nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
BBC
A számítógép került műsorra

1982-ben a BBC harcba szállt a számítógépes analfabetizmussal szemben. Ehhez saját számítógépet készíttettek, mellyel olyanokat is meg lehetett tenni, amilyeneket ma az interneten szokás. És mindezt ma is megnézhetjük.

Fejes László | 2015. március 2.
|  

Korábban már ajánlottuk nosztalgiázni vágyó olvasóinknak a YouTube-on elérhető TV-BASIC című sorozatot. A videomegosztón azonban nem csak ez a műsor érhető el, hanem a BBC azon műsora is, mely a TV-BASIC egyfajta előképének tekinthető. Az 1982-es sorozatot a magyar tévében is játszották (körülbelül a TV-BASIC-kel egy időben) Műsoron a számítógép címen. Az eredeti cím valamivel szellemesebb: The Computer Programme, mely egyfelől számítógépes programnak, másfelől számítógépes műsornak is fordítható – ezt a nyelvi játékot valóban nehéz lett volna visszaadni. A műsorhoz annak idején könyv is megjelent, ennek magyar fordítása is elkészült.

A műsorhoz kapcsolódó kötet borítója
A műsorhoz kapcsolódó kötet borítója

A sorozat a BBC „számítógépes írástudási projektjének” (Computer Literacy Project) része volt. A TV-BASIC-kel szemben ez a sorozat nem programozást oktatott, hanem a számítógép felhasználási területeit mutatta be, különös hangsúllyal a jövőben várható fejleményekre. Ennek ellenére szinte mindegyik adás tartalmazott egy olyan részletet, melyben rövid példákon a BASIC-programozás lehetőségeit mutatták be. További érdekesség, hogy a TV-BASIC-kel szemben itt mindig egy határozott típust használtak, az Acorn BBC (!) nevű modelljét. Már az eredeti cél is az volt, hogy a projektben egy bizonyos típust használjanak, az Acorn pedig megnyerte a versenyt. Később ez a számítógép terjedt el leginkább a nagy-britanniai iskolákban, és családi számítógépként is sikert aratott, ha nem is akkorát, mint a néhány hónappal később megjelenő Sinclair ZX Spectrum vagy Commodore 64. Számos szempontból kora egyik legjobb gépének tartották, de Nagy-Britannián kívül csak az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban dobták piacra, de ott nem sikerült jelentős sikereket elérni, az amerikai piacra szánt példányok nagy részét szintén Britanniában adták el.

A BBC saját mikorszámítógépe
A BBC saját mikorszámítógépe
(Forrás: Wikimedia Commons)

Miért lehet érdekes számunkra ma a sorozat? Egyrészt kiváló lehetőség az eredeti BBC-angol gyakorlására. A mai műsorokkal szemben ebben még a legválasztékosabbnak számító változatot halljuk. Másrészt viszont igen meglepő tud lenni, hogy mi volt a helyzet Nagy-Britanniában 1982-ben, és még inkább az, hogy mit gondoltak a jövőről.

Az első rész 12. percétől kezdődően megismerkedhetünk egy idős hölggyel, aki számítógépet vásárolt édességboltjának adminisztratív teendőinek megkönnyítésére. Ami azonban igazán meglepő, hogy nemhogy nem fél a számítógéptől, kifejezetten élvezetesnek tartja dolgozni vele. (Gondoljunk arra, hogy vezető politikusaink közül ki milyen viszonyban van a számítógéppel – erről is lehet tudni egyet s mást.)

A 22. perctől nyilatkozó szakértő pedig azt fejtegeti, hogy 20 év múlva (tehát a 2000-es évek elején) már mindenki rendelkezhet számítógéppel, ráadásul jóval fejlettebbekkel, mint 1982-ben. Kérdés, hogy miként fogja mindez megváltoztatni a társadalmat. Ha utólag megpróbálunk válaszolni a kérdésre, nyilván elsősorban az internet szerepét kezdjük emlegetni, az e-mailtől és a Skype-tól kezdve az internetes lapokon át az internetes vásárlásig. Éppen ezért megdöbbentő, hogy mit láthatunk a két jelenet között, 18:30-tól.

A jelenetben a számítógépek világában kevésbé járatos (vagy legalábbis ezta  szerepet játszó) Chris Serle repülőjegyet vásárol a bennfentes (szerepét játszó) Ian McNaught-Davis segítségével. 1982-ben természetesen még nem volt internet, de Nagy-Britanniában már be lehetett telefonálni a Posta adatbázisába, a Prestelbe, és számos olyan szolgáltatást értünk el, melyeket ma a honlapokon keresztül. A sorozat 5. részében számos ilyen szolgáltatást látunk működni: az e-mail, a hírportálok, az elektronikus telefonkönyv, az internetes bankolás– sőt már ekkor létezett a home office is. Ezek persze a nyolcvanas évek elején még Nagy-Britanniában is újdonságnak számítottak (az internetes bankolást például egy német szolgáltatáson mutatják be, mert a brit csak néhány hónappal később indult), de ha arra gondolunk, hogy ebben az időben Magyarországon még a telefon is milyen nagy dolognak számított, és hogy ezek a lehetőségek mekkora késéssel jutottak el hozzánk (és hogy ezeket ), mégiscsak meg kell lepődnünk.

Külön érdekes még a sorozat utolsó része, mely arról szól, hogy mi várható a jövőben: milyen hatással lesz a számítógép mindannyiunk életére. Bizonyos jóslataik inkább viccesnek tűnnek: így például azok a gépek, melyek kész süteményekkel térnek vissza az aratásból. (Már az is meglepő, hogy a műsor nagy részében a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazásáról van szó.) Ennél sokkal érdekesebb a 9:20-tól induló rész, mely olyan munkákat mutat be, melyek mára lényegében eltűntek a piacról – ma már talán eszünkbe sem jutna, hogy valaha létezhettek. A sorozatot záró tanmese pedig segít megértetni, hogy is van az, hogy ma olyan kevesen végeznek „valódi munkát”, ezzel szemben olyan sokan foglalkoznak „papírtologatással”. Ők lesznek azok a takácsok, akiknek a helyét korunk szövőszékei, a számítógépek átveszik.

Ajánlott olvasmányok

The Computer Programme

BBC Micro

Prestel

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X