az utóbbit is lefedi. Ha tánc van, és a rendezvény célja az emelkedett hangulat, akkor bizony a táncos mulatság szerkezetet a szó szoros értelmében, nem pedig átvitt értelemben használjuk. Ha pedig a gyerekek azt állították, hogy táncos mulatságot szeretnének szervezni, ezzel önmagában nem zárták ki az alkoholfogyasztást vagy a könnyű drogok használatát, sem a tejtermékek nem megszokott módon való fogyasztását.