nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Brit oktatás
A nem szelektív iskolák csődje?

Egy új felmérés szerint Nagy-Britanniában a nem szelektív állami iskolákba járó tehetséges diákok sokkal kisebb arányban jutnak be jó nevű egyetemekre, mint a szelektív iskolákba járó társaik. Az állami iskolák hibájáról, vagy a nem szelektív oktatás csődjéről van szó? – Az újabb adatok óva intik a brit oktatásirányítókat a nem szelektív állami iskolák működésével és követelményeivel kapcsolatban.

nyest.hu | 2013. június 19.
|  

Nagy-Britanniában a nem szelektív, állami fenntartású iskolák csődjéről beszélnek az Ofsted (a brit oktatást ellenőrző állami hivatal) vezetői. A napokban napvilágot látott felmérési eredmények szerint ugyanis a nem szelektív állami iskolák éppen a legjobb képességű, legtehetségesebb diákjaikkal nem tudnak mit kezdeni. Ahogy Sir Michael Wilshaw, az Ofsted egyik vezető tanfelügyelője elmondta, az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen állami iskolákba járó tehetséges diákok kétharmada nem ér el kiváló eredményt a középfokú tanulmányokat záró vizsgán, a GCSE-n (General Certificate of Secondary Education; ez nagyjából a magyar rendszerben az érettségi szintjének feleltethető meg).

A vizsgált brit állami iskolák nem szelektíven működnek; ez azt jelenti, hogy nem jelölhetnek ki semmilyen felvételi, belépési követelményt, nem szelektálnak a tanulóik között, nem különítik el a gyengébb, problémás diákokat. Így ezekben az iskolákban az osztályok vegyesek: a rossz szociális körülmények közül érkező, hátrányos helyzetű tanulók együtt tanulnak a jobb körülmények közül jövőkkel, a fogyatékkal élőkkel stb. A tanulmányi előmenetelek vizsgálata azt mutatja, hogy míg az ilyen iskolákban a gyengébb diákok „felzárkóztatása” sikeres, addig a tehetségesebb diákok fejlesztése nem kielégítő. Ezt támasztják alá a legújabb felmérési eredmények.

„Az országot járva azzal kellett szembesülnünk, hogy a legtehetségesebb, legjobb képességű diákjaink alulteljesítenek a nem szelektív iskolákban. Az általános iskolát anyanyelvből (angolból) és matematikából jeles vagy kitűnő eredménnyel záró diákok csaknem kétharmada nem tud A, vagy jobb értékelést produkálni ezekből a tárgyakból a GCSE-n” – mondta el Wilshaw. A GCSE-t egy hétfokozatú skálán értékelik; a fokozatokat az ábécé betűi jelölik. Az A* a legjobb (a kitűnő), az A a nagyon jó („jeles”) és az F a leggyengébb teljesítményt jelöli. Aki nem felel meg a GCSE minimumkövetelményeinek, U-t kap (ungraded, unclassified).Ez az arány azt jelenti, hogy több mint 65 ezer olyan diák van, aki képességei szerint jobb eredményre lenne képes ezen a vizsgán, és ennek folyományaképp jobbak lennének a továbbtanulási esélyeik.

Iskolai vizsga a 19. században
Iskolai vizsga a 19. században
(Forrás: Wikimedia Commons / Albert Anker (1831–1910))

Az Ofsted szakemberei a felmérés keretei között 41 nem szelektív iskolát látogattak meg Anglia-szerte, több mint 2000 tanórán hospitáltak, hogy tapasztalatot gyűjtsenek arról, hogy integrálják az iskolák a tehetséges diákokat. „Döbbenetes, hogy néhány iskolában, ahol jártunk, még annak sem voltak tudatában a pedagógusok, hogy kik a legjobb képességű diákok. Sok diák a képességei alatt teljesített, mert senki nem várt el tőlük többet, senki nem motiválta őket arra, hogy jobban teljesítsenek” – mondta el a szakértő.

Az jelentésben szereplő eredmények elgondolkodtatóak az állami hivatalok számára, ugyanis az általános iskolát anyanyelvből és matematikából kitűnő eredménnyel végző szelektív iskolába járó tanulók 59 százaléka kapott A értékelést a GCSE-n 2012-ben. A nem szelektív iskolákban ez az arány 35 százalék. (Független intézményekkel való összehasonlítás azonban nem érhető el.) Az állami oktatási hivatal így mindenképp változtatásokat tervez ezeknél az intézményeknél, hogy a továbbtanulási rátát javítsa.

Az összkép tehát azt mutatja, hogy a nem szelektív oktatás csupán a gyengéknek, a hátrányos helyzetűeknek, a fogyatékkal élőknek kedvező, a jobbak előmenetelét azonban hátráltatja. Ha ez valóban így volna, az a nem szelektív oktatás koncepciójának a csődjét jelentené. Az eredményeket azonban nem érdemes így általánosítani. Sokkal inkább van szó arról, hogy az adott nem szelektíven működő intézmények valamit nem tökéletesen valósítottak meg: nevezetesen nem adták meg a tehetségesebb diákok számára a nekik való személyre szabott fejlesztést. Ha ezen javítanak, a nem szelektív rendszerben tanulók – képességeiktől függetlenül – messze több, a későbbiekben hasznosítható tapasztalatot szerezhetnek, mint a szelektív iskolába járó társaik.

Forrás

Ofsted chief: state schools’ failure of brightest ’an issue of national concern’

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X