A kőtáblán II. Frigyes (1194-1250) német-római császár neve látható, és egy dátum: „1229, a mi Urunk Jézus, a Messiás megtestesülése”. A leletet még évekkel ezelőtt fedezték fel egy falon a Tel-Avivhoz tartozó Jaffában, ám nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, mert úgy vélték, hogy az Oszmán Birodalom idejéből származik.

Akkor jöttek rá, hogy valójában a középkori keresztes háborúk idején íródott, amikor elkezdték megfejteni a rajta lévő szöveget – mondta Móse Saron, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, akit a www.monstersandcritics.com internetes portál idézett.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A hatodik keresztes hadjáratot (1228-1229) vezető II. Frigyes két feliratot helyezett el az általa megerősített jaffai vár falán, egyet latinul, egyet pedig arab nyelven. „A szöveget a császár hivatalnokai, de az is lehet, hogy maga II. Frigyes készítette. Annyi biztos, hogy ez az egyetlen felirat, amelyet ez idáig megfejtettek” – közölte a szürke márványtáblát kibetűző két régész egyike.

A 800 éves felirat, amely felsorolja a császár összes címét, szinte teljesen ép állapotban van. A régészeti hivatal szerint ilyen arab nyelvű leletet még az uralkodó Szicíliában épült palotájában sem találtak.

A hadjárat legnagyobb eredménye az volt, hogy a császár átadta Jeruzsálemet a kereszteseknek, miután 1229-ben békemegállapodást kötött a várost addig birtokló al-Malik al-Kámil egyiptomi szultánnal.