nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Sultanus Constantinus: @Roland2: Szerintem a magyarázat sokkal egyszerűbb: egy szép lányt/nőt sokkal többen megné...
    2019. 09. 15, 11:30  Anti-PC shaming
  • Roland2: "A másik problémám az volt, hogy miért éppen lány van a borítón.(.....) Mivel a tankönyvbo...
    2019. 09. 15, 10:29  Anti-PC shaming
  • Roland2: "A másik problémám az volt, hogy miért éppen lány van a borítón.(.....) Mivel a tankönyvbo...
    2019. 09. 15, 10:29  Anti-PC shaming
  • szigetva: @Sultanus Constantinus: Pedig hát: www.abbreviations.com/serp.php?st=PC&p=99999
    2019. 09. 14, 15:25  Anti-PC shaming
  • aspen: "gondolnunk kell azokra is, és vannak ilyenek, akik viszonylag szolgaian követik a tanköny...
    2019. 09. 14, 12:18  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
TV-BASIC? YT-BASIC!

Herneczki Katalin, Horváthné Majsa Katalin, Kiss Donát, Pinkert László, dr. Kocsis András – ismerősek ezek a nevek? Ha már harminc évvel ezelőtt is érdekelte a számítástechnika, akkor biztosan!

nyest.hu | 2015. február 5.
|  

1985. január 16-án a Magyar Televízió olyan vállalkozásba kezdett, melyhez hasonlóra sem korábban, sem később nem vállalkozott. Elindult a TV-BASIC című oktatósorozat, melynek célja az volt, hogy megismertesse a nézőkkel a programozás, illetve a BASIC programnyelv alapjait. Ebben az időben a háztartások csak igen kis része rendelkezett számítógépekkel, az akkori gépek pedig a mai olcsóbb okostelefonok mellett is igen butácskának tűnnek – az internetkorszak beköszöntére pedig még legalább egy évtizedet kellett várni. (Tegyük hozzá: nemhogy mobil telefon nem volt, de sokan a vonalas telefonra is évtizedek óta vártak hiába.) Egy iskolára átlagosan 4 számítógép sem jutott.

Ilyen körülmények között talán naiv vállalkozásnak tűnt a tanfolyam elindítása. Abban azonban feltehetően nagy szerepe volt a sorozatnak, hogy sokan láthattak működő számítógépet, és elhatározhatták, hogy előbb-utóbb maguk is beszereznek egyet.

Az akkori körülmények között természetesnek tűnt, hogy a számítógép-tulajdonosoknak többé-kevésbé konyítaniuk kellett a programozáshoz is. Mivel nyugatról nem volt könnyű játékprogramokat beszerezni, érdemes volt megtanulni programot írni. De azok is gyakran írtak be programokat, akik programozni nem tudtak: a magazinokban időnként programkódok jelentek meg (nyomtatva), és a számítógép-tulajdonosok ezeket begépelhették, majd játszhattak velük. Persze ahogy egyre terjedtek a gépek, egyre könnyebb lett programokhoz jutni, és egyre szélesebb lett azon tulajdonosok köre, akik cseppet sem konyítottak a programozáshoz. (Érdekes, de nem túl sikeres kísérlet volt, amikor tévén, illetve rádión át próbáltak programokat sugározni. Ezeket magnókazettára kellett felvenni, és onnan betölteni a gépbe.)

A TV-BASIC című műsor számára nem csak az jelentett kihívást, hogy sok gyakorlást igénylő készségeket kellett oktatniuk előadásszerűen. (Ráadásul akkoriban a számítógép képernyőjeként is a tv-készülék funkcionált, és kevés háztartásban volt egynél több tévé – azaz a tévében látottakat nem mindenki tudta rögtön a saját gépen a gyakorlatban kipróbálni.) Az is gondot okozott, hogy Magyarországon különböző géptípusok terjedtek el, és ezek a BASIC különböző változatait („nyelvjárásait”) használták.

„Nyelvjárástan” 1984-ből
„Nyelvjárástan” 1984-ből

A műsorban négy számítógép került előtérbe: az otthoni felhasználók körében népszerű Sinclair ZX Spectrum (bár felbukkan a korábbi ZX81 is) és Commodore 64, az iskolákban elterjedt, amerikai licenc alapján Magyarországon gyártott HT-1080Z, illetve a magyar fejlesztésű, iskolákba és háztartásokba szánt Primo. Így érték el a legtöbb felhasználót, ugyanakkor a tanulást nehezítette, hogy a felhasználó gyakran egészen mást látott a képernyőn, mint a saját gépén – már ha egyáltalán e gépek valamelyikével rendelkezett.

Didaktik M, a Csehszlovákiában 1990-től (!) gyártott ZX Spectrum-klón
Didaktik M, a Csehszlovákiában 1990-től (!) gyártott ZX Spectrum-klón
(Forrás: Wikimedia Commons / Oldsoft)

A műsorhoz tankönyv is készült, sőt a tanfolyam végén vizsgázni is lehetett. Sikerként könyvelték el, hogy a vizsgára több mint hatezren jelentkeztek, és körülbelül kétharmaduk le is vizsgázott. (Azt nem tudjuk, hogy a sikeres vizsgázók valóban a műsorból és a könyvből szerezték-e ismereteiket, vagy voltak előzetes programozási tapasztalatai, vagy más tanfolyamon is részt vettek-e.) Bár a vizsga után kapott oklevél nem számított hivatalos bizonyítványnak, állítólag több cégnél is szakképesítésként fogadták el.

A sorozathoz készült tankönyv borítója
A sorozathoz készült tankönyv borítója

Mindezt azért idézzük fel, mert szinte napra pontosan a sorozat indulása után harminc évvel a műsorfolyam felkerült a YouTube-ra, így ismét megtekinthetjük. Persze ne csodálkozzunk, ha a korabeli divat és hajviselet mellett a technikai színvonal, sőt a műsorok maitól eltérő ritmusa – elviselhetetlen vontatottsága – is kulturális sokként fog érni minket.

A Commodore 64 bejelentkező képernyője
A Commodore 64 bejelentkező képernyője
(Forrás: Wikimedia Commons)

Persze azon sem csodálkozunk, ha a műsor hatására lesznek, akik előássák a sufniból egykori kedvencüket. Az akkori gépek beüzemelése azonban aligha lesz könnyű – ha a gépet meg is őriztük, ki tudja, megvannak-e még, olvashatóak-e az akkori háttértárak (kazetták, lemezek). Sokak számára bizonyára az is gondot jelent majd, hogy egy kazettás magnót előkerítsenek.

Az eredeti ZX Spectrum 1982-ből
Az eredeti ZX Spectrum 1982-ből
(Forrás: Wikimedia Commons / Bill Bertram / CC BY-SA 2.5)

Megtekintésre ajánljuk az alábbi részletet, melyből kiderül, hogyan kell egy programot elmenteni, illetve betölteni és elindítani – akkoriban ez utóbbi kettő még külön művelet volt. A műsorból az is kiderült, mi töltötte be akkoriban a torrent szerepét.

A korban még úgy gondolták, hogy a számítástechnika terjedésével természetes lesz, hogy a felhasználók valamilyen szinten programozni is tudnak. A sors és az oktatás azonban másképp hozta. Bár a mindennapos számítógép-használathoz valóban nincs szükség programozási ismeretekre, meglevő tudásunkat az élet számos területén ki tudnánk használni – most viszont legtöbben elszalasztott lehetőségeinkkel sem vagyunk tisztában.

Ajánlott olvasmányok

A TV-BASIC éve

Iskolaszámítógép program

Helyszíni beszámoló a TV-BASIC vizsgáról
(az 1983-as dátum bizonyára téves)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 összetéveszthetetlen 2015. március 26. 08:27

@El Vaquero: a basic új fénykorát éli, miután a Microsoft megcsinálta a .NET-es verziót. Mindent, amit megírhasz C#-ban, azt basicben is. Kicsit hibbant az objektumorientált basic szintaxis, de működik. :)

2 El Vaquero 2015. február 9. 13:42

@Szalakóta: igen, az nekem is megvolt, csak én hülye elajándékoztam, amit nagyon megbántam azóta. Jó programozós mesekönyv, azóta sem írtak hasonlót sem. A BASIC-et ma már csak időpocsékolásnak tartom, az Office-os programokon, meg windowsos VB-scripteken kívül ma már nem használják semmire. Régen is csak a mikroszámítógépek miatt volt értelme, de pl. PC-n sose volt. Akinek volt esze, PC-n már régóta C/C++-ozott, és nem pocsékolta az idejét olyan felesleges dolgokra, mint a BASIC és a *Pascal/Delphi.

1 Szalakóta 2015. február 9. 13:34

Nekem még van egy régi könyvem a BASIC nyelvről, a Bűbájt, ami egy történetbe ágyazva ismertet meg a nyelvvel.

Információ
X