Több mint tíz éve rendezik meg az Országos Kompetenciamérést, amelyet idén 378298 diák közreműködésével május 30-án, szerdán tartottak meg 2810 iskola 4114 telephelyén. A hazai általános- és középiskolákban a szövegértési és matematikai feladatlapokból álló felmérést a 6., 8., és 10. évfolyamos tanulók írták meg, a negyedikesek pedig alapkészségeikről, képességeikről nyújtottak tanúbizonyságot. Emellett a diákok kaptak egy tanulói kérdőívet, amelyet szüleik segítségével tölthetnek ki, szociális helyzetükre, eddigi tanulmányaikra, és jövőbeli céljaikra vonatkozóan.

A 4. évfolyamon 92677, a 6. évfolyamon 91743, a 8. évfolyamon 92663, a 10. évfolyamon pedig 101215 fő oldotta meg az országos kompetenciamérés magyar nyelv és irodalom, illetve matematika feladatlapjait. „A kompetenciamérés feladataiban nem az adott évfolyamon tanultakat kérik vissza a diákoktól, hanem azt vizsgálják, hogyan tudják alkalmazni az addig elsajátított ismereteiket olyan feladatok megoldása során, amelyek a mindennapi élethez szükséges tudást kívánják meg” – tájékoztat az Oktatási Hivatal.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A 4. évfolyamosok körében az elmúlt évekhez hasonlóan azt mérték, hogy az alapkészség tekintetében a gyerekek az életkoruknak megfelelő fejlődési szinten állnak-e. A feladatsor itt négy részből állt: írási, olvasási, számolási és gondolkodási készséget mért.

A 6., 8., 10. évfolyamon minden tanuló két szövegértési feladatsorral kezdett, majd a kétszer negyvenöt perc lejárta után két matematika feladatsor kitöltése következett szintén kétszer negyvenöt perc alatt. A szövegértési feladatban különböző szövegek alapján kellett információt visszakeresni, következtetéseket levonni, értelmezni a szöveg egészét, illetve egyes részeit, és a köztük lévő kapcsolatot.

Soós Blanka, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola tizedik osztályos tanulója úgy véli, egyik feladatlap sem okozott meglepetést a diákok többségének. „A szövegértést kifejezetten könnyűnek találtam én is és az osztálytársaim is. Változatos szövegeket kaptunk, volt regényrészlet, egy tudományos írás a NASA-ról, illetve egy pizzarendelésre szolgáló weblapot is olvashattunk” – sorolja a feladatokat Blanka, majd hozzáteszi: átlagosan 35 perc alatt végeztek, így sokat kellett várniuk a következő feladatsorra. „A matekban sem volt kirívóan nehéz példa, bár itt jobban örültem volna több időnek, mert soknak találtam a feladatmennyiséget” – jegyzi meg a tizedikes diák.

A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben. Az oktatási intézmények jelszavas belépés után tanulónként, valamint feladatonként is megtekinthetik és elemezhetik az eredményeket. A kompetenciamérés fontos eleme a tanulói kérdőív, amelyet a diákok szüleikkel együtt tölthetnek ki önkéntes alapon. A kérdőívben rákérdeznek többek között a tanulók eddigi iskolai eredményeire, a szülők végzettségére, korára, és a család életkörülményeire. A Tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így például azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.