nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Összecsapás a Wikipédián
Kijevi vagy óorosz?

A mostani orosz–ukrán politikai konfliktus időben és a virtuális térben is egyre szélesedik. A Wikipédián például a korai keleti szláv államiság történetét tárgyaló szócikk címe körül lángolt fel a vita.

Fejes László | 2014. március 25.
|  

A legkorábbi keleti szláv államalakulatokról szóló szócikk az orosz Wikipédián 2002 decemberében született meg, Киевская Русь [kijevszkaja rusz] ’Kijevi Rusz’ címen. 2013 áprilisának végén azonban javasolták, hogy a szócikk címe Древнерусское государство [drevnyerusszkoje goszudarsztvo] ’óorosz állam’ legyen. A javaslat fő indoka az volt, hogy a szócikk kiterjed más, nem kijevi központú államalakulatokra is. Sokféle érv elhangzott, végül a cikket május közepén átnevezték. Ezzel aztán az az abszurd helyzet alakult ki, hogy míg a kisebb jelentőségű óorosz államalakulatoknak van önálló szócikkük, addig éppen a legnagyobbnak, legjelentősebbnek nincs – arról nem is szólva, hogyaz indokás inkább az Óorosz államok vagy az Óorosz államiság címet tenné indokolttá. Ráadásul az orosz Wikipédia Óorosz állam szócikkének más Wikipédiákon a Kijevi Rusz szócikk felel meg.

A Kijevi Rusz legnagyobb kiterjedése idején
A Kijevi Rusz legnagyobb kiterjedése idején
(Forrás: Wikimedia Commons / Koryakov Yuri / CC BY-SA 2.5)

Annak idején az átnevezés bizonyára nem keltett nagy figyelmet, ám a mostani konfliktusos helyzetben többekben tudatosult, hogy az orosz Wikipédián a Kijevi Ruszt eltörölték. Így aztán 2014 március 21-én ismét javaslat született, hogy a szócikket nevezzék vissza, vagy viselje a Русь (Rusz) címet. Ezt azzal indokolják, hogy maguk az állam lakói is így nevezték országukat; a szakirodalomban gyakrabban előfordul ez a kifejezés (és csak a soviniszta orosz történészek kerülik); a древнерусский ’óorosz’ elnevezés azt sugallja, hogy az állam leginkább az oroszokhoz kötődik, holott területe leginkább a mai Fehéroroszországot fedte le (fővárosa pedig a mai ukrán főváros volt).

Az új vita már néhány nap alatt terjedelmesebbre duzzadt, mint a korábbi 2-3 hét alatt. Mi nem fogunk igazságot tenni (bár meg kell jegyeznünk, nem értjük, miért nem lehet létrehozni egy összefoglaló szócikket az óorosz államiságról, és egy másik szócikket kifejezetten a kijevi központú államalakulatról), azt azonban érdemesnek látjuk tisztázni, hogy a nyelvtörténeti folyamatok milyen értelmezési zavarokat okoznak.

A Rusztól az oroszokig

Mint korábban írtuk, a keleti szlávok saját államukat (államaikat) Русь-nak [rusz] nevezték. Az állam lakóit az ebből képzett melléknévvel nevezték русский-nak, azaz ’ruszi’-nak. Ezt az elnevezést aztán népnévként a mai oroszok örökölték, akik a mai napig így nevezik magukat – és idegen nyelveken is leginkább így (a Ruszból képzett szavakkal) nevezik őket. A Rusz lakói azonban olyan keleti szláv nyelvet beszéltek, mely közös őse az orosznak, az ukránnak és a belorusznak, egyiknek sem inkább őse, mint a másiknak. Ezt a nyelvet azonban ma древнерусский язык-nak [drevnyerussszkij jazik] nevezik, és más nyelvekre is óorosz nyelvnek fordítják, ami azt sugallja, hogy ez elsősorban az orosz elődje. Hasonló a helyzet akkor, ha óorosz államról, régészeti leletekről, írásos forrásokról beszélünk.

Valójában persze az elnevezést továbbviszik a fehéroroszok, azaz a beloruszok (oroszul белорусский, beloroszul белaруский – a különbség inkább helyesírási, mint kiejtési) is, de ők már a ’fehér’ megkülönböztető jelzéssel, mintegy azt sugallva, hogy ők valamiféle „nem igazi” rusziak/oroszok, hanem a főághoz képest valamilyen leágazást, elhajlást jelentenek. Hasonló nevük az ukránoknak is van: őket kisoroszoknak (малорусский [malorusszkij]) nevezték. A csavar az ügyben az, hogy ilyen nevük az „igazi” oroszoknak is van: ők a nagyoroszok (великорусский [velikorusszkij]), csakhogy az ő esetükben ezt a hosszabb elnevezést általában nem használják.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy míg az oroszok a nép elnevezését megörökölték, az államét nem. Oroszország mai orosz elnevezése, a Россия [rosszija] a Rusz görög formájának visszakölcsönzése. Ebből szintén képeznek melléknévi alakot: a российский [rosszijszkij] azonban nem ’orosz’-t, hanem ’oroszországi’-t jelent (nemzetiségtől függetlenül). Az állam hivatalos neve Российская Федерация [rosszijszkaja federacija] ’Oroszországi (és nem Orosz) Föderáció’.

A magyar orosz szó valamely török nyelvből származhat. A török nyelvekben szó elején nem állhat(ott) r, ezért az r-rel kezdődő jövevényszavak elejére magánhangzót toldanak be: így lett a Ruszból urusz, mely ebben a formában kerülhetett a magyarba.

A Ruszig az evezéstől

A Rusz elnevezés az állam előtt magára a népre vonatkozott, eredetileg azonban nem a keleti szlávokra, hanem azokra a vikingekre, akik az első keleti szláv többségű államalakulatok élén álltak. Az elnevezés az óészaki rods- ’evezős’ tőre megy vissza (a vikingek evezős hajókon, a folyókon járták be a keleti szláv térséget). A svéd partoknak a történetiségben is vannak ezzel a terminussal összefüggésbe hozható helynevei.

Nicholas Roerich: Vendégek a tengeren túlról
Nicholas Roerich: Vendégek a tengeren túlról
(Forrás: Wikimedia Commons)

A finnségi nyelvekben és a számiban a svédeket a mai napig ezzel a tővel összefüggésbe hozható nevekkel jelölik: Svédország neve finnül Ruotsi [ruotszi], észtül Rootsi [rótszi], északi számiul Ruoŧŧa (a itt olyan hangot jelöl, mint amilyen az angol thing elején van). Oroszország számi elbevezése viszont Ruošša [ruossa], mely újabb jövevnyészó. Érdekesség, hogy Oroszország neve finnül Venäjä, észtül Venemaa, miközben a vene mindkét nyelven csónakot jelent. Az elnevezésnek azonban nincs köze a viking evezősökhöz, hanem egy szláv törzs nevének az átvétele (hasonlóan az oroszok lett elnevezéséhez). Ez a törzsnév található meg a magyarországi szlovénok vend elnevezésében, és általában a nyugati szlávokat szokás így nevezni (a finnségiben is eredetileg nyugati szlávokat jelölhetett). Valószínű, hogy korábban ez az elnevezés is egy germán törzset jelölt.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
18 menasagh 2014. május 11. 14:10

" A Rusz elnevezés az állam előtt magára a népre vonatkozott, eredetileg azonban nem a keleti szlávokra, hanem azokra a vikingekre, akik az első keleti szláv többségű államalakulatok élén álltak "

A szlávok személynévből kaptáka nevüket, na de ha a vikingektől származnak és a vikingek a gótoktól akkor minek cifrázni annyira ?

17 szigetva 2014. május 2. 21:06

@Austro Slav: Csak hogy Grúzia grúzul nem Georgia, hanem Szakartvelo. De az kétségtelen, hogy a grúzok nem rajonganak a "grúz" megnevezésért.

16 Austro Slav 2014. május 2. 21:06

@siposdr:

"Napjainkban (pl. Putyin által is) szépen terjed a россиянин szó is Oroszország lakóinak megnevezésére"

Korrekt, hiszen Oroszország tényleg föderáció, orosz az államnyelv, orosz a vezető etnikum, legalább ennyi gesztust tegyenek meg!

(A magyar vezetőkből ez hiányzott a 19. sz-ban!)

A "Русский" kifejezés egyszerre jelenti a régi Russzal és a későbbi Oroszországgal kapcsolatos dolgokat.

(A szlovák nyelvben is van uhorský - maďarský különbség, de mindkettőt "magyar"-nak fordítják.)

15 Austro Slav 2014. május 2. 20:53

@Sultanus Constantinus:

"Nem is értem, a spanyolokat miért nem nevezték még át eszpanyolokra. :D)"

A spanyol nyelvet nevezik sok helyen kasztíliainak. :-)

14 Austro Slav 2014. május 2. 20:51

@szigetva:

Martonyi is Georgiát mondott Grúzia helyett a NATO Keleti Partnerség kapcsán. Szokatlan, de ha akarod megszokod! :-)

13 Sultanus Constantinus 2014. március 26. 17:13

@Fejes László (nyest.hu): @LvT: Köszönöm, meghallgattam a hangmintákat is. Tehát magánhangzók között ezek szerint létezik ilyen, még ha ritka is, főleg az 'Oroszország' szóban és származékaiban. Az ukrán [ty]-nél is hallani, hogy hosszan ejtik.

Hasonló a helyzet a spanyolban is, fonémikusan ott is csak egy gemináta van, az /rr/ (az más kérdés, hogy a fonológusok nem geminátának elemzik), viszont morfémahatáron előfordul az /nn/ és a /bb/, az utóbbi elég ritka. Ezeket viszont nem mindenütt ejtik hosszan, nyelvjárásfüggő, ill. függ a szótagszerkezettől és a hangsúlytól is:

hu.forvo.com/word/innato/#es

hu.forvo.com/word/ennoblecer/#es

hu.forvo.com/word/innato/#es

hu.forvo.com/word/sinn%C3%BAmero/#es

hu.forvo.com/word/obvio/#es

12 mederi 2014. március 26. 14:57

Ukránul nem tudom, hogy a haza szó hogy van, oroszul "rógyiná", ami késztetés eredmény párban:

-roszt (szt=ssz, rossz)/ rodt (rodj= rogy), rót (vörös), ród (út)

(A szibériai, valamikori vulkánikus tevékenység maradványai lehettek ezek az utak... Véletlen, hogy az orosz politikai út is vörös volt..:)

-rossz-in(ja) (hasonulás: rosszí(j)ja)//

ródj-in(ja) (hasonulás: rógyin(n)a) volna..

Szerintem a fentiek alapján a:

-ruszt-ik(-us latinos végződés) ("régi-es") / rudt (=eldurvult), rút, rúd (falusias, durva)

valóban a régi, "ó szláv" jelentést jobban követi u-val, mint a

"vörös út"-as "(o)ros(s)z" elnevezés (bár talán ez a régebbi valószínű kifejezés, mivel nem "rasszokra", hanem "vörös (varas)", valamikori nehézségekkel teli környezetre utalhat vissza)..

-A "raszt(-)er/ radj-og= ragyog"

szópár is a régi szibériai "vörös" környezet leírására utalhat eredetileg, amit később átvitt értelemben a "rasszokra", és azok heves határvitáira, és forró küzdelmeire is használni kezdtek szeritem nagyon találóan..

-Innen eredhet a "rasszizmus" negatív jelentésű politikai jellegű kifejezés is..:)

11 LvT 2014. március 26. 10:57

@nudniq: >> nem lehetett volna-e egy olyan cirill írásreformot bevezetni az orosz, ukrán és belorusz nyelvek írásában egyidejűleg, ami pont ezt a helyesírási különbséget eliminálta volna? <<

Nyilván lehetett volna, mert az orosz helyesírás éppen ilyen: valamiféle nyelvjárások feletti kompromisszum akarna lenni. Az ukrán és belorusz kodifikátorok azonban ennél fontosabbnak vélték azt, hogy a kiejtéshez közeli legyen a helyesírásuk. Az egységesítés elég bonyolult lenne, vö. az előző bejegyzésemben említettem orosz <житье> (zsityjo) ~ ukrán <життя> (zsittya) végmagánhangzójának különbségét, az orosz <Львов> (Lvov) ~ ukrán <Львів> (Lviv) eltérését stb.

A kasubnak egyébként, sztenderd nyelvváltozat hiányában az általad felvetett elvnek megfelelően készítettek helyesírást, vö. en.wikipedia.org/wiki/Kashubian_alphabet De ahol van sztenderd nyelvváltozat, ott szerintem annak a presztízse „nem engedi meg”, mert ezzel a nyelvváltozat „explicit önállósága” csorbulna.

10 LvT 2014. március 26. 10:32

@szigetva: >> Mássalhangzót kérdezte. <<

A gyorsolvasás átka, amikor a szó belső betűi mégis disztingválnak…

.

@Sultanus Constantinus: >> a mássalhangzók érdekelnének. Mert úgy tudom, pl. az oroszban vannak írásban gemináták, de abban nem vagyok biztos, hogy úgy is ejtik-e őket. <<

Az oroszban nincsenek fonémikus gemináták. Illetve lenne egy, de egy fecske, ugye, nem csinál nyarat. Ráadásul ezt nem is kettőzött betűvel jelölik, hanem egyetlen írásjellel: <щ>. Ez azonban csak fonetikailag hosszú lágy [sʲ:], fonológiailag, ahogy azt a magyar átírása is tükrözi, inkább /šč/ hangkapcsolat.

Írásban az oroszban morfémahatáron jelenhet meg kettőzött betű, ennek leggyakoribb esete talán az <нн> (nn), amely különösen a <-ный > (-nij) képzős melléknevekben gyakori. A legfeltűnőbbek pedig a nem szillabikus igekötőkkel alkotott származékok, mint pl. <введение> (vvegyenyije) ’bevezetés’, <ссылать> (sszilaty) ’száműz; kényszerlakhelyre telepít’.

Ezeket normál beszédben nem ejtik hosszan. Betűejtéses beszédben, amikor az <útján> szóból a magyarban is ['u:tjɒ:n] lesz, nem ['u:c:ɒ:n], persze hallhatszódhat hosszan, de ez ugyanannyira nem normatív, ahogy Kádár János beszédmódja sem volt az.

.

Két olyan szláv nyelv van, amelyik normatívan ismeri a geminátákat: ez az ukrán és a belorusz (és gondolom, a délorosz nyelvjárások, de ezt most nem tudom, ellenőrizni). Ezekben a nyelvekben a jerek kiveszése után <-C'j-> hangkapcsolatból teljes hasonulással hosszú<-C'C'-> lett. Így az orosz <житье> (zsityjo) ’élet(mód)’ szó ukrán megfelelője <життя> (zsittya), a fehérorosz pedig <жицця> (zsiccja). Illetve orosz <лью> (lju) ’öntök’, ukrán <ллю> (llju). Ez a változás ezekben a nyelvekben normatívvá tette a hosszú mássalhangzós ejtést az orosznál említett esetekben is (már ahol ebbe más nem szól bele, pl. a szó eleji <v-> glide-os [u̯] ejtése).

9 Fejes László (nyest.hu) 2014. március 26. 10:20

@siposdr: Igen, de ez a Rosszijából van, a rosszijszkij főnévi megfelelője.

@nudniq: Nyilván lehetne közelíteni, pl. ha a beloruszban a hangsúlytalan o-t nem a-val írnák, vagy az oroszban a-val írnák, akkor közeledne.

@Sultanus Constantinus:

www.forvo.com/word/%D1%80%D0%BE%D1%81%D1%81%D0%B8%D1%8F/

www.forvo.com/word/%D1%80%D0%BE%D1%81%D1%81%D0%B8%D0%B9%D1%81%D0%BA%

www.forvo.com/word/%D1%80%D0%BE%D1%81%D1%81%D0%B8%D0%B9%D1%81%D0%BA%

www.forvo.com/word/%D1%80%D1%83%D1%81%D1%81%D0%BA%D0%B8%D0%B9/#ru

www.forvo.com/word/%D0%B1%D0%B5%D0%BB%D0%BE%D1%80%D1%83%D1%81%D1%81%

www.forvo.com/word/%D0%B2%D0%B5%D0%BB%D0%B8%D0%BA%D0%BE%D1%80%D1%83%

www.forvo.com/word/%D0%B0%D0%BD%D0%BD%D0%B0/#ru

www.forvo.com/word/%D1%82%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D1%84%D0%BE%D0%BD%D0%BD%

Az oroszban saját szavakra nem jellemző, de morfémahatáron igen, és amint hallható, mássalhangzós környezetben sem hosszú igazán. De pl. az ukránban morfémahatáron levő összeolvadásokból keletkezett:

www.forvo.com/search/%D0%B6%D0%B8%D1%82%D1%82%D1%8F/

A csehben viszont pl. morfémahatáron is rövidül, ami hosszú lenne.

8 siposdr 2014. március 26. 09:39

"Az állam lakóit az ebből képzett melléknévvel nevezték русский-nak, azaz ’ruszi’-nak. Ezt az elnevezést aztán népnévként a mai oroszok örökölték, akik a mai napig így nevezik magukat"

Napjainkban (pl. Putyin által is) szépen terjed a россиянин szó is Oroszország lakóinak megnevezésére (житель или гражданин России или выходец из этой страны)

7 nudniq 2014. március 26. 00:35

"a különbség inkább helyesírási, mint kiejtési"

Már egy ideje (nagyjából az ukrán vs. orosz kemény és lágy í fejtegetése óta) azon tűnődöm, nem lehetett volna-e egy olyan cirill írásreformot bevezetni az orosz, ukrán és belorusz nyelvek írásában egyidejűleg, ami pont ezt a helyesírási különbséget eliminálta volna?

Kicsit pontosabban fogalmazva: lehetne-e úgy módosítani a cirill betűk és betűcsoportok (akár hangsúlytól is függő) kiejtését orosz, ukrán és fehérorosz nyelven, ami három olyan új helyesírást eredményezne, amit használva a szóbelinél még sokkal jobb lenne ezen három nyelv kölcsönös érthetősége írásban?

6 bloggerman77 2014. március 25. 22:53

"Valószínű, hogy korábban ez az elnevezés is egy germán törzset jelölt."

*

Mások szerint a vened-venét népek baltiak voltak. Bojtár Endre egész kis elméletet közölt erről

5 Sultanus Constantinus 2014. március 25. 22:35

@Pesta: @szigetva: Az még hagyján, de milyen vérre menő viták mennek az ilyen piszlicsáré dolgokról is. (Nem is értem, a spanyolokat miért nem nevezték még át eszpanyolokra. :D)

@LvT: A magánhangzókat nagyjából tudtam, a mássalhangzók érdekelnének. Mert úgy tudom, pl. az oroszban vannak írásban gemináták, de abban nem vagyok biztos, hogy úgy is ejtik-e őket.

4 szigetva 2014. március 25. 22:23

@LvT: Mássalhangzót kérdezte.

@Pesta: Ez angolul is így van, ilyen hiperpécé dolog, hogy úgy kell hívni egy népet, egy országot, ahogy ők magukat. Néha a Hungarian helyett is magyar van. (Persze a francia helyett sosincs français.)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X