-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy központozási kérdés kapcsán azt is megtudhatja az olvasó, hogy van olyan nyelvi változás, amelynek során egy egész tagmondat válik egyetlen kicsi szóvá.
Olvasónk, knauszi a szerintem utáni vesszőhasználatról szóló cikkünk után kommentben kérdezi:
Kell-e vessző az „ugye” után? És ha igen, miért nem?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kérdés így pontos. Az ugye esete ugyanis sokkal kevésbé egyértelmű, mint a szerintem-é. A helyesírási szabályzatban (AkH.) nem találtunk kifejezetten az ugye környéki vesszőhasználatra utaló információt. Mert nemcsak az az érdekes, hogy utána kell-e vessző, hanem, hogy elé kell-e. Ez a kis szó ugyanis legtöbbször vagy az eldöntendő kérdő mondatok elején, vagy a végükön jelenik meg.
(1) A szerintem után nem kell vessző(,) ugye?
(2) Ugye(,) a szerintem után nem kell vessző?
Az ugye mind a két esetben a beszélőnek a kérdésre adandó válaszhoz való viszonyulását fejezi ki. Ha így tesszük föl a kérdést, akkor egyfajta megerősítést várunk: nyugtasson meg minket a beszélgetőpartnerünk, hogy igazunk van, hogy jól tudjuk, hogy a szerintem után nem kell vessző. Rendszeres olvasóink már biztosan rájöttek, hogy az ugye úgynevezett diskurzusjelölő (vagy diskurzuspartikula). Ilyen minőségében többet nem is szólunk róla, de megígérjük, a diskurzusjelölőkről szóló sorozatunk további részeiben esik majd róla még szó. Itt a helyesírási problémára koncentrálunk.
Ehhez azonban nem árt, ha tudjuk, hogy az ugye az úgy-e szerkezetből jött létre, tehát nagyjából annak a rövidítése, hogy úgy van-e, hogy... Az ugye formában összevont alak első fönnmaradt írásos emléke 1558-ból való. Az etimológia pedig azért érdekes ebben az esetben, mert azt látjuk, hogy egy külön tagmondatnak a rövidítése maga az ugye szó. Így már érthetőbb, hogy miért vacillálunk a körülötte elhelyezkedő vesszők kitételén. Mert ha a szó etimológiáját (és funkcióját) tekintjük, akkor tehetünk vesszőt. Ha azonban ezzel nem foglalkozunk, akkor talán föl sem merül a vesszőhasználat.
Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a vesszőhasználat az ugye esetében opcionális: nem tekinthető hibának, ha nincs kitéve, de az sem, ha ki van téve. Az AkH.-ban szerepel néhány idézetben az ugye, ezekben vessző áll utána: Ugye, hiszel nekem?
Érdekes még az az eset, amikor az ugye „beékelődik” a mondatba:
(3) A szerintem után(,) ugye(,) nem kell vessző?
(4) ?A szerintem után nem kell(,) ugye(,) vessző?
Mindkét esetben az az érzésünk, hogy az ugyé-t körülvevő vesszők kitétele megkönnyíti az olvasást. Lehetséges, hogy az ennek az oka, hogy ezeknél a furcsa szórendeknél sokkal inkább érezhető, hogy valamiféle beékelt tagmondat csökevényéről van szó.