-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A kárpátaljai magyarság nyelvhasználatáról jelent meg könyv Nyelvek, emberek, helyzetek címmel Ungváron, amelynek a szerzői kérdőíves kutatás alapján mutatják be a magyar, ukrán és orosz nyelv alkalmazását a helyi magyar közösségben.
Ukrajnában a nyelvkérdés kiemelt politikai vitatéma, ám az országban kialakult nyelvi helyzet kapcsán jószerivel csak az ukrán-orosz nyelvi „háborúról” esik szó. Ebből a helyzetet kevéssé ismerők arra következtethetnek, hogy Ukrajnában csak ukránok és oroszok élnek. Erre cáfol rá alaposan a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak kötete, amely 136 oldalon át ismerteti a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati gyakorlatát a többnemzetiségű közegben – írta a beregszászi karpatalja.ma hírportál.
Az orgánum könyvismertető cikke szerint a kötetet jegyző Csernicskó István, Beregszászi Anikó, Molnár József és Molnár Anita főiskolai tanárok 593 fős reprezentatív mintán végzett vizsgálatukkal kimutatták, hogy a kárpátaljai magyarok zöme minden helyzetben igyekszik anyanyelvét, a magyart használni. Így mind a csoporton belüli érintkezésben, mind a csoportok közötti kommunikációban is sokan használják a magyar nyelvet, mindenekelőtt a magyarok által jelentős számban lakott településeken.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Több olyan nyelvhasználati színtér van azonban, ahol a két vagy három – magyar, ukrán, orosz – nyelv használata a gyakoribb, s ezáltal a kárpátaljai magyar közösség nyelvválasztási normái számos helyzetben nem a „vagy-vagy”, hanem az „is-is” elv szerint működnek – emlékeztettek a kutatók. Mint rámutattak, a magyarok sokszor nem kizárólagosan döntenek a magyar vagy az ukrán, orosznyelv mellett, hanem párhuzamosan, gyakran váltogatva használják ezeket a nyelveket. Szerintük tipikus példája ennek a hivatal, ahol a szóbeli érintkezésben a magyar viszonylag jól használható a magyar többségű települések önkormányzati intézményeiben, ám az írásbeli ügyintézés nyelveként nagyon gyakran az ukrán, ritkábban az orosz, míg néhány esetben az ukrán és magyar nyelv együtt jelenik meg.
A könyvben vázolt kérdőíves vizsgálat egyik legérdekesebb, az ukrán és az orosz nyelv dominanciájára vonatkozó eredménye, hogy a kárpátaljai magyarok ma már sokkal inkább ukránul próbálnak beszélni azokban a helyzetekben, amikor a többségi nyelv használatát nem tudják elkerülni. Ez annak ellenére így van, hogy az 1990 előtt magyar iskolában érettségizettek nem tanultak ukrán nyelvet – mutattak rá a kutatók, megjegyezve, hogy mivel Ukrajnában az állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, a kárpátaljai magyarok megpróbálnak igazodni az új helyzethez.
A kötet szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a kárpátaljai magyar nemzetrész hosszú fennmaradása közvetlen összefüggésben van a magyar nyelv megtartásával. Úgy vélik, a magyar nyelv feladása, a nyelvcsere együtt jár a nemzetiség, a magyar nemzeti öntudat feladásával is. Szerintük a magyar anyanyelv megtartását szolgálná, ha a magyar hivatalos nyelvi státust kapna Kárpátalján.