nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Minek nekünk a Krím?
Nyikita bácsi hóbortos ötletei

A Krím félsziget immár az oroszoké. Visszavették vagy elvették? Hruscsov vajon mit gondolt, amikor csak úgy az ukránoknak adta? Adhatta volna a magyaroknak is? Vagy Kádár János kalapjára netán egy másik bokrétát szánt?

zegernyei | 2014. május 9.
|  

Egész Kelet-Európa Nyikita Hruscsov egykori szovjet pártfőtitkár hóbortos ötletétől szenved – 1954-ben az ukránoknak adta a Krím félszigetet. Hatvan évvel később, 2014-ben az oroszok visszavették. Annak idején jelentéktelen adminisztratív lépésnek tűnt a Krím elcsatolása, hiszen mind az Orosz (РСФСР), mind az Ukrán Köztársaság (УССР) a Szovjetunió (СССР) része volt, s mindenki hitte, hogy ez mindörökké így marad, legalább is a világforradalom kitöréséig. Utána pedig az egész Univerzumot a Szovjetunióhoz fogják csatolni, szóval az egész úgy, ahogy van, tökmindegy.

Ám egyszer csak lesújtott a villám, s vége lett a világnak, illetve pontosabban csak a történelemnek, ahogy Fukuyama írta, szóval megszűnt a Szovjetunió. És a vagyont szét kellett osztani…

A Krími konfliktus főbb eseményeit mindannyian ismerjük, a jóságos Nyikita Hruscsov bácsit, aki mindezt kifőzte, s a kondérban a mérgezett lekvárt kavarta, azonban kevéssé. Nem ismerték elvtársai sem, illetve meggyőződtek róla, hogy kiismerhetetlen, ezért pár évnyi országlás után lapátra tették.

Nyikita bácsi osztogat, közben néha mérges

Nyikita Szergejevics Hruscsov részt vett az 1917-es forradalmat követő polgárháborúban. Később a donyecki technikai főiskolán tanult, ahol szintén beleártotta magát az élet sűrűjébe: megválasztották párttitkárnak. Ezzel kezdődött politikai pálya- és ámokfutása. Elsőre egy kisebb ukrajnai körzet párttitkára lett. Pár évnyi moszkvai tartózkodás és sündörgés után, immár minden főnökök főnökeként, az ukrán kommunista párt első titkáraként tért vissza Ukrajnába. A nagy honvédő háborút magas beosztásokban harcolta végig, majd ismét visszatért Ukrajnába. 1953 szeptemberében, Sztálin halála után pár hónappal lett a szovjet kommunista párt első embere. Ebbéli tevékenységéhez kötődnek szürrealisztikus cselekedetei, melyekkel a népmesei hősök szintjére emelkedett. Habár, amit ő csinált, az mind igaz volt.

Hruscsov legelső nevezetes tette éppen az volt, amiből most világpolitikai bonyodalom támadt: 1954-ben a Szovjetunió legfelsőbb tanácsának elnöksége rendeletet hozott a Krím félsziget Ukrajnához csatolásáról. Az esemény 300 évvel azután történt, hogy a zaporozsjei kozákok az orosz cár fennhatósága alá helyezték magukat. Hruscsov szándékait azóta is csak találgatjuk.

Vlagyimir Putyin a Kreml György-termében bejelenti a Krím félsziget visszaszerzését
Vlagyimir Putyin a Kreml György-termében bejelenti a Krím félsziget visszaszerzését
(Forrás: www.kremlin.ru)

2014. március 18-án a moszkvai Kreml György-termében Vlagyimir Putyin, a 2. és 4. orosz államfő (közte miniszterelnök) beszédet intézett az orosz parlament mindkét házának tagjaihoz. Azzal a meglepő hírrel állt elő, hogy a Krím vissza szeretne térni Oroszország kebelébe. A képviselők beletörődtek a megváltoztathatatlanba, és elfogadták a krími emberek elsöprő többséggel kinyilvánított akaratát. Egyes szavazókörzetekben a lakosság több mint 100%-a kívánt Oroszországhoz csatakozni. Később azonban véletlenül kiderült, hogy a szavazáson csak 30%-os volt a részvétel. Akárhogy is történt, egy ember – Vlagyimir Putyin – nagyon akarta a Krím visszaszerzését, és az ő szavazata döntött.

Ünnepi beszédében Putyin sem tudta (vagy nem akarta) megmagyarázni, annak idején Hruscsov miért döntött a Krím Ukrajnához csatolásáról. Úgy tippelte, hogy a pártvezér szeszélyéből történt az egész: egyrészt így akart kedvezni az ukrán kommunista párt vezetésének, másrészt pedig ezzel a jótékonykodással kívánta feledtetni, hogy az 1930-as években Ukrajnában részt vett a sztálini terror tombolásában.

Az ukrán kommunista vezetők lekenyerezése, mint hátsó szándék Kun Miklós egyik – mindjárt részletezendő – írásában is felbukkan. Elképzelhető magyarázat. Hruscsov részvétele a közvetlen terrorcselekményekben azonban valószínűleg nem igaz. Hruscsov 1929–1938 között Moszkvában töltött be különböző pártfunkciókat, Ukrajnába már a terror lecsendesülése idején tért vissza. Moszkvában ugyan rövid ideig tagja volt egy rögtönítélő bíróságnak (trojkának), de az archívumokból semmiféle olyan halálos ítélet nem került elő, amelyet Hruscsov írt volna alá. Gyanakvóbb történészek persze arra gondolnak, hogy pártfőtitkárként intézkedett ezen iratok megsemmisítéséről. Meglehet.

A Putyin-féle verzió mellett napjainkban még egy magyarázat bukkant föl. Nyilatkozott Nyikita Hruscsov fia, Szergej Nyikityics, az 1991 óta az USA-ban élő egykori rakétatervező, az elektromos vezérlő rendszerek szakembere, a szocialista munka hőse. Úgy emlékezett vissza apja szavaira, hogy a térkép átrajzolását nagy vízügyi beruházások indokolták. Akkor épült a Dnyeper folyón a Kahovkai víztároló (oroszul: Каховское водохранилище, ukránul: Каховське водосховище), amelyhez különböző csatornák is kapcsolódtak. Így az Észak-krími csatorna is (oroszul: Северо-Крымский канал, ukránul: Північно-Кримський канал). Annak érdekében, hogy a hatalmas területen zajló építkezések szervezése és adminisztrációja egyszerűbb legyen, a Krímet Ukrajnához csatolták. Az itt látható bélyeg együtt ábrázolja a nagy vízügyi beruházás elemeit:

A kommunizmus dicső építkezései: a kahovkai vízi erőmű és a hozzá tartozó csatornák
A kommunizmus dicső építkezései: a kahovkai vízi erőmű és a hozzá tartozó csatornák
(Forrás: Wikimedia Commons, PD-RU-exempt)

Van tehát reális magyarázat a Krím jogi státusának megváltoztatására, a megoldás azonban jellegzetesen hruscsovi. A körülményeket, a hatásokat nem mérlegelő, a pillanatnyi ötletnek utat engedő.

Hruscsov ugyanilyen gátlástalanul engedte szabadon érzelmeit is. 1960. október 12-én az ENSZ közgyűlésén Lorenzo Sumulong, a Fülöp-szigetek diplomatája bírálta a Szovjetunió nagyhatalmi politikáját. A feldühödött Hruscsov ekkor cipőjével ütni kezdte asztalát, majd kirohant az emelvényre, hogy onnan kiáltsa világgá, milyen demokratikus ország is a Szovjetunió.

Az eseményre többen többféleképpen emlékeznek vissza; van, aki azt is tagadja, hogy megtörtént volna. Az interneten csak egy hamisított fénykép kering a cipő-afférról:

Ismeretlen szerző műve, felül a hamis, alul az eredeti. A hamisítványt annak idején a Time is leközölte.
Ismeretlen szerző műve, felül a hamis, alul az eredeti. A hamisítványt annak idején a Time is leközölte.
(Forrás: Wikipedia non-free historic files)

1962-ben Nyikita Hruscsov meglátogatta az orosz avantgárd képzőművészek kiállítását az egykori lovardából kialakított moszkvai galériában, a Manyezsban. A sokkoló élmények hatására kikelt magából. Az egyik festmény előtt megállva kijelentette, hogy ezeknél a felismerhetetlen mázolmányoknál (мазня [maznya]) az unokája is jobbakat készít. Melegen érdeklődött a művész származása felől, majd kijelentette, hogy aki ilyeneket csinál, az egy átkozott pederaszta. Közben a дерьмо [gyermo] ’szar, gagyi’ és a говно []govno] ’szar, gané’ szavakat is használta. Távozása után a kiállítást betiltották. A Szovjetunióban megszűnt az avantgárd képzőművészet, és ehhez még csak holmi művészeti akadémia sem kellett.

Hruscsov dühöng a Manyezsban
Hruscsov dühöng a Manyezsban
(Forrás: ritkanlathatotortenelem.blog.hu)

Hruscsov szeszélyes agyában a Krím elajándékozásán kívül egyéb területrendezési ötletek is lappangtak, amelyek azonban nem valósultak meg. A Magyar Hírlap 2007. május 12-ei számában jelent meg Kun Miklós írása Hruscsov Kárpátaljai ajánlata címmel. A szerző állítása szerint a szovjet pártvezér a lenini nemzetiségi politika szellemének megfelelően először a beregszászi járást akarta Magyarországnak átpasszolni, majd később az összes magyarlakta kárpátaljai területet. Történt mindez 1964 nyarán. Kádár János nem tudta, hogy reagáljon, végül tréfálkozva azt mondta, hogy a magyarok az Urálon túlról jöttek, és ha lehetne, Hruscsov ott adjon területeket Magyarországnak. A dologból sajnos nem lett semmi, nem adták nekünk a nyugat-szibériai olajlelőhelyeket…

Hruscsov elvtárs látogatása a Magyar Optikai Művekben
Hruscsov elvtárs látogatása a Magyar Optikai Művekben
(Forrás: mnl.gov.hu)

A pártfőtitkárnak voltak egyéb területrendezési ötletei is: Kínának visszaadta Port Arthur kikötőjét, a finneknek pedig a porkkalai haditengerészeti támaszpontot. Azt is tervbe vette, hogy a Japántól elvett négy szigetből kettőt visszaad.

Ez már sok volt a szovjet pártvezetésnek: pár hónappal Kárpátalja felajánlása után, 1964 októberében Hruscsovot eltávolították a hatalomból. Valami rendszerhiba következtében életben hagyták, habár Brezsnyevnek voltak ötletei, hogyan kellene őt végleg kiiktatni a történelemből. Az autó- vagy repülőszerencsétlenség megrendezésének tervét Nyikolaj Podgornij államfő és Vlagyimir Szemicsasztnij, a belső elhárítás (KGB) vezetője azonban nem támogatta.

Háború Kelet-Ukrajnában

A Krím elajándékozásának mozgatórugóit kutatva igyekeztünk aktuálisak lenni, de a történelem sajnos elszáguldott mellettünk – a háborús konfliktus már elérte egész Kelet-Ukrajnát. Odesszában fegyvertelen tüntetőket kergettek be egy épületbe, hogy aztán rájuk gyújthassák. Nem tudjuk, kik harcolnak, miért és hogyan, kik tüzelik gyújtogatásra a tomboló terroristákat, és mit gondoljunk az egészről – vajon hol állnak a jók, akiket nekünk támogatni lehetne és kellene.

Az egész ukrán válság azzal kezdődött, hogy Janukovics elnök és üzletfelei nem értettek az állami pénzek diszkrét eltüntetéséhez. Pedig a hosszú, békés uralkodásnak ez a legfontosabb alapfeltétele. A forradalmi zűrzavart kihasználva Oroszország megszerezte a Krím félszigetet. Vlagyimir Putyin otthon az országgyarapító hős képében tetszeleg, és ez mindenkinek tetszik. Május elsején, a munka ünnepén tartott moszkvai felvonuláson megdöbbentő transzparensekkel vonultak az emberek – Putyint és a Krímet meghódító (partizánoknak álcázott) katonákat nemzeti hősökként ünnepelték. Az ukránoknak esélyük sincs visszaszerezni országuk elvesztett részeit.

A feltételezések szerint Oroszország nem kívánja elfoglalni Ukrajnát, csupán a zűrzavar fenntartásában érdekelt. Esetleg arra törekszik, hogy Ukrajnában meggyengüljön a központi államhatalom, és a keleti részeken föderatív tagköztársaság jöjjön létre, amely valójában Oroszországnak fog majd engedelmeskedni.

Odessza a miénk (is) volt!

A Krím félsziget orosz megszállása kapcsán korábbi cikkünkben a terület néhány magyar vonatkozását ismertettük. Most, hogy a fegyveres összecsapások áttevődtek Odesszába, ideje ott is szétnéznünk, vajon milyen magyar emlékeket fenyeget a pusztulás veszélye.

Odessza sétálóutcájában, a városalapító José de Ribas katalán származású admirálisról elnevezett Deribaszivszkán (вулиця Дерібасівська) ma is áll az az épület, amelyben egykor Oroszország második középfokú oktatási intézménye, a város francia származású kormányzója által alapított, és később róla elnevezett Richelieu-líceum működött. Ezt az intézményt 1826–1829 között a magyar Orlay János vezette.

Orlay János – Karl Wilhelm Seeliger metszete
Orlay János – Karl Wilhelm Seeliger metszete
(Forrás: Wikimedia Commons, Pd-art)

Orlay János 1791-ben érkezett Szentpétervárra, ahol orvosi tanulmányokba kezdett. Ezt később Bécsben folytatta (közben más magyarokat is orosz szolgálatba csábított). Visszatérve az orosz fővárosba, komoly orvosszakmai megbízásokat kapott. 1805-ben I. Sándor cár háziorvosának helyettesévé nevezték ki. 1812-ben, Napóleon támadása idején hadiorvosként szolgált az orosz csapatoknál. 1816-ban, egészségének megrendülése miatt kérte az uralkodót, hogy az ország valamely szárazabb és melegebb vidékén teljesíthessen szolgálatot. Így került a mai Ukrajna területén található Nyezsin líceumának igazgatói székébe. Egyúttal iskolaorvosnak is kinevezték. Erre az időre esik kaukázusi utazása. 1819-ben Jaksich Gergellyel a magyarok őseit kutatták. Orlay a Dugonics András-féle etimologizálást folytatva fölfedezte, hogy Kubany neve a magyar kőbánya szóból ered. Hm…

A Richelieu líceum épülete
A Richelieu líceum épülete
(Forrás: Wikimedia Commons, CC-BY-SA-3.0)

1826-ban Orlay egy még kedvezőbb éghajlatú helyet talált – kérte áthelyezését Odesszába. Sajnos azonban egészsége nem állt helyre. Három év múlva elhunyt.

Odessza másik magyar vonatkozású épülete az opera. Fellner és Helmer bécsi építészek tervezték, a színházépületek specialistái. Nevezett urak egykor teleszórták az Osztrák–Magyar Monarchiát és a környező országokat színházaikkal. Magyarországon ma is Fellner és Helmer épületében működik a Vígszínház, az Operettszínház, a Szegedi Nemzeti Színház és a Kecskeméti Katona József Színház.

Az odesszai operaház
Az odesszai operaház
(Forrás: Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0)

Reméljük, hogy Odessza és egész Kelet-Ukrajna minél előbb túljut napjaink politikai krízisén, és a konfliktusnak nem lesznek újabb áldozatai. A Fekete-tenger melléke több ezer éves multikulturális hagyományokkal rendelkezik, nem szabad otrombán szétlövöldözni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 Krizsa 2014. szeptember 1. 20:25

Amit itt olvashatunk, az mind olyan természetes, mint ahogy a nap minden nap felkel.

Minden HATALMON LEVŐ (akárcsak egy családban a "basa": a domináns férj, vagy ritkábban, de ilyen is van, a feleség - bármely főnök, vagy kutatóintézet vezetője

bármit és akármit meg fog tenni - amit megtorlás nélkül megtehet.

Ez az Általános Biztonságelmélet: a Túlélés Elvé-ből következik.

Ezt nem én találtam ki. Valszeg, még dr. Uri Milstein sem fedezte ezt fel - de ő fogalmazta meg tudományos igénnyel először a világon. (S én fordítottam le magyarra). Ez a Terrorcivilizáció című saját könyem - második része (ami már csak a fordításom).

A könyvet a Libri, azzal az indokkal, hogy "nem fogy", pár hónap mulva levette az eladandó könyvek listájáról és többszáz példányt visszautalt nekem.

Persze én néhány próbavásárlást csináltam (és csináltattam másokkal is). Aki spésel ezt a könyvet kérte, annak mindig csak a raktárból keresgették elő. Vagyis NEM VOLT kirakva a polcokra.

CENZÚRÁZVA VAGYTOK, MAGYAROK - ferstéhen?

10 Studiolum 2014. szeptember 1. 19:56

Sajnálom is, hogy zegernyei bele nem gondolva visszajavította Derib.ra.

9 Studiolum 2014. szeptember 1. 19:56

@siposdr: Azért, mert Odesszában senki nem beszél ukránul. Ezt az utcát én még az életben nem hallottam Deribaszivszkának ejteni, noha jó párszor voltam ott. Olyan ez, mintha valaki kijavíttatná a Csíkszeredáról írott angol cikkben a Virág utcát Florilorra, merthogy a románok, akik ugyan ott nincsenek, így ejtenék, ha lennének.

8 Untermensch4 2014. május 13. 14:55

@blogen: nekem meggyőzőbb lenne a tukmálás ha az ott lakók többsége állna mögötte (mármint az összes szavazásra jogosult kárpátaljai többsége)

7 blogen 2014. május 13. 14:10

A változatosság kedvéért legközelebb amikor az oroszok tukmálják valaki fogadja már el Kárpátalját!

6 deakt 2014. május 13. 13:18

Hruscsov Lettországan viselt dolgairól itt:

www.youtube.com/watch?v=LxlBwbnLw2o

a Kresyn viselt dolgairól pedig itt lehet tájékozódni.

wangfolyo.blogspot.be/2010/09/osz-lwowban.html

5 Galván Tivadar 2014. május 12. 13:10

"Orlay a Dugonics András-féle etimologizálást folytatva fölfedezte, hogy Kubany neve a magyar kőbánya szóból ered. Hm…" Pedig ez napnál világosabb.

4 zegernyei 2014. május 9. 11:11

@siposdr: Na ja

3 siposdr 2014. május 9. 11:03

Bocsánat, de ezt most nem értem. Miért Gyeribaszivszka, miért nem Deribaszivszka? Tudtommal az ukránban az e betű nem a je-nek felel meg, arra ott van a є - és a Дерібасівська-ban e van....

2 Roland2 2014. május 9. 10:02

Egyébként legutóbb Zsirinovszkij ajánlgatta nekünk ( az ukránok megkérdezése nélkül ) : hvg.hu/vilag/20140324_Zsirinovszkij_Ukrajnat_ossza_fel_Magyaror

1 Roland2 2014. május 9. 09:53

A magyar ( netes ) közbeszédben olyan pletyka is terjeng, h. állítólag 1990-ben Gorbacsov is felajánlotta Kárpátalját ( szintén 'állítólag" ezt az akkori külügyminiszter, Jeszenszky Géza is kikotyogta ), Antall viszont visszautasította az ajánlatot. Hogy miért, arra is több változat van, pl. nem vette komolyan Gorbacsovot, vagy attól tartott, hogy Gorbacsov nagy viszonzást kér majd, vagy úgy gondolta, hogy Kárpátalja modernizálása sok pénzbe kerülne,stb.

Lehet-e igazság ebben vagy ez a gorbacsovos változat a hruscsovi ajánlat történetére alapul-e ill. azzal keverték-e össze ? Ez is érdekes kérdés.

Információ
X