nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A krími gót nyelvről

Napjainkban a világsajtó a Krímen és a Krím miatt kialakult nemzetközi helyzettől hangos – az alábbiakban azonban figyelmünket a félsziget történetének egy nyelvi szempontból rendkívül érdekes, korábbi fejezetére fordítjuk: a krími gótok nyelvének kérdésére.

Horváth Krisztián | 2014. március 27.
|  

Ezer évvel a keleti gótok és több mint 800 évvel a nyugati gótok királyságának bukása után I. Ferdinánd magyar király (és később német-római császár) flamand származású követe Konstantinápolyban egy rövid feljegyzést készít egy ott hallott és eladdig ismeretlen germán nyelvről. A nyelvet két, a Fényes Portához küldött követ beszéli, akik – vélhetőleg – a krími gótok követei...

Vizigótok – jöttek, láttak, eltűntek. Ahogy amúgy korábban az osztrogótok és jóval később a krími gótok is. A kép szövege: Egy vizigót magyarázkodik: Irodalmat, zenét, művészetet akartunk...ki voltunk éhezve ezekre a dolgokra. Nem kifosztottuk Rómát, tényleg, csak verseket kerestünk. Sajnálom, ha ez-az eltört...
Vizigótok – jöttek, láttak, eltűntek. Ahogy amúgy korábban az osztrogótok és jóval később a krími gótok is. A kép szövege: Egy vizigót magyarázkodik: Irodalmat, zenét, művészetet akartunk...ki voltunk éhezve ezekre a dolgokra. Nem kifosztottuk Rómát, tényleg, csak verseket kerestünk. Sajnálom, ha ez-az eltört...
(Forrás: chronicle.com)

A gótok a keleti germánok azon csoportját alkották, akiknek a nyelvén a keleti germán népek közül egyedüliként tekintélyes nyelvi korpusz maradt fönn. A többi keleti germán nép (vandálok, gepidák, burgundok stb.) nyelvéből csak néhány személy- és helynév, más nyelvekbe átkerült jövevényszó maradt fenn. A gótokat két nagy birodalmukról keleti gótokra (osztrogótok) és nyugati gótokra (vizigótok) oszthatjuk. A keleti gótok a népvándorlás során korábbi hazájukból végül Itáliában kötnek ki, ahol egészen 555-ig (a bizánci hódításig) fennálló államot hoznak létre. A nyugati gótok pedig Dél-Franciaország és az Ibériai-félsziget nagy részére kiterjedő államukat egészen az arab hódításig, 711-ig képesek fenntartani.

 Nyelvészeti szempontból talán mégis a legérdekesebb csoportjuk, az úgynevezett kis gótok (Gothi Minores), akiket Wulfila gót püspök telepített le Moesiában a 4. században. Wulfila készítette el a Biblia gót fordítását, melyet a keleti germánok más törzsei között is használhattak.

A gótok vándorlása, csoportjai és államai
A gótok vándorlása, csoportjai és államai
(Forrás: mohayt.web.elte.hu)

A 16. század közepén Konstantinápolyban egy flamand származású diplomata találkozik olyan, a Krímből származó emberekkel, akik egy számára ismerősen hangzó – germán – nyelven beszélnek. A diplomata feljegyzéseket készít a nyelvről, mellyel kapcsolatban Hutterer Miklós azt állapítja meg A germán nyelvek című művében, hogy e feljegyzések „kétségtelenné teszik, hogy a krími gótok valóban a germánság ún. keleti ágához tartoztak, azonban a közelebbi genetikai viszonyt ezen túlmenően még nem sikerült teljesen tisztázni”. A krími gótok az újkor hajnalán, valamikor a 18. század során a feltételezések szerint beleolvadhattak a környező népekbe.

A flamand diplomatát, aki feljegyzéseket készített a krími gótok nyelvéről, Ogier Ghiselin de Busbecqnek hívták. Az ő feljegyzéseit követően későbbi források is szólnak még a krími gótokról, azonban Busbecq az egyetlen, aki nyelvi korpusszal is szolgál.

Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592)
Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ogier Ghiselin de Busbecq

A flamand származású Ogier Ghiselin de Busbecq (1522–1592), aki útirajzíróként és a gyógynövények szakértőjeként (herbalistaként) is jelentős szerepet tölt be az európai kultúrtörténetben, hivatásos diplomataként működött a Habsburg-dinasztia szolgálatában. Egyetemi tanulmányai elvégzése után szolgált V. Károlynak is, majd 1552 körül szolgálatait a magyar történelemből is jól ismert I. Ferdinándnak ajánlotta fel.

A Német-római Birodalom 1547 körül – Busbecq Konstantinápolyban is elsősorban a Birodalom érdekeit képviselte diplomataként, míg herbalistaként és nyelvészként csak hobbiból tevékenykedett
A Német-római Birodalom 1547 körül – Busbecq Konstantinápolyban is elsősorban a Birodalom érdekeit képviselte diplomataként, míg herbalistaként és nyelvészként csak hobbiból tevékenykedett
(Forrás: lib.utexas.edu)

1554-ben, majd 1556-ban is a Fényes Portához küldi uralkodója. Második útja során összesen hét évig marad az Oszmán Birodalomban a német-római császárrá lett Ferdinánd követeként. Ezt követően is élete végéig a Habsburgokat szolgálja. Busbecq diplomáciai tevékenysége mellett olyan kultúrtörténeti jelentőségű tevékenységgel járul hozzá Európa életéhez, mint pl. számos (ókori) kézirat és felirat felkutatása és megmentése, vagy az első tulipánhagymák eljuttatása Németalföldre.

Az egészen valószínűsíthető, hogy Busbecq számos nyelven tudott: flamandul, latinul, olaszul, franciául és spanyolul egészen biztosan tudott; vélhetőleg németül is, de ismerhette valamennyire az ógörögöt és a törököt is. Források arról is szólnak, hogy tudott „szlávul”, bár hogy ez pontosan mit takar, melyik szláv nyelvről lehet szó, nem derült ki. A konstantinápolyi követként a magyar történelem szempontjából is rendkívül érdekes adalékokkal szolgáló Busbecq törökországi úti élményeiről (beleértve a magyarországi hódoltság területén tett utazását is) Itinera Constantinopolitanum et Amasianum című kötetében ad számot 1581-ben, melyet másodjára 1589-ben A. G. Busbequii legationis Turcicae epistolae quatuor címen jelentet meg újra – utóbbi alapján a mű közkeletű magyar címe: Török levelek.

Ogier Ghiselin de Busbecq: Török levelek (1595)
Ogier Ghiselin de Busbecq: Török levelek (1595)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Busbecq negyedik török levele

Negyedik levelében röviden (az 1595-ös frankfurti kiadás 257–261. oldalain) összefoglalja azt, amikor második utazása során, tehát valamikor 1556 és 1562 között találkozik Konstantinápolyban két, a Krímből származó küldöttel. Így ír a találkozóról:

E helyütt nem tudom elhallgatni, hogy mit tudtam meg egy népről, mely még mindig a Taurica Chersonesust [a Krímet] lakja, s mely, ahogy azt gyakran hallottam, beszédét és szokásait, sőt arcvonásait és testi megjelenését illetően germán eredet nyomait mutatja. Éppen ezért már régóta vágytam arra, hogy e nép egy tagjával találkozzam vagy ha az lehetséges, szerezhessek valami írott anyagot e nyelven, ezt azonban nem sikerült elérnem. A véletlen azonban valahogy kielégítette vágyamat. Két küldött érkezett arról a vidékről, akik nem tudom, mely panaszokat hoztak a fejedelem [a szultán] elé népük nevében, s mivel tolmácsaim épp találkoztak velük, s emlékezvén arra, hogy mit mondtam nekik azzal kapcsolatban, ha ilyen eset történne, elhozták őket házamba étkezni.

Egyikük magasabb volt és egész arckifejezésében bizonyos természetes egyszerűséget mutatott, akár flamand vagy batáv [holland] is lehetett volna: a másik alacsonyabb és tömzsibb, sötét bőrű, születését és nyelvét tekintve görög volt, de a hosszú kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően nyelvüket nem megvetendő szinten bírta, míg az első a görögök közelsége és a velük való sűrű kapcsolat miatt oly mértékben szívta magába azok nyelvét, hogy elfelejtette sajátját.

Amikor megkérdeztem őt e népek szokásairól és természetéről, illő válaszokat adott.

Azt mondta, hogy harcos nép s a jelen napig is számos falut lakik, melyekből a tatárok fejedelme, amikor hadra kél, nyolcszáz gyalogos muskétást állít ki, saját erőinek fő alapját. Főbb városaik közül az egyiket Mancupnak, a másikat Scivarinnak hívják.

(257–258. oldal)

A Kaukázus és Chersonesus Taurica
A Kaukázus és Chersonesus Taurica
(Forrás: Wikimedia Commons)

Taurica Chersonesus, a Krím Busbecq latin szövegében használt neve két tagból áll. Az elnevezés mögött egyrészt a félsziget ókori lakóinak neve, a Tauri áll, másrészt a félsziget szó görög megfelelője (χερσόνησος), illetve ennek latinos alakja.

Látható tehát, hogy Busbecq beszélgetőpartnerei közül az egyiknek minden valószínűség szerint a Krímben beszélt germán nyelv volt az anyanyelve, noha jórészt elfelejtette azt a görögökkel való intenzív kapcsolatai miatt. A másik anyanyelve a görög volt, ennek ellenére Busbecq állítása szerint jól beszélte a kérdéses germán nyelvet. A leírás következő néhány bekezdésében a tatárok szokásairól esik szó; ezt követi a gót nyelvről szóló feljegyzés, a 259–261. oldalakon.

Taurica Chersonesus
Taurica Chersonesus
(Forrás: Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0)

A Busbecq által lejegyzett krími gót nyelv

Busbecq nyelvi adatgyűjtése során (és így a negyedik levél szövegéből) sajnos nem derül ki egyértelműen, a két beszélgetőpartner közül melyik milyen adatot is szolgáltat a kérdéses germán nyelvvel kapcsolatban. Nem tudjuk, milyen körülmények között, milyen (közvetítő) nyelven és formában zajlott a nyelvi adatfelvétel. Bár nyelvtehetsége és érdeklődése természetesen nagyban segíthette Busbecq gyűjtését, nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy nem a modern nyelvészet eszközeivel rögzítette a szerzett adatokat. Sem fonetikailag, sem helyesírását tekintve nem törekedett maximális igényességre, s ahogy azt látni fogjuk, még az általa feljegyzett adatok egy részét sem azonosította pontosan. A Busbecq által feljegyzett nyelvi elemek nagy része különálló szó, de van egy-két kifejezés, sőt egy dalszöveg is a nyelvemlékek között. Busbecq természetesen az általa feljegyzett szavak és kifejezések fordítását latinul adja meg – sajnos a dal szövegét nem fordítja le.

A továbbiakban leírok néhányat a számos szó közül, melyek germánnak tűntek; számos szó egészen különbözött a mieinktől, vagy a nyelv természete tette ezt, vagy mert emlékezete becsapta és idegen szót felcserélte a honival. Mindazonáltal minden főnév elé a tho vagy the névelőt tette. Az alábbiak azok a szavak, melyek azonosak vagy csak alig különböznek a mieinktől:

Broe ’kenyér’

Plut ’vér’

Stul ’szék’

Hus ’ház’

VVingart ’szőlőtőke’

Reghen ’eső’

Bruder ’fivér’

Schuuester ’nővér’

Alt ’öreg’

VVintch ’szél’

Siluir ’ezüst’

Goltz ’arany’

Kor ’gabona, búza’

Salt ’só’

Tag ’nap’

Oeghene ’szemek’

Bars ’szakáll’

Handa ’kéz’

Boga ’íj’

Miera ’hangya’

Rinck vagy Ringo ’gyűrű’

Brunna ’kút’

VVaghen ’kocsi, szekér’

Apel ’alma’

Schieten ’nyilat lőni’

Schlipen ’aludni’

Kommen ’jönni’

Fisct ’hal’

Hoef ’fej’

Thurn ’ajtó’

Stein ’csillag’

Sune ’nap’

Mine ’hold’

Singhen ’énekelni’

Lachen ’nevetni’

Eriten ’sírni’

Geen ’menni’

Breen ’sütni, pörkölni’

Schuualth ’halál’

Knauen tag neki ’jó napot’ volt, knauen pedig ’jó’. Használt számos olyan szót, melyek nem bírtak elegendő egyezéssel a mi nyelvünkkel, mint:

Iel ’élet vagy egészség’

Ieltsch ’élő vagy egészséges’

Iel vburt ’legyen egészséges’

Marzus ’esküvő’

Schuos ’menyasszony’

Statz ’föld’

Ada ’tojás’

Ano ’tyúk’

Telich ’buta’

Stap ’nőstény kecske’

Gadeltha ’szép’

Atochta ’rossz’

VVichtgata ’fehér’

Mycha ’kard’

Baar ’fiú’

Ael ’kő’

Menus ’hús’

Rintsch ’hegy’

Fers ’férfi’

Lista ’nem elég, csekély’

Schediit ’fény’

Borrotsch ’kívánság’

Cadariou ’katona’

Kilemschkop ’ürítsd serleged’

Tzo Vvarthata ’te megtettél’

Ies Varthata ’ő megtett’

Ich malthata ’én mondom’

Amikor arra kértem, így számolt: Ita, tua, tria, fyder, fyuf, seis, seuene, ahogy mi, flamandok tesszük. Lám, ti brabantiak, kik úgy tesztek mintha németül beszélnétek, és magatokat mindig felmagasztaljátok és bennünket szokás szerint kigúnyoltok, ha azt a szót romlottan ejtük ki, amit ti úgy mondotok Seuen. Aztán tovább ment: Athe, nyne, thiine, thiinita, thunetua, thunetria &c. A húszra azt mondta: stega, a harmincra azt, treithyen,a negyvenre azt, furdeithien, a százra azt, sada, az ezerre azt, hazer. Felidézet egy régi dalt is nyelvén, mely úgy kezdődött:

VVara vvara ingdolou

Scu te gira Galizu [Galtzu?].

Hœmislcep dorbiza ea.

(259–261. oldal)

Ennyi tehát a krími gót nyelv korpusza Busbecq feljegyzései alapján – s ezzel a kevéssel is nem kevés gond van.

Nyomtatás a 15. században – hibák persze a 16. században is becsúszhattak
Nyomtatás a 15. században – hibák persze a 16. században is becsúszhattak
(Forrás: Wikimedia Commons)

Egy feljegyzés nehézségei

A krími gót nyelv kutatói szerint Busbecq feljegyzésével és a későbbi nyomdai munkálatokkal számos olyan indokolatlan hiba csúszhatott be a korpuszba, mely csak nehezíti annak értelmezését. Egyesek pl. a Thurn, Fisct, Hoef, Kor alakok helyett – feljegyzési és/vagy nyomdahibára gyanakodva *Thur, *Fisc, *Hoeft és *Korn alakokat valószínűsítenek, de ugyanígy a nyomdahiba ördögét gyanítják az olyan alakok mögött, mint Eriten (*Kriten, *Criten vagy *Griten), thunetua, thunetria (*thiinetua, *thiinetria), Vvarthata (*VVarthata) stb.

Ahogy arra már korábban is utaltunk, az sem egyértelmű teljesen, Busbecq két beszélgetőpartnere közül melyik, esetleg melyik és milyen nyelvi adatot szolgáltatott. Az azonban Busbecq leírásából is kiderül, hogy bármelyikük is volt az adatközlő (vagy akár mindketten követték is el azt), a görög nyelvi hatás az adatszolgáltatók részéről esetlegesen károsan befolyásolhatta a nyelvi adatfelvételt.

Arra is utaltunk, hogy az sem egyértelmű, milyen nyelven folyt a társalgás. És az sem világos, hogy Busbecq abbéli reménye, hogy eleddig ismeretlen germán nyelvre bukkant, mennyiben befolyásolta őt magát az adatfelvétel rögzítése során.

További rejtély, hogy a Busbecq által a leírás során használt betűk és betűkapcsolatok pontosan milyen hangot reprezentálnak, illetve hogy adott betűk és betűkapcsolatok ugyanazt a kiejtést képviselik-e mindig, például a Busbecq által többször is használt ie és tz.

A fonetikai nehézségek mellett a Busbecq által az utókorra hagyományozott krími gót korpusz morfológiai oldalról is komoly kihívásokat jelent.

A nyelv, melyet pár oldal rejt

A Busbecq által ránk hagyományozott főnevek esetében egyesek azt vélik, hogy bizonyos szóvégi betűk mögött az igen archaikus, hímnem egyes számú -s végződést rejtőzik: így vvintch (*wintsch – gót winds), statz (gót staþs). Más esetekben a gótban meglevő -s hiányzik a Busbecq-féle krími gót korpuszban: tag (gót dags) és stul (gót stōls).

A Knauen tag kifejezésben a kutatók egyes szám hímnemű tárgyesetet vélnek felfedezni, míg az Oeghene szó dokumentáltan az egyetlen többes számban levő alak az egész krími gót korpuszban (vö. gót áugōna, az áugō ’szem’ többes szám alany- és tárgyesetű alakjaként).

A névmások közül érdemes megemlíteni a krími gót Ich (gót ik), Tzo (gót þu), Ies (gót is). A Busbecq által egymás alatt közölt három rövid mondatocska – Tzo Vvarthata, Ies Varthata, Ich malthata – kapcsán egyes kutatók enklitikus, semleges és tárgyesetben álló harmadik személyű névmásokat gyanítanak. Az -(a)ta így a gót ita megfelelője lehetne (Ich malthata így az angol I say it mintájára ’én mondom azt’, ahol tehát utóbbi elem semleges személyes névmás a gótban). Ezzel párhuzamos értelmezés, hogy a fenti három példában nem személyes, hanem mutató névmás van: -thata így a gót þata párja lenne (Ich malthata így az angol I say that mintájára ’én mondom azt’, ahol utóbbi elem mutató névmás a gótban).

A gót melléknevek, ahogy más germán nyelvekben is előfordul, két paradigmát követnek ragozásuk során: az úgynevezett erős és gyenge ragozást. A gótban emellett az egyes számú, semleges, erős ragozású melléknevek egy részének alany- és tárgyesetben két lehetséges (egy rövidebb és hosszabb) alakja is van. A krími gót példák szempontjából itt az utóbbi, hosszabb alak az érdekes.

A Busbecq-listán szereplő melléknevek közül külön érdekesek a latin átírásban semleges nemben megadott Atochta, VVichtgata, Gadeltha, ahol a -ta, -tha gót alternatív semleges és erős ragozású melléknévi végződésként is lehetne értelmezni (l. gót blind, de mellette blindata).

Az igéket illetően Busbecq megad több főnévi igenevet (pl. Kommen), két múlt idejű alakot (Tzo Vvarthata, Ies Varthata). A rögtön e két utóbbi után megadott jelen idejű alakkal kapcsolatban a kutatókban felmerül annak a gyanúja, hogy a latin változat szintén elírás és ez is egy múlt idejű alak: Ich malthata így nem ’mondom’, hanem ’mondtam’ jelentéssel bírna.

A Busbecq által megadott latin fordításokban van imperativus, azaz felszólító mód (Kilemschkop – ebibe calicem) és subiunctivus, azaz kötőmód is (Iel vburt – sit sanum) – vélhetőleg így ezek a kifejezések a krími gót igerendszer további érdekességeit rejthetik – talán örökre.

Sajnos, a legnagyobb összefüggő krími gót szöveg, a Busbecq által feljegyzett háromsoros dal teljes rejtély. Ehhez még szószedetet sem írt a szerző. Így a krími gót szintaxist csupán a Knauen tag, Iel vburt, Tzo Vvarthata, Ies Varthata, Ich malthata és talán a Kilemschkop kifejezés példázza.

Bizonytalanság

A krími gót nyelvvel kapcsolatos feljegyzéseiben amúgy is számtalan bizonytalanságot mutató Busbecq (műve 1595-ös frankfurti kiadásának 261. oldalán) maga is további bizonytalanságának ad hangot:

Hogy ezek az emberek gótok-e vagy szászok, nem tudom megítélni. Ha szászok, úgy gondolom, bizonyára Nagy Károly idején kerültek ide, ki a föld számos vidékén szórta szét ezt a népet. Ennek tanúságaként Erdélyben máig vannak szászok által lakott városok. S talán közülük a legvadabbakat messzi, egészen Taurica Chersonesusig [a Krímig] tűnt ildomosnak elűzni, hol még az ellenség közepette is őrzik keresztény vallásukat. Ha pedig gótok, úgy ítélem, már régóta birtokolták a geták melletti területeket. Talán nem téved az, ki úgy gondolja, hogy ama területnek nagy része, mely Gotland szigete közt és aközött van, amit ma Perekopnak neveznek, egykor gótok által volt lakott. Innen a gótok, a nyugati gótok és a keleti gótok különböző nevei, innen a győzelmeken át elözönlött világ és a barbár sokaság nagy neveldéje.

Itt van, amit a Taurica Chersonesusról [a Krímről] ezektől a perekopiaktól megtudtam.

(261. oldal)

Szászok Erdélyben – nem Nagy Károly idején kerültek ide
Szászok Erdélyben – nem Nagy Károly idején kerültek ide
(Forrás: Wikimedia Commons / Thaler Tamas / CC BY-SA 3.0)

Ebben a passzusban is számos érdekesség és még annál is több bizonytalanság hangzik el Busbecq részéről. Először is jómaga képtelen eldönteni, hogy az általa feljegyzett nyelv voltaképpen mi is. Hangot ad a szász eredet lehetőségének, ennek kapcsán pedig Nagy Károly szászok elleni hadjárataira hivatkozik és ezzel párhuzamosan az erdélyi szászokra – a kettőnek azonban nincs köze egymáshoz. Gotland a Balti-tenger legnagyobb szigeteként ma Svédországhoz tartozik – a feltételezett gót őshaza egyik része. Perekop a Krím-félszigetet az európai szárazfölddel összekötő földszoros névadó települése.

Végül a Busbecq által használt geták kapcsán érdemes megjegyezni, hogy már Hérodotosztól kezdve a getákat a thrákok egyik törzsének tekintették, akik a Duna alsó szakaszánál és a Fekete-tenger nyugati partvidékén éltek. A későbbiek folyamán a gót és a geta párhuzamosan szerepel antik szerzőknél – maga Iordanes is Getica címen írja meg a gótok történetét. Azt már nem is említjük, hogy a geta nevet a kortárs (magyar) szerzők a törökökre is használták – l. például Csabai Mátyás Economium servatae Agriae anno MDLII című költeményét.

A diplomata és herbalista Busbecq – a krími gót nyelv egyetlen dokumentaristája – számos kétséget és sajnálatos módon nagyon kevés adatot hagyott hátra az általa dokumentált nyelvről. Ezek azonban minden hiányosságukban is roppant érdekesek.

Felhasznált források

Fodor István (főszerk.): A világ nyelvei . Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.

Augerii Gislenii Busbequii: Legationis Turcicae Epistolae quatuor. Frankfurt, 1595.

Harald Haarmann: Letűnt népek lexikona. Az akkádoktól a vikingekig. Corvina, Budapest, 2008.

Hutterer Miklós: A germán nyelvek. Gondolat, Budapest, 1986.

The Turkish letters of Ogier Ghiselin de Busbecq. Transleted by Edward Seymour Forster with a foreword by Karl A. Roider. LSU Press, 2005.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 bloggerman77 2014. március 27. 16:57

Ezek a feljegyzett alakok túl németnek tűnnek. Inkább lehetséges, hogy az adatközlők az Árpád-házi királyok által a Kárpátoktól keletre a Dnyeszter mellé telepített magyarok és németek tatárjárás utáni túlélőinek leszármazottjai voltak.

Vagy a Hunyadiak által szintén ide telepített magyar-német népesség maradványai.

2 bloggerman77 2014. március 27. 17:04

Az ezer jelentésű "hazer" eléggé furcsa, ha nem hangzana áltudományosnak, magyar hatásnak tűnne...

3 Galván Tivadar 2014. március 27. 17:19

@bloggerman77: Szvsz a "hazer" a jiddis "chazer" átvétele, ami a "chazer tréfli" kifejezésből ismeretes (;))

4 LvT 2014. március 27. 17:39

@bloggerman77: >> Az ezer jelentésű "hazer" eléggé furcsa, ha nem hangzana áltudományosnak, magyar hatásnak tűnne... <<

Valójában mindkettőt egymástól függetlenül egy iráni nyelvből való átvételnek tartják.

en.wiktionary.org/wiki/ezer

en.wiktionary.org/wiki/hazer#Crimean_Gothic

5 Avatar 2014. március 27. 17:53

És még a kaukázusi avarban is hasonló hangzású az ezer: "azargo"

web.archive.org/web/20071220225405/http://avar.blog.hu/2007/11/11/av

6 LvT 2014. március 27. 18:49

@bloggerman77: >> Inkább lehetséges, hogy az adatközlők az Árpád-házi királyok által a Kárpátoktól keletre a Dnyeszter mellé telepített magyarok és németek tatárjárás utáni túlélőinek leszármazottjai voltak. <<

A magyart kivenném, mert erre nem mutat semmi. Többek közt <tria> ’3’ szó <t>-je miatt azonban vannak olyanok, akik keletre vándorolt németekkel számolnak. Ugyanakkor a <fyder> ’4’ <d>-je és az <ada> ’tojás’ szó <d>-je egyértelműen a góttal rokonítja, mivel a nyugati germán nyelvekben az elsőben nincs <d>, a másodikban pedig az ógermán <*jj> folytatója nem <*ddj>, hanem <*ggj> a kiindulópont, vö. angol <four>, ill. <egg>.

Tehát, ha telepedtek is oda németek, azok ott keleti germánokkal találkoztak, és velük egybeolvadtak.

.

>> Ezek a feljegyzett alakok túl németnek tűnnek <<

Ez viszont lehet a lejegyző hatása. Ezért vannak többségben azok, akik a krími gótot mégis inkább keleti germánnak tartják (ha nem is a wulfilai gót nyelv folytatásaként). A lejegyző ugyanis az általa nem ismert keleti germán elemekkel nem torzíthatta el a szöveget, de az anyanyelvi hatás alatt önkéntelenül is átformálhatta azokat. Talán nem véletlenül választotta ketté a szólistát annak mentén, hogy felismerte-e germánként a szót, avagy nem.

7 Sultanus Constantinus 2014. március 27. 18:52

Szerintem a gótban eleve nem -en volt a főnéviigenév-végződés, hanem -an. Vagy ennyire különbözött volna a keleti gót a nyugatitól?

8 LvT 2014. március 27. 19:16

@Sultanus Constantinus: A wulfilai gót időszakában még az ófelnémetben is <-an> (<-ôn>) volt a főnévi igenév végződése, miként <-an> volt az óangolban is. Ne feledd Wulfila és Busbecq között tizenkét évszázad telt el: amennyit változtak ezalatt a nyugati germán nyelvek, annyit változhattak a (megmaradt) keletiek is.

9 Sultanus Constantinus 2014. március 27. 20:53

@LvT: A spanyol Wikipédia szerint a gót nyelv a 10. században kihalt: es.wikipedia.org/wiki/Idioma_g%C3%B3tico

Az angol Wikipédia szerint pedig vitatott, hogy ez a krími gótnak nevezett germán dialektus valóban az-e, vagy pedig egy, a régi gót által befolyásolt holland nyelvjárás.

Én személy szerint eléggé nonszensznek tartom, hogy a gót a 16. századig fennmaradjon, az egyetlen forrás meg nem forrás (főleg úgy, hogy még az adatokat feljegyző sem biztos a saját adataiban).

10 LvT 2014. március 27. 21:29

@Sultanus Constantinus: >> A spanyol Wikipédia szerint a gót nyelv a 10. században kihalt: <<

Ez elég elnagyolt kijelentés: ha nem számoljuk a krími gótot, akkor is legalább három gót nyelvről tudunk, amelyik három különböző helyen és három különböző korban halt ki.

.

>> Az angol Wikipédia szerint pedig vitatott, hogy ez a krími gótnak nevezett germán dialektus valóban az-e, vagy pedig egy, a régi gót által befolyásolt holland nyelvjárás. <<

Hát ha krími gót által befolyásolt nyelvjárásról beszélünk, akkor a befolyásolás időpontjában a krími gótnak még léteznie kellett. És ha a hollandot befolyásolta, akkor ennek akkor kellett történnie, amikor a holland már kialakult. Ezzel pedig már be is bizonyítottuk, hogy a krími gót nyelv a X. sz. után is létezett még.

.

>> az egyetlen forrás meg nem forrás <<

Nyilvánvalóan azt tartasz nonszensznek, amit akarsz, de annak megítélése, hogy mi a forrás, filológusi feladat. Azt pedig,, hogy Busbecq a valóságról számolt be, senki nem kétli. A filológusi apparátus pedig tart ott, hogy éppen a bizonytalanságokra tekintettel tud pozitív megállapításokat tenni. Ilyen éppen pl. a <fyder> ’4’: „bekamuzmi” nem lehet a wulfilai gót <fidwor>-ral éppen annak dirreferncia specificájában megfelelő szóalakot.

11 LvT 2014. március 27. 21:32

@LvT: >> dirreferncia specificájában <<

differentia specificájában

12 LvT 2014. március 27. 21:45

@Sultanus Constantinus: >> az egyetlen forrás meg nem forrás <<

És az is igaz, hogy ezzel a krími gót a második legjobban dokumentált gót nyelvjárás a wulfilai kis gót után. A nyugati gótnak még ennyi forrása sincs. Ami egyéb fajta tudósítások vannak a nyugati gótról, olyan a krími gótról is van több.

13 bloggerman77 2014. március 28. 01:35

@LvT:

Magyarokat én is úgy hoztam be, hogy királyaink mindkét nemzetiséget telepítették Dnyeszter mentére - nyilván nem hatottak erre "gót+ nyelvre.

14 bloggerman77 2014. március 28. 01:47

@Galván Tivadar:

"Szvsz a "hazer" a jiddis "chazer" átvétele, ami a "chazer tréfli" kifejezésből ismeretes (;))"

**

Olvastam olyan elméletet, ami szerint e "gótok" a keresztes hadjáratok idején a pogromok elől menekülő német zsidók leszármazottai lettek volna, akik Kelet-Euban eltörökösödve a karaita zsidók ősei lettek...

15 bloggerman77 2014. március 28. 02:30

@Sultanus Constantinus:

Én személy szerint eléggé nonszensznek tartom, hogy a gót a 16. századig fennmaradjon,

**

Semmivel sem valószinütlenebb, mint pl. az arámi nyelv fennmaradása kis nyelvszigetekként.

Vagy az óegyiptomi kopt nyelvként. Sor folytatható...

16 hun 2014. május 12. 11:31

hun

szaad száz

hezer ezer

hát persze h a jiddisből meg az irániból kell átvenni (a krími gótoknak is, ugye), mikor a térképen is ott van elég nagy betűkkel a nemlátóknak, h Scythia.

az is úgy látszik kimaradt a Taurica Chersonesus-hoz, h az a szkíta Tauri "(Ταῦροι in Ancient Greek), also Scythotauri, Tauri Scythae, Tauroscythae." nevéből jön.

17 Buxoro 2014. május 12. 12:13

@hun: A általad oly igen szeretett szkíták is iráni nyelvet beszéltek. :) (Igaz, nem magyarul meg hunul.)

Mint azt bizonyára tudod, az iráni nyelvek nem a mai Iránban beszélt nyelveket jelentik, hanem az indoeurópai nyelvek egyik, számos nyelvet tartalmazó ágát (és félreértést elkerülendő, a mai Iránban nem egy nyelvet beszélnek, és nem is mind iráni).

18 hun 2014. május 12. 13:01

hát persze. a folyamközben is iráni nyelvet beszéltek. ahogy a vikingek meg szláv nyelvet.

19 menasagh 2014. május 12. 13:12

A cikkbn az első térkép nagyon érdekes.

Az egész gót vándorlás szárazföldön történik csupán a legelső kirajzásuk tengeren és akkor is egy hosszabb tengeri utat mutat a rövidebb szigetek közötti vándorlás helyett.

20 LvT 2014. május 12. 13:56

@menasagh: >> a legelső kirajzásuk tengeren és akkor is egy hosszabb tengeri utat mutat a rövidebb szigetek közötti vándorlás helyett <<

A gemán nyelveknek sajátságos tengerészeti szókincsük van, amely elkülönül a többi indoeurópai nyelv hasonló szókincsétől. Vita van arról, hogy ez a saját innovációjuk-e, avagy átvették más szubsztrátumnépek szavait: de így is, úgy is ezt azt jelenti, hogy tengerjáró nép volt a Skandináviában élő, még nem differenciált germán alapnépesség. Egyébként a szárazföldi „kitérő” után a szintén kelti germán vandálok az észak-afrikai uralmuk alatt szintén jelentős hajózó népesség lettek (ismét): a Földközi-tengernek ismert óangol neve a <Wendelsæ> ’Vandál-tenger’.

Vö. en.wikipedia.org/wiki/Germanic_substrate_hypothesis#Words_derived_fr

21 Buxoro 2014. május 12. 15:06

@hun: Ezzel az érveddel minden létező kérdésben meggyőztél. Azokban is, amik még fel sem merültek.

22 hun 2014. május 13. 11:51

@Buxoro: akkor miért nem tartod meg magadnak? minek nyitsz pofát?

23 hun 2014. május 13. 12:03

@menasagh:

még egy valami apróság sugalmaz torz képet az egészben. a krími gót királyság talán 50 évig ha létezett, a görögök után és a hunok előtt.

a gótok és a gót nyelv fennmaradhattak a 18.századig is, de csak mint más birodalmak 'vazallus' nemzetisége.

24 karmano 2015. június 6. 08:24

Még egy kis behatás, hogy tovább fennmaradjon a nyelv:

www.caitlingreen.org/2015/05/medieval-ne...ea.html?spref=fb&m=1

25 MBD 2017. június 18. 02:57

Azért van egy-két szócska a 2. szedetben, amit fel lehet ismerni, pl a marzus (esküvő) ld. angolban marry, a baar (fiú) a skandináv nyelvekben barn, björn stb, wihtgata white angolban, weiss németben, menus (hús) meet angolban, rintsch (hegy) ridge angolban, lista (nem elég, csekély) less, least, little angolban, ano (tyúk) hæna, höna stb. skandináv nyelvekben, leltsch (élő, egészséges) healthy angolul. Ennek a nyelvnek van azért némi magyar vonatkozása is. Az atochta (rossz) jelentésű szót is ismeri a magyar átok alakban. A hazer-t is ezer ként. A dorbiza szót pedig nem kell külön bemutatni :).

26 Irgun Baklav 2017. június 18. 10:43

@MBD: Önmagában a szavak hasonlósága alapján (de bármiféle háttérinformáció nélkül) nem nagyon érdemes rokonokat keresni, mert sok esetben hamis barátokat fogsz találni.

„a marzus (esküvő) ld. angolban marry”

Az angol "marry" (és a "marriage" is) ófrancia eredetű (marry < marier:[ófrancia] < maritare [latin]); az ennek megfelelő germánabb, manapság már ritkábban használt ige a "wed" (wed < weddian [óangol]), de a főnévi alakja a "wedding" (esküvő jelentéssel) ma is elterjedt.

27 bloggerman77 2017. június 18. 22:26

@MBD:

A hazer szó szinte biztosan jiddish eredetű (cházer - disznó), mint 3 éve is írtam, ezek gótok a jiddis ősét beszélő zsidók voltak inkább :)

Információ
X