Köszönjük Dömötör Adrienne és Novák Attila segítségét.

Szent Ágnes történetében meglehetősen kevés az, ami biztosan tudható. Ennek ellenére tisztelete nem csak a római katolikusok között, hanem az anglikán egyházban, az ortodox kereszténységben, valamint az amerikai lutheránus egyházakban is népszerű. Így a neki szentelt templomokat Kanadától Ausztráliáig megtaláljuk.

AZ Ágnes-tó Kanadában
(Forrás: Wikimedia Commons / Florian Fuchs / CC BY 3.0)

Bár Szent Ágnessel kapcsolatban igen sok történet fellelhető, a vele kapcsolatos tényekről Diós István így fogalmaz:

Bár a szent nevén kívül más alig volt ismeretes, Ágnes a hitnek és a tiszteletnek köszönhetően nagy szentté lett.

Az állhatatos szűz

Így adatok híján lássuk, mit mondanak a legendák! A források egyetértenek abban, hogy Ágnest igen fiatalon, 12 vagy 13 éves korában végezték ki, 304 körül. Az a motívum is általában közös a történetekben, hogy Ágnes szilárdan kiállt amellett, hogy ő Jézus jegyese, és másnak – sem vagyonos kérőknek, sem katonáknak – nem adja a kezét. Abban eltérnek a beszámolók, hogy az iskolából hazafelé menvén akarta-e valaki feleségül kérni vagy más körülmények között. Mindenestre Ágnes hajthatatlan volt, és kitartott amellett, hogy ő már Jézus menyasszonya – állhatatossága miatt ki is végezték. Egyes változatokban azonban először a helyi bordélyházba hurcolták meztelenül, hisz szüzeket nem lehetett kivégezni. Ekkor Ágnes haja pillanatok alatt oly hosszúra nőtt, hogy eltakarta testét a kíváncsi szemek elől. A legendákban változatos halálnemeket találunk – roston sütés ugyan nincs bennük, de megégetés, lefejezés, karddal torkon szúrás szerepel. Lehetőleg mindegyik, hiszen Ágnesen nem fogtak a lángok, ezért kellett karddal véget vetni rövid életének.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ágnes népszerűsítésében nem kis szerep jutott a gyors karriert befutó Szent Ambrus püspöknek, aki egyrészt megírta a vértanúság történetét, másrészt egy költeményben is megemlékezett az ifjú szentről. A verset Babits Mihály műfordításában élvezhetjük magyarul.

A szűz hazai népszerűségét az is jelzi, hogy a ránk maradt magyar nyelvű kódexek közül kettőben is megtaláljuk Szent Ágnes történetét. Az 1514 és 1519 között elkészült Cordines-, és az 1526 körül írt Érdy-kódex is foglalkozik Szent Ágnessel. Bár a Keresztnevek enciklopédiája szerint a Debreceni kódex is tárgyalja a szűz történetét, a kódex betűhű átiratában csak Szent Ágota nevét találtuk meg – akinek története több ponton egyezik Ágnes történetével.

Régi szövegeket kedvelő olvasóink kedvéért álljon itt a Cornides-kódex egy részlete, mely a tizenhárom évesen mártíromságot szenvedett Szent Ágnes eszességét dicséri, és megemlíti Szent Ambrus püspököt is.

Kezdetyk zvz zent agneſ azzonnak elete ·
Zent agnes azzon vala jgeen ezes zvz ·
mykeppen zent ambrus tezen ev rula ta
nolſagot · ky meg jrta evneky kennyat ·
Zent agnes azzon ev eletenek tyzenhar
mad eueben · halalt el vezte · es eletet lele ·
Iollehet hog zent agnes azzonnak ezten
devkben iffyvſag zamlaltatneek · de az ev
elmeenek merhetetlen nagy venſege va

la ·

(Cornides-kódex betűhű átirata, 205. o.)

A fenti szövegrészlet jól mutatja, hogy az 1500-as években a magyar hangjelölés még igen távol állt a maitól. Ez a kódexíró a z betűt több hang (az sz és a z) lejegyzésére is használta, míg az s-t két különböző betűvel is jelölték (itt az átiratban ſ és s: agneſ ~ agnes). Az is érdekes, hogy a kódexekben szent Ágnes asszony néven szerepel a valamikori kislány, akit többek között pont szüzessége és tisztasága miatt tisztelnek, és aki a legendák szerint pont a férjhez menést tagadta meg. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint az asszony szót eredetileg ’úrnő’, a későbbiekben pedig egyszerűen ’nő’ jelentésben használták. Csak a fenti kódexek keletkezésének idejétől fordul elő a mai, ’férjezett nő’ jelentés is az írásos dokumentumokban. Így nem csoda, hogy a fenti kódexben a szent Ágnes asszony kifejezésben még ’nő’ az asszony szó jelentése.

A tiszta bárány

Végezetül vizsgáljuk meg magát az Ágnes szót. Történetét tekintve a legszélesebb körben elfogadott nézet szerint a görög hagnosz ’szent, szűz, tiszta’ szó leszármazottja. Ez a tő már a görögben számos személynévben megjelent. Feltehetően ezek valamelyikének egy becéző alakja, a Hagnész került át a latinba, Agnes formában. Ám a név igen hasonlított a latin agnus ’bárány’ szóra, így a későbbiekben ezzel a szóval is azonosították.

Szent Ágnes – hajjal és báránnyal
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az Ágnes név azok közé a vegyes hangrendű szavak közé tartozik, melyek mind magas, mind mély hangrendű toldalékot felvehetnek. További példák: klarinéttal ~klarinéttel, mágnessal ~ mágnessel, martinival – martinivel, de ide tartozik a magas hangrendűnek tűnő férfinak ~ férfinek is.

Ennek az Agnes ~ agnus formai azonosságnak, valamint annak köszönhetően, hogy a bárányt az ártatlanság és Jézus szimbólumának tekintik, a legendák szerint igen hosszú hajú Szent Ágnest – a kertészek, a jegyesek és a szüzek védőszentjét – általában báránnyal ábrázolják. Ha bárányt nem is adunk minden Ágnesnek vagy Ágnesnak, legalább hívjuk fel Ágnes nevű ismerőseinket ma, Szent Ágnes napján.

Források

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája

Diós István: A szentek élete. Szent Ágnes

Szent Ágnes a magyar és az angol Wikipédián

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea. Szent Ágnes Szűz

Agnes név az angol Wikipédián

Cornides-kódex a Nyelvtudományi Intézet honlapján