Arról már írtunk, hogy Észtország élen jár az új technológiák bevezetésében. De nem csupán arra ügyelnek, hogy az állampolgárok megismerkedjenek az internet nyújtotta lehetőségekkel, bátran és tudatosan nyúlnak az interneten megjelenő új nyelvi jelenségekhez is. Erre remek példa az alábbi feladatlap, mely egy hatodikosok számára készült anyanyelvi teszt pluszfeladata.

Fordítási gyakorlat: csetnyelvről irodalmi nyelvre
(Forrás: Facebook / Tõlkepärlid ja kaunimad lingvistilised leiud)

A közölt szöveg Jüri (Gyuri) és Mari netes csevegése. Ennek egy részét minimális észttudás nélkül is megérthetjük, hiszen angol jövevényszavakból, nemzetközileg használt angol rövidítésekből, szmájlikból áll. A feladat az, hogy a gyerekek írják át a szöveget irodalmi nyelvre.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A feladat kétarcú, hiszen nem csupán azt várja el, hogy a gyerek képes legyen a megfelelő irodalmi nyelvű mondatokat megalkotni, hanem azt is, hogy előtte értse meg, miről szólnak a csetnyelven írott mondatok. Ez jelentheti azt is, hogy a tanár feltételezi: minden gyerek jól eligazodik a csetnyelvben. Akár feltételezi, akár nem, ezt az ismeretet elvárja: ha valaki nem járatos a csetnyelvben, pontot veszít. Az észt iskola szerint tehát szükséges, hogy a gyerekek ismerjék a net nyelvezetét.

De vajon mi a helyzet Magyarországon? Ha találkozott már hasonló feladatokkal gyermeke tanulmányai során, vagy tanárként ad hasonló feladatokat, kérjük, kommenteljen!