nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mit adtak az észtek a dánoknak?

Azt már tudjuk, hogy az észtek a dánoknak köszönhetik fővárosuk nevét. Most az is kiderül, mit adtak ezért cserébe.

Fejes László | 2014. augusztus 14.
|  

Mint korábban megírtuk, Tallinn neve a ’dán város’ szókapcsolatból fejlődött – az észtek tehát fővárosuk nevét a dánoknak köszönhetik. Már persze ha területeink megszállásáért szokás köszönetet mondani. És természetesen sajátos tranzakcióról van szó: az észtek úgy kaptak valamit a dánoktól, hogy a dánok nem adtak az észteknek semmit. Viszont a dánok is kaptak valamit az észtektől úgy, hogy nem adtak semmit.

Tallinn kiscímere
Tallinn kiscímere
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ha megnézzük Tallinn kiscímerét, láthatjuk, hogy a dán zászlóra emlékeztet. (Tallinn nagycímere egészen más, az az Észt Köztársaság címerére hasonlít, amit viszont a Dán Királyság címere ihletett.) Gondolhatnánk, hogy ha egyszer a várost dán városnak hívják, akkor nem olyan meglepő, ha a dán zászló (illetve címer) motívumai bukkannak fel a város jelképeiben. Ennél azonban több okot is találunk.

A legenda szerint a dán zászló először 1219-ben, egy Tallinn mellett vívott csatában bukkant fel először. A hódító dán seregek ütköztek meg az észtekkel. Győzelmüket részben buzgó imádkozással vívták ki, és amikor megnyerték a csatát, a zászló az égből leesett.

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció
(Forrás: Wikiemdia Commons / Christian August Lorentzen (1749–1828))

Nem meglepő módon az esemény hitelességét megbízható történeti források nem támasztják alá. A történet eleve csak a 16. század elején bukkan fel, az első változat szerint nem is az észtek, hanem az oroszok ellen vezetett hadjárat idejére teszi az eseményeket. A második felbukkanásakor már Észtország a történet helyszíne, de nem Tallinn, hanem a szárazföld belsejében fekvő Hansa-város, Viljandi környéke, és nem az 1219-es, hanem az 1208-as év. A későbbi források azonban az eseményt a sokkal jelentősebb Tallinn környékére helyezik.

Az „eredeti” zászló sorsáról több 16. századi forrás is megemlékezik, ezek szerint abban az időben még megvolt: a dánok elvesztették, majd visszaszerezték (hogy hol és mikor, abban a források eltérnek). Egyes állítások szerint a zászló 1660-ig megvolt, aztán szétporlott. Az persze nem bizonyítható, hogy a különböző források ugyanarról a zászlóról beszélnek-e, amikor az „eredetit” emlegetik, arról nem is szólva, hogy az az emlegetett zászlót (vagy az emlegetett zászlók bármelyikét) már a 12. században használták volna.Sőt, a dán zászló első hiteles ábrázolása csupán a 14. század közepén bukkan fel.

A legendában eredetileg természetesen nem a nemzeti zászló megjelenése a központi elem, hanem a kereszté. A csata közben az égen megjelenő keresztnek számos párhuzama van a legandáriumban Spanyolországtól Finnországig. Ráadásul az égen megjelenő kereszt mindig a „megfelelő” színekben pompázik: Spanyolországban a pápa színeiben, a Finnországban hadakozó svédek számára pedig a kék égen egy aranyszínű kereszt jelenik meg.

A svéd történet azért sajátos, mert csak a 18. században bukkan fel (alighanem dán mintára), de a dán eseményeknél korábbra, a 12. század közepére teszi. Valójában a svéd zászló csak 1442-ben jelent meg, egyértelműen a dán mintájára – igaz, a svéd sárga-kék színeket már a 13. században használták. A Kalmári Unió zászlaja sárga alapon piros kereszt volt, de ez sosem vált általános használatúvá. A zászlótípus Skandináviában és környékén rendkívül elterjedt. A dánon és a svéden kívül kétszínű a finn (kék kereszt fehér alapon) és a shetlandi (fehér-kék) zászló. Kialakult egy háromszínű típus is: a norvég zászló lényegében egy dán zászló, melynek fehér keresztjén belülre került egy kék kereszt – igaz, az eredményt inkább úgy írnánk le, hogy egy fehér szegélyű kék kereszt látható piros alapon. Az izlandi zászló ennek „fordítottja”: fehér szegélyű piros kereszt kék alapon. Ugyanezeket a színeket variálja a feröi zászló: kék szegélyű piros kereszt fehér alapon. Orkney zászlaja sárga szegélyű kék kereszt piros alapon.

A zászlótípust Skandináviában, a Baltikumban, az Egyesült Királyságban és Németországban használja még néhány önkormányzat és etnikai csoport is – hivatalosan és nem hivatalosan egyaránt. Közülük kiemelendőek a kisebb balti-finn népek, melyek szintén ezt a típust használják: a vótok a zöld keresztet kék alapon, az izsórok a piros szegályű kék keresztet sárga alapon, a vepszék a sárga szegélyű kék keresztet zöld alapon, a karjalaiak pedig a piros szegélyű fekete keresztet zöld alapon. A szettu zászló népi hímzést rendez a skandináv kereszt alakjába.

A szettu zászló
A szettu zászló
(Forrás: finugor.ru)
A finnországi svédek zászalaja sárga kereszt piros alapon, míg a svédországi finneké sárga szegélyű kék kereszt fehér alapon.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 pera 2014. augusztus 14. 19:19

Köszönöm, várom!

2 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 14. 13:42

@pera: Ez nagyon messzire vezet, erre inkább külön cikkben válaszolunk.

1 pera 2014. augusztus 14. 13:09

Úgy tudom, az ukrán zászló színei is a skandináv sárga-kékre megy vissza. Konkrétabban Mazepa svédekkel kötött szövetsége után terjedt el a használata. Igaz ez?

Információ
X