nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A kárpátaljai magyarokra nézve kedvezőtlen az új ukrán alkotmánytervezet

A javaslat gyakorlatilag az érvényes 10 százalékos küszöb 50 százalék fölé emelését jelentené.

MTI | 2014. július 12.
|  

A hatályos ukrán alkotmányhoz képest a hatalommegosztás terén nem helyez kilátásba jelentősebb változást a Petro Porosenko államfő által benyújtott alkotmánymódosítási tervezet, de annak a kisebbségi nyelvek különleges jogállására vonatkozó új rendelkezése negatívan befolyásolná a kisebbségek életét – hangsúlyozta az MTI-nek adott interjúban Tóth Mihály kisebbségjogi szakértő. A jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Kijevben élő tiszteletbeli elnöke rámutatott: ezek a kérdések mind a hatalom forradalmi megújítására vonatkozó (a Kijev főteréről vett elnevezéssel) „majdanos” ígéretek teljesítése, mind a keleti régiókban a béke és a kiegyezés feltételeinek megteremtése szempontjaiból jelentősek. Tóth Mihály utalt arra, hogy az alkotmánymódosítási javaslat mindenekelőtt a parlament, a kormány és az államfő közötti hatalom újraelosztását, illetve az önkormányzatok és a központi államhatalmi szervek közötti viszonyt érinti.

Az alkotmány 2004-ben módosított olvasatához viszonyítva a tervezet nem irányoz elő jelentősebb változást a hatásköröknek a hatalmi ágak közötti megosztása terén, de pontosítja a kormányalakító parlamenti koalíció létrehozását célzó eljárást, valamint a koalíció és az államelnök közötti viszonyt a kormányfő, illetve egyes kormánytagok és más vezető tisztségviselők kinevezése, illetve leváltása tekintetében – mutatott rá a szakértő. Bár a dokumentum szerint a kémelhárítás vezetőjét leszámítva az államfő egy személyben ezután nem nevezne ki vezetőket, ugyanakkor szinte minden jelentősebb hivatal csak az ő közreműködésével lenne betölthető. Javaslati, illetve egyeztetési joga lenne például a külügy- és honvédelmi miniszter, a titkosszolgálat, a felállítandó Nemzeti Nyomozó Iroda, a legfelsőbb ügyész, a nemzeti bank, a versenyhivatal vezetőinek jelölésénél, illetve kinevezésénél.

Tóth Mihály hangsúlyozta: a hatalom decentralizációjára való törekvést jelenti a javaslatban az áttérés a megyei és járási szinten a központi államhatalom és a helyi önkormányzat végrehajtó hatalmi funkcióit is ellátó állami közigazgatási hivatalok rendszeréről az adott tanácsok (képviselőtestületek) által kinevezett végrehajtó bizottságokra és helyi (megyei, járási) elnöki megbízottak (kvázi prefektusok) rendszerére. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok tevékenységének törvényességi felügyeletén túl az elnöki megbízottak hatáskörébe tartozik majd a központi végrehajtó hatalomnak (például az adóhivatal, a rendőrség, a tisztiorvosi szolgálat) az adott területen működő egységei tevékenységének koordinálása is, reálisnak tekinthető a kettős hatalom kialakulásának veszélye. Egy ilyen rendszer már működött Ukrajnában az 1990-es évek elején, és akkor már bebizonyosodott irracionalitása – vélekedett a szakértő.

Az európai uniós koncepcióhoz való közelítésre Tóth Mihály szerint egyetlen jel mutat a tervezetben: a javaslat szerint a megyéket (oblaszty) ezután régióknak fogják hívni. Területi felosztásukra, számukra, illetve ezen közigazgatási egységek hatásköreikre vonatkozóan a dokumentum nem tartalmaz módosítási javaslatokat.

Arra kérdésre válaszolva, hogy miként változtatná meg az új tervezet életbe lépése Kárpátalja és a többi kisebbség lakta térség életét, Tóth Mihály úgy vélte, hogy a módosítási javaslatok esetleges életbelépése nem jelentene érdemi változást a kárpátaljai és a többi kisebbség mindennapi életében. E tekintetben talán a javaslatnak a közigazgatási alapegységek eddigi megnevezésének (falu, nagyközség, város) „közösségre” (ukránul hromada) történő cseréje rejthet veszélyt – vélte. Ez ugyanis alapul szolgálhat községi-közösségi összevonások, egyesítések elindításához, ami sok esetben a magyarok lakta vidéken már bejáratott falusi önkormányzati struktúrák felbomlását, sok esetben etnikailag vegyesebb „közösségek” létrejöttét jelentheti majd. Amire úgyszintén számos példával szolgált a közelmúlt ukrajnai történelme.

A szakértő szerint a nemzeti kisebbségi lét további alakulása szempontjából különösebb figyelmet érdemel Porosenko alkotmánymódosítási javaslatának azon tétele, mely szerint a helyi és regionális tanácsok jogosultságot kapnának arra, hogy a törvényben meghatározott rendben döntsenek az orosz, illetve más kisebbség nyelvének az adott közigazgatási egység területére vonatkozó különleges jogállásáról. Ennek az első látásra talán demokratikusnak tűnő formulának alkotmányos szintre való emelése több szempontból is negatívan befolyásolná a nyelvi jogok gyakorlását Tóth Mihály szerint. A hatályos 2012. évi nyelvtörvény szerint ugyanis amennyiben egy közigazgatási egységen belül valamely kisebbségi nyelvet anyanyelvüknek tekintők aránya eléri a 10 százalékot, ott a szóban forgó nyelvet automatikusan különleges jogállás – regionális nyelvi státus – illeti meg. Az új javaslat viszont értelemszerűen legalább 50 százalékos jelenlétet kell, hogy jelentsen, hiszen nehezen feltételezhető, hogy egy olyan közigazgatási egységben, melyben e nyelvet beszélők kisebbségben vannak, olyan összetételű képviselőtestület alakulna, mely támogatná e kisebbségi nyelv kivételezett jogállásának a megadását. A javaslat megvalósulása tehát gyakorlatilag az érvényes 10 százalékos küszöb 50 százalék fölé emelését jelentené – mutatott rá Tóth Mihály.

A tervezetet várhatóan a július 22-től július 25-én kezdődő plenáris ülések hetében tárgyalja az ukrán parlament.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X