-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
az általános műveltség része
Eljön majd az az idő, amikor a számítástechnikai folyamatok megértése elengedhetetlen lehet mindenki számára, akárhol tevékenykedik is. De az még nem világos, mikor érkezik el az a pont, amikor a „jó ismerni” megfogalmazás helyét a „kötelező tudni” veszi át.
Számos tanár van azon a véleményen a számítástechnikát oktatók körében, hogy a főiskolát végzetteknek tisztában kell lenniük a szoftverek alapjaival. Persze nem azt állítják, hogy mindenkinek szükségképpen képzett programozóvá kell válnia. Inkább arra törekszenek, hogy megtanítsák a „számítógépes gondolkodást” – a programozási nyelvek által alkalmazott általános fogalmakat.
A számítógépes gondolkodás az általános műveltség része
2006-ban Jeannette M. Wing, a Carnegie Mellon Egyetem számítástechnikai karának vezetője kiáltványt állított össze, amellett érvelve, hogy újra kell értelmezni az általános műveltséget: szerepelnie kell benne a számítógépes folyamatok megértésének is. „A számítógépes gondolkodásnak mindenki számára alapvető készségnek kell lennie, az nem csupán a számítógépes szakemberek kiváltsága – írta. – Az olvasással, az írással és a matematikával azonos szintre kell emelni a számítógépes gondolkodást is, hogy teljes értékűvé váljék minden gyermek elemző képessége.”
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Arról azonban nincs igazán egységes álláspont, hogy pontosan mik is minősülnek a számítógépes gondolkodás központi elemeinek. Mint ahogy arról sincs, hogy a diákoknak – ha kell egyáltalán – milyen fokon kell érteniük a programozáshoz annak érdekében, hogy megértsék azt. És a legfontosabb: továbbra is bizonytalan, szükség van-e arra, hogy minden főiskolai hallgató elsajátítsa a számítógépes gondolkodást.
A nem szakirányú főiskolai képzésben a számítástechnika-órák tematikája igen eltérő. Egyes szakok hallgatói rögtön valamelyik fontosabb programozási nyelven kezdenek el kódolni, másutt viszont teljesen kizárják a programozást, és inkább a számítógép-használat szociális és etikai kérdéseiben merülnek el.
Már a második héten programozás
A Carnegie Mellonon az olyan diákok számára, akiknek nem a számítástechnika a fő szakjuk, A számítástechnika alapelvei című kurzust javasolják. Ez a számítástechnika történetével indul, de a diákok már a második héten elkezdik tanulni a Ruby nevű programozási nyelvet. A tanfolyam ezt követően az iteráció, a rekurzió, a véletlenszám-generálás és hasonló témák területét fedi le.
Tom Cortina, aki tanít a tanfolyamon, azt mondja, hogy néhány diák kihívásnak tekinti a programozást, különösen azok, akiknek a szakjai nem érintik a technológia, a műszaki tudományok vagy a matematika területét, és nincsenek hozzászokva az e területeken szükséges precizitáshoz.
Számítástechnika „költőknek”
A Massachusetts állambeli Nortonban található Wheaton Főiskolán Mark D. LeBlanc „költőknek” oktatja a számítástechnikát. A tárgy ismertetője szerint a tanfolyami részvétel egyetlen előfeltétele, hogy valaki „szeresse az írott (és a digitális) szöveget”.
LeBlanc professzor óráin a diákok megtanulják a szoftveripar egyik divatos, modern nyelvének, a Pythonnak az alapjait, de ez a képzés kapcsolódik az angol irodalmi kar J. R. R. Tolkiennel, illetve az angolszász irodalommal foglalkozó kurzusaihoz. A számítástechnikai tanfolyam hallgatói azonnal nagy szövegek elemzésén próbálhatják ki a megszerzett ismereteket. A tanterv olyasmire hasonlít, amit inkább a humán szakokon keresne az ember. „Az órákon komoly problémákkal szembesülünk – fogalmazott a professzor a The New York Times tudósítójának nyilatkozva –, hiszen a diákok többsége túlterhelt. Fontos eldönteni, hogy hol kezdjünk bele az anyagba. Ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy a hallgatók megismerjék a dekompozíció fogalmát: azt, ahogyan egy nagy problémát kezelhető, kisebb problémákra lehet felosztani.”
Biztonságos helyet a kezdők számára
LeBlanc becslései szerint az egyes félévekben a beiratkozók mindössze 5 százaléka int búcsút a kurzusnak azon az alapon, hogy az „rosszabb, mint egy idegen nyelv”. A professzor úgy véli, hogy a bölcsészettudományra szakosodott Wheatonon végzettek többsége olyan területeken talál majd munkát, ahol meg kell tanulniuk programozni, a bölcsészettudományi főiskola pedig biztonságos hely az ilyen kezdők számára.
Egy sor más felsőoktatási intézményben a számítástechnikai karok úgy igyekeznek bevezetni a hallgatókat a számítógépes gondolkodás elsajátításába, hogy megkímélik őket valamelyik „ipari erősségű” programozási nyelv elsajátításától: attól, hogy azokon keresztül ismerjék meg az általános fogalmak alkalmazását. Ehelyett a hallgatók interaktív animációk létrehozására alkalmas vizuális script-nyelveket tanulnak.
Az egyik ilyen nyelv a Scratch, amelyet általános és középiskolai tanulók számára fejlesztettek ki. Marie desJardinsnek, a Marylandi Egyetem számítástechnika-professzorának osztálya a Scratchet a Bevezetés a számítógépek és a programozás világába című tárgy keretében használja, így a diákok a gyakorlatban ismerkedhetnek meg néhány alapfogalommal. A félév mintegy 25 százaléka telik programozással.
Felzárkóztat a felsőoktatás
Arra a kérdésre, hogy miért használják a főiskolai szintű oktatásban a Scratchet, desJardins szerint egyszerű a magyarázat: minden hallgató úgy érkezik az egyetemre, hogy a középiskolában angolból, matematikából, biológiából megszerezte a kellő ismereteket, de ugyanez a számítógépes jártasságot illetően már nem mondható el mindenkiről.
Michael Littman, aki a Rutgers Egyetem számítástechnikai karának vezetője, hasonló véleményen van: a számítógépes gondolkodást a középiskolában kellene elsajátítani, de az ott nem valósul meg, következésképpen az egyetemi számítástechnikai karoknak kell megfelelő alternatívát ajánlaniuk a felzárkózáshoz.
Az iowai Grinnell Főiskolán a diákok felvehetik A digitális kor című tárgyat, amelynek keretében megismerhetők „a számítógép-tudomány legnagyszerűbb gondolatai, főként a mögöttes algoritmikus elvekre és a társadalmi következményekre összpontosítva”. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy valamilyen programozási nyelvet meg kellene tanulni.
A „számítógépes műveltség” nem azonos a programozni tudással!
„Mivel az általános műveltségnek része az olvasás és az írás ismerete, a számítógépes műveltség megfogalmazás azt sugallja, hogy kötelező programozói tudással rendelkeznie annak, aki e területen akar tevékenykedni” – magyarázta a lapnak Henry M. Walker, a Grinnell számítástechnika-professzora. – Az átlagos állampolgárok azonban akár tudnak, akár nem tudnak programokat írni, hatékonyan működhetnek ebben a technológiai korban.”
A professzor inkább azt részesíti előnyben, hogy a hallgatók otthonosan mozogjanak a számítógépes környezetben, ez pedig elérhető anélkül is, hogy programozási feladatokat végeznének. Eljön majd az az idő, amikor a számítástechnikai folyamatok megértése elengedhetetlen lehet mindenki számára, akárhol tevékenykedik is. De az még nem világos, mikor érkezik el az a pont, amikor a „jó ismerni” megfogalmazás helyét a „kötelező tudni” veszi át.