-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A 2012. évi Országos kompetenciamérésben csaknem 290 ezer diák vett részt, a legtöbben a 10. évfolyamon. A mérés rendszere lényegében nem módosult, az egyetlen eljárásbeli változás, hogy a tavalyi évben minden tanuló valamelyik szövegértés résszel kezdett, ezt követték a matematika tesztek – tájékoztatott Pongrácz László, az Oktatási Hivatal Közoktatási Programok Főosztályának főosztályvezetője.
A 2011-ben Magyar Termék Nagydíjjal elismert Országos kompetenciamérés 2012-es adatai február 28-ától nyilvánosak, az eredmények általános összefüggéseit elemző Országos jelentés azonban csak május 31-én jelenik meg. Az idei mérés háttértudnivalói kapcsán Pongrácz László elmondta: a 2012. évi felmérés május 29-én zajlott, melyben 1599 fenntartó 2792 intézményének 4426 telephelye vett részt. A teszteket – az előző évekhez hasonlóan – a 6., a 8. és a 10. évfolyamon tanuló diákok töltötték ki. A 2011 végén lezajlott iskolai adatfelvétel alapján összességében 287 085 tanuló részére küldött tesztfüzetet az Oktatási Hivatal: a 6. évfolyamon 92 082, a 8. évfolyamon 92 966, a 10. évfolyamon pedig 102 037 tanuló volt érintett a mérésben.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint a főosztályvezető kifejtette: a kompetenciamérés rendszere az elmúlt évekhez képest nem módosult – az egyetlen eljárásbeli változás a tesztrészek sorrendjét érintette. „A megelőző években a tanulók fele a matematika, fele pedig a szövegértés feladatlapok kitöltésével kezdte a tesztírást, 2012-ben azonban minden tanuló valamelyik szövegértés résszel kezdett, és a két matematika rész került a tesztfüzetek második felébe. A változást mérésmetodikai megfontolások tették szükségessé” – magyarázta Pongrácz László. Újdonságnak számít, hogy a tanulói jelentésekben a 10. évfolyamos diákok esetében most először szerepelhet a 4 éves fejlődésről szóló rész, amely azt mutatja meg, hogy az első (6. évfolyam) és az utolsó (10. évfolyam) mérés közötti időszak alatt hogyan fejlődött a diák kompetenciaszintje.
A magyar közoktatás országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el. A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni. A matematikateszt során egy feladathoz 1–4 kérdés tartozik, amelyek rendszerint egyre nehezebbek, és a feladatban bemutatott szituáció többnyire életszerű. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők, továbbá olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik. A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 7–15 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget. A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy úgynevezett Tanulói kérdőívet. A kérdőívben a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt adják meg. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes.