nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tigrisbukfenc vagy tigrisugrás?

Házi feladat összedobni egy weblapot? Vagy játékprogramot írni a haveroknak? Esetleg kiötölni egy új telefonos alkalmazást? Hogy fér mindez bele az iskolai oktatásba? És végül: mi köze mindehhez a tigriseknek?

Tulikas | 2012. szeptember 7.
|  

Az észtek is átírják a tanterveket, de nem egészen úgy, ahogy ez nálunk történik. A Szovjetunió szétesése után Észtország az informatikai fejlesztésre, a szolgáltatóipar megújítására és az oktatásra helyezte a hangsúlyt. Ez mára meghozta a gyümölcsét. Ugyanakkor továbbra is folyik az iskolák korszerűsítése, a legmodernebb eszközökkel való felszerelése. A hangsúly a gyakorlati, használható tudáson van. Ezt a szemléletet tükrözi, hogy az iskolákban programozást és webfelület-kezelést oktató kurzusok indulnak az őszi félévben. A programot egyelőre az általános iskola alsó tagozatában vezetik be, miután a tanítók elvégezték a megfelelő fölkészítő kurzust. A cél az, hogy a diákok egyszerű felhasználókból szoftverfejlesztőkké váljanak. De miért is van erre szükség?

E-sztország

Mindezt nehéz megérteni magyar szemszögből, mivel hazánkban egyelőre igencsak korlátozott mértékben érhetők el a technika vívmányai. Gondoljunk csak arra, hány helyen lehet bankkártyával fizetni, milyen mértékű a vezetékes internet lefedettsége, és milyen szerepet kapnak az e-tananyagok akár az egyetemi oktatás során.

WIFI mindenütt
WIFI mindenütt
(Forrás: Äripäev / Quuse)

Észtországban viszont a rendszerváltás, vagyis az újra függetlenné válás után arra törekedtek, hogy minél több emberhez el lehessen juttatni a számítógépes technológia vívmányait. A 2000-es évekre a fejlesztések eredményeként lehetőség van interneten keresztül szavazni, adóbevallást (problémamentesen!) benyújtani, illetve nagyon sokak számára természetessé vált a netbank használata. A bankok törekedtek is arra, hogy minél több ügyfelüket megismertessék a webes felület előnyeivel. A kisebb településeken megszüntették a bankfiókokat, azonban előtte a falu lakosainak tanfolyamot szerveztek, ahol az idősebb korosztálynak is megtanították, pénzügyeik intézéséhez hogyan boldoguljanak az interneten.

Emellett szintén nagy népszerűségnek örvend a személyigazolvány-leolvasó, amely egyszerűen csatlakoztatható a számítógéphez, és amelynek segítségével szavazni lehet a helyhatósági választásokon, illetve a leveleket el lehet látni elektronikus aláírással. A leolvasó használatát többek között azzal igyekeznek népszerűsíteni, hogy segítségével korlátlan nagyságú összegeket utalhatnak át az észt állampolgárok. (A netbankon keresztül átutalható összeget ugyanis biztonsági okokból korlátozzák.)

Hasznos kis kütyü
Hasznos kis kütyü
(Forrás: Flickr / evitar)

Éppen ezt az internethez kötöttséget használták ki azok, akik a 2007-es április zavargások (vagy Pronksiöö ’bronz éjszaka’) eseményeire reagálva meghackelték a legfontosabb észt kormányzati szervek és pénzintézetek honlapját, ezzel a virtuális terrorista támadással bénítva meg az országot.

A Tigris újra ugrásra kész

Mindezek miatt nagyon is szükség van arra, hogy az iskolai oktatás ily módon felkészítse a diákokat a nagybetűs virtuális életre. Az első ilyen program a Tigrisugrás elnevezésű kezdeményezés volt, amelyet a mi Sulinet nevű programunkhoz hasonlíthatunk a leginkább, és amely az iskolás korosztály internethez és egyáltalán számítógéphez való hozzájutását kívánta meg elősegíteni.

Programozott mozdulatok
Programozott mozdulatok
(Forrás: wallpapercreator)

A számítógépes technológia iránti lelkesedést növelte az is, hogy a Skype sikeres lett. Az interneten keresztüli hívásokat lehetővé tevő program technikai hátterét ugyanis három észt (Jaan Tallinn, Ahti Heinla és Priit Kasesalu) dolgozta ki.

A Tigrisugrás program köré egész alapítványt hoztak létre (Tiigrihüpe Sihtasutus), amely az információs technológia mellett a természettudományok népszerűsítéséért is felelős. Honlapjukon számos érdekesség található diákok számára is, például egy játék (észt- vagy orosztudással bárki számára szabadon kipróbálható), amelynek célja, hogy a gyerekeket megismertesse az internet előnyeivel és hátrányaival. A választható pályák között a következők szerepelnek: Felhasználói fiókok és jelszók, A magánszféra és az internet, Vírusok stb. Nagyon hasznos lehet például az Internetes zaklatás című „tananyag”, amelyben segítenek a diákoknak felismerni, ha valaki például jogsértő módon jár el velük szemben (pl. sértő tartalmakat jelentet meg róluk egy közösségi oldalon).

A gyerekeknek tájékoztató rajzfilmeket is készítenek, például a népszerű Jänku Juss (Juss nyuszi) „mozgósításával”. Ezekben szemléletes példákon keresztül magyarázzák el például a számítógépek működését vagy az internet rejtélyeit. A következő videón azt láthatjuk, milyen változásokat hoz a nyuszicsalád életébe az új laptop.

Az alapítvány mindezek mellett táborokat is rendez (idén nyáron animációs tanfolyamot szerveztek), illetve az iskolákban továbbképzéseket és tájékoztatókat tartanak, ahol a biztonságos internet- és számítógép-használattal ismertetik meg a gyerekeket. A legújabb kezdeményezés pedig a ProgeTiiger elnevezésű program, amely idén indul, és amely már az általános iskolásokat is megismertetné a programozás és például a honlapszerkesztés alapjaival, az érdeklődő középiskolásoknak pedig olyan tudást nyújtana, amelynek segítségével nem jelentene gondot a számukra, hogy informatikai vonalon tanuljanak tovább.

Komputer vagy számítógép, esetleg rál?

Az észtek is nagy gondot fordítanak arra, hogy a számítógépes szókincset észt nyelvre ültessék. Kezdetben a kompuuter szót használták, majd nyelvújítók (név szerint Manivalde Lubi, aki Ivar Kulltól kaphatta az ötletet) megalkották a raal elnevezést. A raal szó a hatvanas évek elején népszerű Ural nevű szovjet számítógép elnevezéséből származik. Az Ural gépek még szobanagyságú masinák voltak, és abban a Penza nevű városban gyártották őket, amely a Penzai Terület központja, és amely mordvin kisebbségéről is híres. A raal forma az Ural (észtesen Uraal) szó észtes kiejtése alapján is levezethető, ugyanis az észt nyelvben az általánosnak tekinthető első szótagi hangsúly mellett előfordulnak olyan szócsoportok, amelyekben a hangsúly valamelyik másik szótagra helyeződik át. A hangsúly hátrébb tolódhat például bizonyos képzők hatására, illetve ha hosszú magánhangzó fordul elő a szóban (elsősorban kölcsönzésekben).

Az Uralon innen
Az Uralon innen
(Forrás: Wikimedia Commons / Panther)

A raal szó ma is él a laptop tréfás megnevezésére használt rüperaal szóban, amelyben a rüpe a rüpp ’öl’ szó birtokos esetű formája. A laptop megnevezésére azonban leginkább a sülearvuti kifejezés terjedt el, amely a ’számítógép’ jelentésű arvuti szó (az arvutama ’számolni’ igéből képzett szó), és a süli ’öl’ szó összetétele (a süle a süli szó birtokos esetű formája). A beszélt nyelvben pedig a süler szót is használják, amely a sülearvuti szó rövidítése.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X