nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A finnek titka

Tanuljunk a finnektől! No nem finnül, csupán azt, hogyan lehet sikeres és élvezetes is a tanulás és a tanítás. A finn megoldásról szól cikkünk.

nyest.hu | 2010. április 14.
|  

Mi lehet a finnek titka? – kérdezi az eduline.hu oktatásügyekkel foglalkozó portál. Most azonban a kérdés nem a szaunára, a vodkára vagy a sígyőzelmekre vonatkozik. A finnek, egész pontosan a finn gyerekek az oktatás terén is kiváló eredményeket tudnak felmutatni. Az iskolások rendre a legjobbak között végeznek a nemzetközi felméréseken.

Ez persze sok ország, számos külföldi szakértő figyelmét keltette fel, éppen ezért száznál is több külföldi delegáció látogatott északi nyelvrokonainkhoz, hogy megfejtse a titkot. Hiszen valószínűleg a finn gyerekeket sem varázslattal tanítják az iskolában – ahol egyébként a statisztikák szerint ők töltenek legkevesebb időt a fejlett országok diákjai közül.

Nos, a rejtély talán nem is olyan bonyolult: az oktatási filozófiában rejlik a titok nyitja, vélik a szakértők. Finnországban ugyanis egyrészt nem különítik el a gyengébb és erősebb diákokat csoportbontásban – minden tárgyat együtt tanulnak a gyerekek, mert a finn modell szerint a gyengébb diákokat „magukkal húzzák” az erősebbek; aki viszont így is lemarad, a mellé különtanárt biztosít az iskola, hogy behozza a lemaradását.

Szintén nem mellékes, hogy a finn gyerekek később kezdik az iskolát, mint a legtöbb európai ország diákjai: szerintük ugyanis hétéves kor előtt még a játéké a főszerep. Amikor viszont bekerülnek az intézménybe, ott sem hagyják jó sokáig: nincs elkülönítve az általános és középiskola. Ha pedig a hosszú évek alatt jól megismeri egymás tanár és diák, nem is csoda, ha jó viszony alakulhat ki köztük. A finn iskolai légkör informális és a partneri viszonyra épül – írja az eduline.hu

Talán nem jutna elsőre eszünkbe, de bizony az is lényeges lehet, hogy nyelvi és integrációs gondokkal nemigen küzdenek a kis iskolakezdők. Az országban olyan alacsony ugyanis a bevándorlók száma, hogy az esetek nagy százalékában nem merülnek fel a nyelvhez, anyanyelvhez, tanítási nyelvhez kapcsolódó problémák.

Persze nem feledkezhetünk meg a lassan közhellyé váló tényről sem: minél megbecsültebbek a tanárok, annál hatékonyabb lehet egy ország oktatási rendszere. Nos, a finnek ebben is élenjárnak. Tanárnak lenni nemhogy nem lenézett, de kifejezetten megbecsült szakma – és hivatás.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 arafuraferi 2011. május 26. 19:57

Gondolom a tanárokat nem ok nélkül becsülik meg. Itt meg a tanárok pofára osztályoznak (90%), az oktatás gyakorlatiatlan (90%-a hasznosíthatatlan az életben), és túl sokba belekapnak, ahelyett, hogy valamit jól megtanítanának. És a tanárok sokszor alkalmatlanok a gyerekekkel való bánásra. Akár csak egy nyelvvizsgára készülve, az emberek úgy készülnek fel, hogy meg tudják oldani a szivatós kérdéseket, az már nem számít, hogy érdemben tudjanak mondatokat alkotni azon a nyelven. Fura, hogy gyerekként tanulni szégyen, nem tanulni menő. Mit tegyen a szegény gyerek, aki a kortársai közt elismert is akar lenni, de ugyanakkor a későbbiekben is érvényesülni akar. A látszat azt mutatja, hogy jobban teszi, ha menő lesz, mivel a felnőtteket látva joggal gondolja, hogy sokszor nem az a sikeres, aki tanult. Az pedig aki tanult, de nem sikeres, az mi a francot tanult? Vagy elfelejtette, mert nem lett jól megtanítva, vagy hülyeséget tanult.

1 Cirip 2011. március 10. 08:22

Tényleg nagyon jó rendszer. A jó tanárképzés és a tanárok megbecsültsége - az sokat dob a dolgon. De a bevándoroltakról szóló rész nem állja meg a helyét. A helsinki (egyáltalán, a déli) régióban nagyon magas az arányuk. Nemrég írták itt, hogy tanárok azt indítványozták, korlátozzák iskolánként 20-30%-ban a bevándorlók arányát - ezek szerint tényleg nem lehetnek nagyon kevesen. Viszont nem bedobják a gyereket a mély vízbe (aztán vagy megfullad, vagy megtanul magától úszni), nem ültetik be a hátsó padba, hogy "amíg ki nem bukik, ott is jó helyen lesz", hanem nyelvi felzárkóztató osztályt indítanak, segédtanárt ültetnek mellé az osztályban stb.

Információ
X