A hét évtizeddel ezelőtt még színmagyar, nemzetközi vasúti csomópontjáról ismert településen, amelyet 1945 után a Szovjetunió nyugati kapujának neveztek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi önkormányzati képviselői indítványozták a magyar hivatalos nyelvvé történő nyilvánítását. Az önkormányzati testület ülésén azonban az ukrán pártok képviselői leszavazták a kezdeményezést azzal az indokkal, hogy helyi szinten nincs szükség a magyar nyelv helyzetének megerősítésére, mivel szerintük használatának feltételei már korábban is biztosítva voltak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Galina Car, Csap polgármestere azzal érvelt a magyar hivatalos nyelvként történő elismerése ellen, hogy a megyei jogú városban békésen élnek egymás mellett a különböző nemzetiségek. Mint a sajtónak elmondta, a helyi magyarságnak nem lehet oka panaszra, hiszen a településen – mint fogalmazott –, más ukrajnai városoktól eltérően, működik magyar iskola, s a város vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarok jól érezzék magukat.

A KMKSZ csapi szervezete tiltakozik a helyi önkormányzat szerinte magyarellenes lépése ellen. Úgy véli, hogy miután számos ukrajnai megyében már hivatalossá vált az orosz nyelv, a magyarral sem szabad kivételt tenni Kárpátalján.

Balogh Oszkár, a csapi városi önkormányzat KMKSZ-es képviselője újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a KMKSZ aláírásgyűjtést kezdeményez a városban a nyelvtörvény hivatalos alkalmazását lehetővé tévő helyi önkormányzati döntés meghozatala érdekében.