-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Tanuljunk a finnektől! No nem finnül, csupán azt, hogyan lehet sikeres és élvezetes is a tanulás és a tanítás. A finn megoldásról szól cikkünk.
Mi lehet a finnek titka? – kérdezi az eduline.hu oktatásügyekkel foglalkozó portál. Most azonban a kérdés nem a szaunára, a vodkára vagy a sígyőzelmekre vonatkozik. A finnek, egész pontosan a finn gyerekek az oktatás terén is kiváló eredményeket tudnak felmutatni. Az iskolások rendre a legjobbak között végeznek a nemzetközi felméréseken.
Ez persze sok ország, számos külföldi szakértő figyelmét keltette fel, éppen ezért száznál is több külföldi delegáció látogatott északi nyelvrokonainkhoz, hogy megfejtse a titkot. Hiszen valószínűleg a finn gyerekeket sem varázslattal tanítják az iskolában – ahol egyébként a statisztikák szerint ők töltenek legkevesebb időt a fejlett országok diákjai közül.
Nos, a rejtély talán nem is olyan bonyolult: az oktatási filozófiában rejlik a titok nyitja, vélik a szakértők. Finnországban ugyanis egyrészt nem különítik el a gyengébb és erősebb diákokat csoportbontásban – minden tárgyat együtt tanulnak a gyerekek, mert a finn modell szerint a gyengébb diákokat „magukkal húzzák” az erősebbek; aki viszont így is lemarad, a mellé különtanárt biztosít az iskola, hogy behozza a lemaradását.
Szintén nem mellékes, hogy a finn gyerekek később kezdik az iskolát, mint a legtöbb európai ország diákjai: szerintük ugyanis hétéves kor előtt még a játéké a főszerep. Amikor viszont bekerülnek az intézménybe, ott sem hagyják jó sokáig: nincs elkülönítve az általános és középiskola. Ha pedig a hosszú évek alatt jól megismeri egymás tanár és diák, nem is csoda, ha jó viszony alakulhat ki köztük. A finn iskolai légkör informális és a partneri viszonyra épül – írja az eduline.hu
Talán nem jutna elsőre eszünkbe, de bizony az is lényeges lehet, hogy nyelvi és integrációs gondokkal nemigen küzdenek a kis iskolakezdők. Az országban olyan alacsony ugyanis a bevándorlók száma, hogy az esetek nagy százalékában nem merülnek fel a nyelvhez, anyanyelvhez, tanítási nyelvhez kapcsolódó problémák.
Persze nem feledkezhetünk meg a lassan közhellyé váló tényről sem: minél megbecsültebbek a tanárok, annál hatékonyabb lehet egy ország oktatási rendszere. Nos, a finnek ebben is élenjárnak. Tanárnak lenni nemhogy nem lenézett, de kifejezetten megbecsült szakma – és hivatás.