nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Baszkir, Węgier, dwa bratanki, i do bitki, i do szklanki!
Magyarok Baskíriában?

Egy baskír monda szerint Korjatmasz faluban több mint 70 család magyarnak vallja magát. Higgyünk-e a baskír „regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek”? – kérdezi egy olvasónk. Megpróbálunk válaszolni.

zegernyei | 2012. május 25.
|  

Korjatmasz faluban (Baskortosztán, Davlekanovói járás) hetven magyar család él. Lehetséges ez? – kérdezi tőlünk egyik olvasónk. A hetven magyar családra vonatkozó adat egy baskír mondában szerepel, melyet olvasónk angolul talált meg az interneten. Le is fordította magyarra, és közzétette az Index magyar őstörténeti fórumában. Íme:

400 vagy több évvel ezelőtt, Sait batyr úgy döntött, hogy elveszi Amir biy lányát az Usergan törzsből, de Amir nem akarta a lányát hozzáadni.

Ekkor Sain a biy szállásához vonult népes seregével, de Kotor, az Usergan harcos legyőzte őket.

De Sain nem adta fel és újra az Userganok ellen vonult, ezúttal győzedelmeskedett és az Usergan törzs két részre vált. Egyik részük az Urál mögé ment lakni, míg más részük nyugatra, a Koryatmas nevű faluba.

Azon a területen Koryatmasban magyarok éltek. Az Userganok a magyarok közé költöztek. Napjainkban 70 család vallja magát a magyarok leszármazottjának Koryatmas környékén.

Az Usergan törzset az az ember vezette ide, akit Sagadatkireynek neveznek, ő Seatgali fia volt. Ideérkezésükkor Koryatmast a Yabalakly nevű település lakói lakták. Ők a Dim völgyéből települtek ide. A yabalakok asaba baskírok. A folyót Koryatmasnak is nevezik. Yabalaklyban élt egy tehetséges vadász, Mukhamatwali nevű. Madarakra és vadakra vadászott. Egy nap fekete kakasokra vadászott. Ahogy a fekete kakasok megszokták a vadász ügyességét, elbújtak előle, és innentől egyet se tudott elejteni közülük. Ezért nevezik a falut Koryatmasnak, ami azt jelenti: „egy fekete kakas se fog az utadba kerülni”.

Olvasónknak sikerült a történet helyszínét is beazonosítania: Koryatmas baskír neve Ҡоръятмаҫ, a falunév orosz változata Курятмасово. Yabalakly baskír és orosz neve ugyanaz: Ябалаҡлы, a baskír Dim (Дим) folyó orosz neve Дёма. (Koryatmas/Koryatmath az angol szövegben kétféle írásmóddal szerepel, az eltérő alakokat – lásd még Usergen/Uthargan – a szövegben egyesítettük, illetve javítottuk.)

A korjatmaszi magyarokra vonatkozó kérdés pontosan úgy szólt, hogy élhetnek-e magukat magyarnak mondó családok a faluban. A válasz: élhetnek. Persze ezzel még nincs vége a válasznak. Kicsit körüljárjuk a kérdést.

Korjatmasz/Kurjatmaszovo
Korjatmasz/Kurjatmaszovo
(Forrás: http://maps.google.com/)

Korjatmasz és Magna Hungaria

Az első lehetőség, hogy a korjatmaszi magyarok a baskíriai őshazában maradt magyarok helyben tovább élő leszármazottai. Ezt a feltételezést támogatná, hogy Korjatmasz nincs túl messze Szterlitamaktól és Isimbajtól, ahol magyaros jellegű régészeti leleteket (csésze, nyeregdíszek) tártak fel. Az egykori Magna Hungaria területét azonban nem tudjuk körülhatárolni. Julianus nem írja le pontosan, hol találta meg a keleti magyarokat.

Egyes régészeti lelőhelyek és leletek arra utalnak, hogy a mongol támadás előtti időkben a keleti magyarok a Káma alsó folyása mellett éltek, nem pedig a mai Baskíria területén. Bolsije Tigani magyar temetője közel van a Volga–Káma összefolyásához. Elképzelhető, hogy nem mindenki menekült el onnan a mongolok elől, és maradtak magyarok a Káma melléki ősi lakóhelyükön is. Erre utal, hogy Csisztopol városából (lásd a térképen) ismert egy olyan 14. századi sírfelirat, amelynek szövege egy Madzsar nevű ember emlékére íródott (Róna-Tas András 1986).

Türk Attila régészeti anyaggyűjtéséből azt a következtetést vonta le, hogy a magyar őshaza mintegy körülfogta mai Baskíria területét. Ezt térképen is ábrázolta. Korjatmasz és környéke valószínűleg nem tartozott bele Magna Hungaria területébe. Akárhol is terült el a magyar őshaza, a mongol támadás szétszórta a keleten maradt magyarokat. Korjatmaszi magyarokra a tárgyalt mondán kívül semmilyen adatunk nincs.

A magyarok vándorlása
A magyarok vándorlása
(Forrás: Türk Attila 2011. 16.)

Korjatmasz és a keleti magyar néptöredékek

A tatárjárás után a menekülő keleti magyarok Oroszország végein, valahol Rjazany környékén találkoztak Julianussal. Ezen a területen is telepedtek le, a mai Rjazany és Tambov vidékén, valamint a Volga kanyarulatának jobb partján. A szétszóródott magyarokra utaló helyneveket Vásáry István gyűjtötte össze (Vásáry István 2008).

A 17-18. századi Oroszországban nagyarányú visszavándorlás indult a keleti területek felé. A különböző nemzetiségű családok menekültek az orosz állami adók elől, és új földeket hódítottak meg. Ekkor sokan települtek be a mai Baskíria területére is. Érkeztek ide misar-tatárok, mordvinok és marik is. Jöhettek magyarok is. És nem mellesleg jöttek baskírok – dél felől. Merthogy ők egykor a mai Baskíriától délebbre éltek.

Korjatmasz is ekkor népesült be – baskír betelepülők alapították. Szomszédságában tatár és orosz falvak is voltak. Jabalakli neve arra utal, hogy a tatár Jabalak faluból érkeztek lakói. De Jabalakli lakóinak a mondában szereplő neve – aszaba baskírok – szintén arra utal, hogy ők eredetileg tatárok. Korjatmasz közelében ma is van orosz lakosságú falu, például Kupojarovo.

A mondabeli események a szöveg szerint 400 éve történtek. Az írott adatok szerint azonban később, a 18. század végén. Ekkor több helyről is érkeztek ide baskírok. A monda jól tudja, hogy uszerganok is éltek itt: a jövevények részben az Orenburgi kormányzóság Uszergani járásából keltek útra. És a mondabeli leírás szerint betelepültek az itteni magyarok közé. Történeti adat ezt a hírt sajnos nem erősíti meg. Mivel fentebb arra jutottunk, hogy Korjatmasz valószínűleg nem Magna Hungaria területén volt, így azt feltételezhetjük, hogy ha ezen a vidéken a baskír betelepülés előtt voltak magyarok, ők is a 17-18. században érkeztek ide.

Korjatmasz történetét csak nagyon vázlatosan ismerjük, s az sem bizonyos, hogy a levéltárakban lappanganak még a falura vonatkozó adatok. Például, azt sem tudjuk, hogy mikor kerültek a faluba mordvinok, illetve, hogy tényleg mordvinok voltak-e. A források szerint 1917-ben 45 mordvin is élt a faluban.

Hajnal a Dim folyón
Hajnal a Dim folyón
(Forrás: FishSS (Sergey) – http://www.panoramio.com/photo/9228025)

Mese, mese, mátka pillangós batárba?

A korjatmaszi magyarok létezését tárgyalva az a lehetőség sem zárható ki, hogy az egész csupán kitaláció. Az kétségtelen, hogy a folklórszövegeknek van bizonyos valóságtartalmuk, csak éppen nem tudjuk, hogy az adott szövegben mi a valóság és mi a mese. Éppenséggel arra is tudunk példát hozni, hogy egyes mesélők kitalált történelmet konstruálnak maguknak és közösségüknek. Erre vonatkozólag párhuzamként érdemes idézni Peterdi Vera Kun származástudat a 20. században című tanulmányát.

Szappanos Lukács, a tanulmányban tárgyalt parasztgazda gyűjtötte a kunokhoz kötődő hagyományokat, de kitalált újakat is: például teljes hittel állította és terjesztette, hogy a verbunkos a kunok ősi tánctípusa (Peterdi Vera 1996). Ebből a példából látható a természetes érdeklődés a múlt iránt. De az is látható, hogy a hagyományok egy része a kitalált múltat tartalmazza. Vagyis könnyen lehet, hogy a korjatmaszi magyarok csak kitalálták, hogy ők magyarok.

Magyarok (meg mindenki) bejövetele

Akár voltak magyarok Korjatmaszban, akár nem, azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy ennek mi a jelentősége a magyarság történelme szempontjából. Ha élnek is magyarok Korjatmaszban, ők már több mint ezer éve nem szereplői azoknak a folyamatoknak, melyek a magyarság etnikai arculatát formálják.

Visszatekintve azt látjuk, hogy a magyar etnikum folyamatosan alakul, változik, idegen csoportokat, családokat fogad be, mások pedig távoznak, kiszakadnak a nép kötelékéből. Ezek a változások azonban nem érintik a magyar nép magyarságát. Akik jöttek, előbb-utóbb magyarok lettek. No persze, a népnév kivételével közben megváltozott minden. Megváltozott a nyelv, megváltozott a kultúra is. Magyarok voltak a honfoglalók is, magyarok vagyunk mi is, de már alig-alig köt minket valami a honfoglaló magyar ősökhöz.

Összegyűjtöttünk néhány példát arra, miből lett a magyar: A 895 táján beköltözött magyarok hozták magukkal a kabarokat. Bulcsu és Tormás vezérek meséje szerint a magyaroknak két nyelvük volt. A Kárpát-medencében talált avar–szláv (és magyar?) népesség a 11. századra egy néppé olvadt. Csak egy rövid felsorolás, kik jöttek még az Árpádok idején: ruszok (a királyi testőrségbe, nem tudjuk, hogy mennyire voltak szlávok, mennyire vikingek), német lovagok (Hont, Pázmány és a kíséretük), volgai bolgár izmaeliták (Billa, Baks és a kíséretük), vallonok (az Olaszi nevű falvak lakói), besenyők (Tonuzoba/Tanuzaba és népe), kunok (Kötöny és népe), később pedig jöttek a jászok és különféle szláv és német nyelvjárásokat beszélő betelepülők. A sort napjainkig folytathatnánk, megemlítve a 2. világháború utáni görög betelepülőket, meg a mindenfelől szórványosan érkező menekülteket, de a kínaiakról sem szabad elfeledkeznünk.

Jövünk is – megyünk is

Hosszú sora van a Magyarországot elhagyóknak is. Rendkívül nagy vérveszteséggel jártak a kalandozó hadjáratok. A fogságba esett magyar vitézeket idegen hadseregekbe sorozták be (lásd az Ibériai-félszigetre vezetett hadjárat leírását). Az is lehet, hogy egy kalandozó csapat a mai Svájc területén maradt. Anonymus szerint Szovárd vezér és kísérete Görögországban telepedett le egy nőügyből kifolyólag. Az Árpád-házi királyok idején az orosz fejedelmek testőrségében (druzsinájában) magyar harcosok is szolgáltak. Erre csernyigovi, kijevi és kriloszi régészeti leletek utalnak. A tatárok több ezer embert hurcoltak magukkal, „vendégjárásuk” alkalmával. A törökök is folyamatosan adták el rabszolgának a magyarokat, vagy janicsárnak sorozták be őket seregükbe. Így kerülhettek a magyarabok is Núbiába, a mai Egyiptom és Szudán határvidékére. A Rákóczi-szabadságharc és a későbbi, elbukott forradalmak (1848-1849, 1956) után sok politikai menekült hagyta el az országot. A gazdasági menekültek kiáramlása a 19-20. század fordulóján zajlott.

A felsorolt népmozgások többsége nem önként történt, hanem külső kényszerítő erők hatására. Ha Korjatmaszban tényleg élnek egykori magyarok leszármazottai, valószínűleg az ő elődeik sem örömükben kerültek oda.

A cikkben hivatkozott művek

Peterdi Vera 1996: Kun származástudat a 20. században. In: Magyarok Kelet és Nyugat között. A nemzettudat változó jelképei. Szerk. Hofer Tamás. Budapest, 1996. 209–219.

Róna-Tas András 1986: A magyar népnév egy 1311-es volgai bolgár sírfeliraton. Magyar Nyelv 1986/1. 78–81.

Türk Attila 2011: A magyar őstörténet és a szaltovói régészeti kultúrkör. Doktori (PhD) disszertáció tézisei. Szeged, 2011.

Vásáry István 2008: Julianus magyarjai a mongol kor után: možarok és mišerek (meščerek) a Közép-Volga vidéken. In: Magyar őshazák és őstörténészek. Bp. 2008. 37–72.

A bevezető szöveg egy részletét Anonymustól loptuk (Pais Dezső fordításában), az egyik fejezetcím pedig Móra Ferenc: A didergő király című meséjéből származik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
21 benzin 2012. május 31. 15:09

Huszró idejében (531-579) vonultak északra a kangarok perzsiából, ekkor élte második fénykorát a szasszanida perzsia,.Ha jól emlékszem az 540-es években kezdik kipaterolni a kangarokat.

Szintén Huszró telepíti le a perzsa birodalom sátorlakó népeit, ő alapítja Kitsi és Ulu Madjar városait.Ha valamikor perzsiába költözhettek magyarok az őalatta lehetett szerintem.

20 benzin 2012. május 31. 15:01

@fakir: Ameddig Konstantin visszaemlékezhetett nemigen.

19 fakir 2012. május 30. 19:37

Talán ez a cikk is érdekes lehet:

hvg.hu/Tudomany/20111209_ural_osmagyarok

Baskíriától keletre is lehettek magyarok egészen a 11. századig.

18 fakir 2012. május 30. 18:13

Engem inkább az érdekelne, hogy a baskíriai és az attól délre lévő területek (Volga-Kaszpi-Urál háromszög) lehettek e perzsa fennhatóság alatt akárcsak ideiglenesen is.

Bíborbanszületett Konstantin szerint:

„A türköknek (magyaroknak) amaz elõbb említett népéhez, amely kelet felé Perzsia vidékén telepedett le, ezek a

nyugati vidéken lakó, elõbb említett türkök mostanáig küldenek ügynököket, és meglátogatják õket, s gyakran hoznak választ

tõlük ezeknek”

17 benzin 2012. május 30. 11:25

@zegernyei: bátor dolog lenne egy netes monda alapján nekivágni, én inkább valami baskír etnográfust vagy történészt próbálnék először rávenni, hogy menjen ki.

16 istentudja 2012. május 30. 10:55

@bloggerman77: "Pl. a csángóknak sincs magyarságtudatuk,ök csángók."Nana,ez azért ennél bonyolultabb.Nyilván a moldvaiakról van szó,de az ö esetükben is hiba általánosítani.Amit általában el lehet mondani róluk ,hogy túlnyomórészt katolikusok és ez identitásuk legfontosabb elemeinek egyike,ha nem a legfontosabb.De nem az egyetlen.A csángó név pedig külsö elnevezés,eredetileg gúnynév.

15 zegernyei 2012. május 30. 10:22

@benzin: El kell utazni Korjatmaszba. Csak szponzor kellene hozzá. Kazany és a Káma: előttem van észak...

14 benzin 2012. május 29. 21:44

zegernyei: - hozzászólásom az eddigi hozzászólásokra reagált amik ezzel a lehetőséggel nagyrészt nem foglalkoztak.

-Úgy kezdi a beszámolóját Julianus, hogy poroszország határán értesült a bolgárok és a magyarok pusztulásáról, ez sokezer km. később valóban közelebb ment, de többlet információt a sorsukról nem közöl.

- Kazan északra van a kámától.

A kérdés igazából az, hogy létezik-e a mondában említett magyar töredék, a válaszhoz nem kerültünk közelebb. A 21. században ez leellenőrízhetőnek tünik ha valaki tud oroszul. Én annyit tudtam tenni, hogy felhívom rá a figyelmeteket, hátha majd ti, de látom eddig azért nem terjedt a lelkesedés :)

13 zegernyei 2012. május 29. 19:48

@benzin: El kellene olvasni az idézett Vásáry-cikket. A tudomány éppen az ön állításának ellenkezőjét kezeli tényként. Vagyis a keleti magyarok egy része túlélte a mongol támadást.

Julianus nem sokezer km-re volt a Magna Hungariától a 2. útja alkalmával, hanem csak pár százra.

Volgai bolgárok nem telepedtek le a Kámától északra.

Ebben az írásban nem szerepel, hogy a volgai bolgárok megszűntek létezni a tatárjárás után, az ellenkezője azonban igen.

12 benzin 2012. május 29. 19:13

Tényként kezeljük, hogy Julianus magyarjai nem élhették túl a mongol hódítást, pedig semmilyen tényszerű információ nincs erre.

Nézzük mit ír Julianus a második útjának leírásában : "az összes tartarokat*, akiket pogány magyaroknak is neveznek, a bolgárokat* és számos országot a tatárok teljesen elpusztítottak."

Ezt az információt sokezer kilométernyire szerezte Magna Hungáriától, majd visszafordult élelem hiányában.

Ennek megfelelően pontatlan is. Pl. a volga bolgárok olyannyira nem szűntek meg létezni, hogy, átkeltek a kámán, és attól északra telepedtek le, majd amint a tatárok az oroszok ellen mentek, visszatértek és fellázadtak a mongolok ellen. Egyes városaik saját pénzt vertek már az 1300-as években a mongol uralom alatt.

Ugyanígy a magyarok se valószinű, hogy az utolsó szálig megszűntek volna létezni.

Meg kéne kérdezni egy baskír etnográfust/helytörténészt, ha van ilyen. Addig csak találgathatunk.

11 Pierre de La Croix 2012. május 29. 15:38

@bloggerman77: Persze, ebben igazad van. (Bár azért én kissé későbbre tenném még ennek a közösségnek a kialakulását). Csak arra akartam rámutatni, hogy az "oroszokkal" (pontosabban a muzsikokkal és a pópákkal) való érintkezés során is értesülhettek arról, hogy létezik egy ilyen nép-ország stb.

Nem magyarságtudatról beszélek:

Nyugat-Európában a lovagi irodalomban például a Magyar Királyság (pl.: a Grál-mondakörben) mint egy csodás, minden földi jóval teli föld szerepel, ahol varázslók és más lények laknak, de lényegében műveletlen. Valamilyen hasonló gondolattársítás élhetet Kelet-Európában is.

Másrészt ne felejtsük, hogy "magyarok" (tii. a Magyar Királyság alattvalói) irányából is volt betelepülés/szervezet betelepítés a cári birodalomba (a cikk nem említi, de szerb határőr-közösségek Nagy Katalin idején), amely nem etnikai alapot jelentett.

A cikk nem fejti ki, de később is volt a Magyar Királyságba tartó betelepülés az Orosz Birodalomba: a raszkolnyikok (óhitűek) például megjelentek a Habsburg Birodalmon belül (Bukovina, stb). Talán itt is a megoldás: a legnagyobb arányban Szibéria felé költöztek, de közösségeik egymással kapcsolatban álltak.

Érdekes lenne tudni, hogy mikor került lejegyzésre a fenti monda, mert időben egyre közeledve nem lehet kizárni a nyelvészeti kutatók stb. és a közoktatás hatását sem a kialakulására.

10 bloggerman77 2012. május 29. 15:15

@Pierre de La Croix:

Ha explicite magyarságtudatról beszélünk, lennie kellett volna magyarságnak is. Józan becslések szerint a 11. századra, szélsőségesebb becslések szerint a 12. század végére jött létre a KM-ben az a közösség, ami már mai értelemben véve is "magyar".

Mivel a baskíriaiak elszakadtak a magyarságtól már több száz évvel a honfoglalás előtt, szerintem kizárt, hogy bármiféle magyarságtudatuk lett volna.

Pl. a csángóknak sincs magyarságtudatuk, ők csángók. (Nem egyszer a magyarsággal szemben határozzák meg magukat - a Lujzikalagorból kirajzott Duna-deltai csángó falu lakói a falujuk alapítását arra vezetik vissza, hogy vitézül harcoltak a "magyarok" ellen 1916-ban, és ezért kaptak jutalmul földet.)

9 scasc 2012. május 29. 13:22

@scasc: Hova lett a posztom fele? Eredetilg, tudom, még megvolt...?

8 Pierre de La Croix 2012. május 29. 12:24

@Roland2: Hát, azért több forrásból is értesülhettek a magyarok létéről: A pravoszláv egyháznak több magyar származású szentje és kapcsolata is volt már a korai időktől kezdve, amelyeknek szerepe volt a néphitben is. (magyarorthodoxia.org/page/8/2/2.aspx) . Pl.: A Kárpátok kialakulásánál is megjelenik a magyar szál. Petrovácz István: Keleti szláv regék és mondák. Móra, Bp. 2003.

Vagy a magyar királyoknak a Kijevi Russzal és utódállamaival való politikai törekvései is igen jelentősek voltak vagy az Erdélyi Fejedelemség és Habsburg Birodalom gazdasági, politikai kapcsolata Oroszországgal.

Illetve már a 18. századtól kezdve szoros kapcsolat volt a két ország között.

www.russtudies.hu/php/upload/File/07VMolnar-M.pdf

7 Roland2 2012. május 26. 12:15

@zegernyei: A kárpát-medencei magyarok azért találták ki a hun,sumér,stb. rokonságot,mert dicső múltat és rokonokat akartak maguknak.Viszont nem hinném,h. egy 18. század végi korjatmaszi baskírnak sok ismerete lett volna a magyarokról vagy ne talált volna más 'dicső(bb)' rokonokat pl. a hunok,volgai-bulgárok vagy más ,azon a vidéken is ismert történelmi nép személyében.Ha csak nem eleve a néphagyománya részét képezte a magyar rokonság ( persze ha feltételezzük,hogy a monda valódi,nem utólagos kreálmány vagy hamisítás ).

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X