nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szent Jeromosnak köszönhetjük a placebót?

Mi köze a placebónak a zsoltárokhoz? És hogyan függ össze a temetésre az étel miatt összegyűlő álgyászolókkal? – Utánajártunk egy orvosi kifejezés etimológiájának, és a Bibliáig jutottunk...

nyest.hu | 2014. július 7.
|  

Az elmének a testre gyakorolt hatásaival foglalkozó cikkünk, amelyben szó esett a placebohatásról is, több nyelvi kérdést fölvetett. A placebó-val kapcsolatos helyesírási dilemmákkal már foglalkoztunk, most pedig azt próbáljuk kideríteni, hogy honnan ered ez a furcsa nemzetközi szó.

Ahogy az sejthető is, a placebo latin eredetű. A latin placeo, placere (’kér; örömöt okoz, tetszik’) ige egyik jövő idejű, egyes szám első személyű alakja. Egy online etimológiai szótár szerint angol nyelven orvosi értelemben először 1785-ből regisztrálható a használata, de már a 13. századtól jelen van az angol nyelvben. A placebo effect (’placebohatás’) első nyoma pedig 1900-ból való. De hogyan lett a ’kér’ jelentésű igéből ’kamugyógyszer’ jelentésű szó?

Az angolba – a Wikipédia szerint – a latin placebo a Bibliából, pontosabban a Szent Jeromos által fordított Vulgatából került. A 116. zsoltár 9. verse a Wikipédia által idézett latin változatban így szól:

Placebo Domino in regione vivorum.
’Kérem az Urat az élők országában’

Egy korábbi, a görög fordtást követő számozás szerint ez a 114. zsoltár.

Az interneten megtalálható Szent Jeromos-féle Vulgatában azonban ezt találjuk:

deambulabo coram Domino in terris viventium
’az Úr színe előtt járok az élők földjén’

Ennek az angol fordítása pedig ugyanebből a forrásból:

I will please the Lord in the land of the living.
’Kedvében fogok járni az Úrnak az élők országában’

A Vatikán hivatalos honlapján elérhető latin nyelvű Bibliában ugyanez így szerepel:

Ambulabo coram Domino in regione vivorum
’Járni fogok az Úr színe előtt az élők országában’

Dávid hárfán játszik – Jan de Bray (1627–1697) festménye
Dávid hárfán játszik – Jan de Bray (1627–1697) festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

A King James-féle angol fordításban ezt találjuk:

I will walk before the LORD in the land of the living.
’Járni fogok az Úr színe előtt az élők országában’

A magyar fordítások pedig így fogalmaznak:

Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén. (Károli Biblia)

Az Úr kedvében járok az élők földjén. (Káldi-Neovulgáta)

És újra az Úr színe előtt járhatok az élők földjén. (Szent István Társulati Biblia)

az ÚR színe előtt járhatok az élők földjén (Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája)

Látható tehát, hogy a ’kedvében fogok járni, tetszésére leszek’ jelentésű placebo és a ’járni fogok’ jelentésű ambulabo kettőssége a fordításokon is meglátszik. Állandó szerzőnk, Takács Boglárka segítségével azt is megtudtuk, hogy a héber szövegben az etháléch (אֶתְהַלֵּךְ) szó szerepel, ami azt jelenti: ’menni, járkálni fogok’. Az ige infinitívuszi alakja a lehitháléch, ami a lálechet ’menni’ ige visszaható alakja. Ez – szakértőnk szerint – teljesen egyértelműen mozgást jelent. A héber szövegben így hangzik a zsoltár adott sora:

Etháléch lifné Ad-náj beárcot hácháim
’Az Úr [színe] előtt fogok járni az élők országaiban.’

Szakértőnk azt is hozzáteszi, hogy ’képes leszek’ értelemmel is
fordítható, nem csak jövő idővel:

’Az Úr [színe] előtt járhatok...’

Ez – szerzőnk véleménye szerint – talán a kontextushoz is jobban illik; ami a Magyar Bibliatársulat új fordítású szövegében így hangzik:

Szeretem az URat, mert meghallgatja könyörgésem szavát. Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek. Körülfontak a halál kötelei, a sírtól való rettegés fogott el engem, nyomorúságban és bánatban vagyok. De az ÚR nevét hívom segítségül: Ó URam, mentsd meg életemet! Kegyelmes és igazságos az ÚR, irgalmas a mi Istenünk. Megőrzi az ÚR az együgyűeket, elesett vagyok, de ő megsegít. Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR! Megmentettél engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól, az ÚR színe előtt járhatok az élők földjén. [...]

A középkortól azonban a placebo igét tartalmazó szöveg terjedt el. A zsoltárnak ez a részlete ugyanis a 8. századtól kezdődően a gyászmisék szertartásának a részévé vált: a „placebo...” kezdetű rész volt az első ének, amit a temetésre összegyűltek énekeltek. És innentől datálódik a szónak a pejoratív értelme is. A szót ugyanis elkezdték azokra használni, akik színleg úgy tettek, mintha kapcsolatban álltak volna a halottal, és beálltak „a placebót énekelni” annak reményében, hogy a halotti torból ők is részesülnek. A placebo kifejezést tehát azokra az emberekre kezdték el használni, akik úgy tettek, mintha gyászolnának, de valójában nem volt közük a halotthoz. Ennek analógiájára már érthető, hogy a placebo orvosi értelemben az a szer, ami gyógyszernek adja ki magát, de valójában nincs benne hatóanyag.

„Az Úr színe előtt járhatok az élők földjén”
„Az Úr színe előtt járhatok az élők földjén”
(Forrás: Wikimedia Commons / Myrabella / CC BY-SA 4.0)

Érdekes, hogy a Tótfalusi István által szerkesztett Idegenszó-tár placébó szócikke a következőképpen adja meg a szó jelentését: „látszatorvosság, hatóanyagot nem tartalmazó »gyógyszer« képzelt betegségek gyógyítására”. Legyünk azonban óvatosak, a placebo használata nem függ össze a betegség valós vagy képzelt voltával!

A 18. századtól a placebo szót olyan szerekre használták, amelyek inkább arra valók, hogy a beteg tetszését elnyerjék, az ő kedvében járjanak, semmint arra, hogy meggyógyítsák. Ilyesmik jóval a 20. század előtt is léteztek. Egy 16. századi francia sebész, Ambroise Paré például azt vallotta, hogy az orvosnak csak néha feladata a gyógyítás, gyakrabban a tünetek enyhítése a dolga, a beteg megvigasztalása azonban mindig kötelessége. A placebók használata ez utóbbinak lehetett az eszköze.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 baga 2014. július 7. 10:22

Hat ez kurvajo!

1 Sultanus Constantinus 2014. július 7. 08:34

"A latin placeo, placĕre (’kér; örömöt okoz, tetszik’)"

Nem plácĕre, hanem placḗre, második ragozású ige (az [e] hosszú).

Információ
X