nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A finn oktatás alkonya?

A finnek nem is teljesítenek jól. És nem is azért teljesítettek jól korábban, amiért hittük. Új vélemény Angliából.

nyest.hu | 2015. április 30.
|  

A finn oktatási rendszert modellértékűnek tartják szerte a világon. A nyest is számos alkalommal foglalkozott például a finn tantárgyakkal és az ottani tanárképzéssel is. A BBC most publikált cikke egy olyan kutatást idéz, mely szerint a PISA-teszten 2000-ben elért nagyszerű eredmények nem a liberális oktatási rendszernek köszönhetők.

Gabriel Heller Sahlgren kutató szerint az, hogy Finnország jó teljesítménye mögött a liberális oktatáspolitika áll, félreértés. Véleménye szerint az 2000-es nagyszerű eredmények még a korábbi, sokkal hagyományosabb iskolarendszer örökségének tekinthetők.

A doktori tanulmányait most végző kutató úgy véli, Finnországot egyszerűen azért állították piedesztálra, hogy ellensúlyozzák a távol-keleti országok sikerét. Míg Kelet-Ázsiában a PISA-felmérésen elért kiemelkedő eredmények a magas óraszámoknak és a kemény munkának köszönhetők, Finnországban úgy tűnt, a szép eredmények mögött kreatív hozzáállás és nagyobb szabadság állt. Véleménye szerint ez a kép hamis – Finnország sok szempontból hasonlított Ázsia sikeres kis tigriseire.

Heller Sahlgren kutatása szerint azt kevesen ismerik be, hogy korábban Finnországban nagyon is strukturált és centralizált volt az oktatás. És a jelenleg is dolgozó tanárok jó része még ebben a hagyományos modellben tanult.

Mégsem lenne jó nekik a szabadság? Iskolások a finn hóban.
Mégsem lenne jó nekik a szabadság? Iskolások a finn hóban.
(Forrás: Wikimedia Commons / Anneli Salo / CC BY-SA 3.0)

Egy másik kutató, Tim Oates arra hívja fel a figyelmet, hogy a Finnországba érkező oktatási szakembereket csak a 2000-ben érvényes rendszer érdekelte. Arról nem kérdezősködtek, milyen volt a rendszer az 1970-es és 1980-as években – amikor az oktatás színvonala emelkedett.

Oates arra is rámutatott, hogy mindenki azt vesz észre a finn oktatási modellben, amit akar. Az az állítás, miszerint Finnországban nincs az angliaihoz hasonló szakfelügyeleti rendszer és központosított vizsgáztatás, csak az egyik oldala a valós képnek. Ellenőrzés és vizsgáztatás Finnországban is van. Ám az eredményeket nem úgy használják fel, ahogy Angliában – nem állítanak fel például iskolai rangsorokat.

Emellett Finnországban is vannak vizsgák, amiken sok múlik, és egyes középiskolákba is vizsgaeredmények alapján lehet bekerülni. Oates szerint az nagyfokú rövidlátásról tesz tanúbizonyságot, ha valaki a finn rendszert az önállóság fellegvárának látja.

A legfrissebb PISA-eredmények szerint Finnország már nincs a világ élvonalában matematikából. Míg 2003-ban és 2006-ban is a második helyen végzett, 2012-ben már a 10–15. sávban végzett. Szövegértésből legutóbb Finnország a 6. helyre került. Mindkét tantárgyból az első öt helyet a távol-keleti államok szerezték meg.

Mégis jók a finn iskolák?
Mégis jók a finn iskolák?
(Forrás: Wikimedia Commons / Anneli Salo / CC BY-SA 3.0)

Andreas Schleicher, az OECD vezető oktatáspolitikusa, a PISA-tesztek megalkotója elutasítja a fent ismertetett elemzést. Rámutat, hogy az 1960-as években, a hagyományos oktatási rendszer idején, Finnország legjobb esetben is csak átlagosan teljesített. Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején életbe léptetett reformok után kezdtek az ország eredményei javulni. A rangsorban való jelenlegi visszalépést minimálisnak értékeli.

Forrás, olvasnivalók

Sean Coughlan: Finns aren’t what they used to be

Heller Shalgren (2015) Real Finnish Lessons. The true story of an education superpower

Tim Oates (2015) Finnish fairy stories

A 2012-es PISA-felmérés eredményei (angolul)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X