nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Finnugor régészeti kultúrák
Kiszera méra kunda sungiri

A történelmi tévhitekről szóló rénhírhez a következő komment érkezett: „a Kunda Sungiri majd Fésűskerámiás kultúra is finnugor volt”. Ebben van némi igazság – de mennyi? Itt a kiváló alkalom, hogy folytassuk a finnugor régészeti kultúrák bemutatását.

zegernyei | 2014. június 21.
|  

Az eurázsiai erdőövezetben kb. 5-6 ezer évvel ezelőtt jelentős kulturális változások történtek: ez volt a középső kőkorból (mezolit) az újkőkorba (neolit) való átmenet időszaka. A finnugor alapszókincs éppen erre a kulturális váltásra utal: a halászó-vadászó-gyűjtögető ősnépesség kezdett áttérni a termelő gazdálkodásra. Amint az közismert, a történeti nyelvészet csak a nyelvcsaládok alapnyelvének utolsó fázisát tudja rekonstruálni: a bomlástermékekből (lásd mai nyelvek) csak a bomlást megelőző közvetlen állapot, az alapnyelv utolsó stádiuma rekonstruálható. Tehát a finnugor alapnyelv kb. 5-6 ezer éve bomlott fel. Korábbi idők nyelvi állapotára nem lehet következtetni.

Ezt a korszakot érdemes a régészeti leletek segítségével is kutatnunk. A fontosságának megfelelő pontossággal. Az írásunk fejlécében már idézett hozzászólás a környezetével kibővítve így szól:

Később is volt szomszédolás a Kunda Sungiri majd Fésűskerámiás kultúra is finnugor volt. Ettől délre a preszkíta Yamna északi népessége ai az Afanaszjevó-Andronovó-Ordoszi hun vonalon mozog a Cro Magnonid C , R1a, taxonómiai , genetikai jelzőkkel.

A szöveget olvasva először is Karinthy Frigyes: Halandzsa című klasszikus humoreszkje merül föl emlékezetünkből. (Kiszera méra) bávatagon nézelődünk: tessék?, hogy mi van?, mennyi kell? – és megadóan nyúlunk a pénztárcánk után, hogy mi is kipengessük azt az öt koronát, amit a halandzsázó jóember Karinthytól bezsebelt. Amikor már képesek vagyunk gondolkodni, fölfedezzük, hogy egy ízig-vérig 21. századi internetes kommentet olvastunk, amelynek legfőbb jellemzője a nyelvi és tartalmi nagyvonalúság. Az ilyen kamukommenteket minden bizonnyal a kamukadémián tanítják (© SzabírHunOgur).

Az igazságszolgáltatásban nem számít mentőkörülménynek, ha a bűnelkövető nem ismeri a törvényt. A tudományban is ez a helyzet: ha valaki érvelni akar valamely állítás mellett vagy ellen, először is meg kell ismernie és meg kell értenie a szakirodalmat. A tájékozatlanság nem mentség a téves információk terjesztésére.

Kunda és Sigir elég messze vannak egymástól...
Kunda és Sigir elég messze vannak egymástól...
(Forrás: A Russia edcp location map felhasználásával, Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0)

Mivel most régészeti kultúrákról szeretnénk írni, itt csak a régészettel kapcsolatos szavak megfejtését adjuk: a Kunda Sungiri nyilván Kunda-sigiri szeretne lenni. 50-60 évvel ezelőtt valóban úgy gondolták, hogy létezett ilyen régészeti kultúra. Ma nem gondolják. A fésűskerámiás kultúra ismert úgy is mint a fésűs-gödröcskés kerámia kultúrája, a Yamna pedig az orosz jamnaja (szó szerint ’gödrös’) kultúra angol átírása lehet. E kultúrát azonban a magyar nyelvű szakirodalom gödörsíros kultúraként is emlegeti. A gödörsíros népesség feltehetőleg nem játszott szerepet a finnugor népek etnogenezisében.

Moszkva őstörténete kapcsán már írtunk a gyjakovói régészeti kultúráról, most a Kunda-sigiri kultúra következik.

A Kunda melletti lelőhely (Lammasmägi) felülről
A Kunda melletti lelőhely (Lammasmägi) felülről
(Forrás: register.muinas.ee)

„Kunda-sigiri” régészeti kultúra

A Kunda-sigiri kultúra fogalmát László Gyula vezette be a magyar régészeti szakirodalomba. 1961-ben használta először, az Őstörténetünk legkorábbi szakaszai című művében. Az elnevezést Richard Indreko észt régésztől vette át (Indreko az észtországi Kundai kultúra feltárója és leleteinek publikálója volt):

Az észak-eurázsiai csontkultúra is két részre oszlik: az első Szibéria és a Kelet-Baltikum tiszta csontkultúrája, amit közönségesen Šigir-Kunda kultúrának nevezhetünk, a másik pedig Észak-Németország vegyes kultúrája és a Maglemose-kultúra Skandináviában. [Indreko, Richard (1948): 384.]

A régészet fejlődésére jellemző, hogy amikor még kevés lelet ismert egy adott területről vagy kultúrából, akkor születnek meg a nagy ívű elméletek. Később, ahogy szaporodnak a leletek, ezek az elméletek általában elavulnak. Mégsem mondhatjuk, hogy Indreko hibázott volna, hiszen a szintézist, a megfigyelt jelenségek magyarázatát a tudománynak minden korszakban folyamatosan végeznie kell ‒ párhuzamosan az adatgyűjtéssel.

A sigiri lelőhely a Csigiri tó mellett
A sigiri lelőhely a Csigiri tó mellett
(Forrás: www.arkur.ru)

László Gyulának azért volt szüksége Indreko elméletére, mert a mezolitikus szvidéri kultúra területéről (Lengyelország, Baltikum) kívánta a finnugorokat kelet felé vándoroltatni, az Urálig és azon is túl. Márpedig a sigiri lelőhely az Urálon túl található, Jekatyerinburg közelében.

Őstörténeti elméletének bizonyítása során László Gyulának cáfolnia kellett A. Ja. Brjuszov állításait is. A szovjet szerző szintén összekapcsolta a kundai és a sigiri lelőhelyet, csak éppen fordított vándorlásra gondolt: a kultúra Sigir felől terjedt Kunda irányába. László Gyulának könnyű dolga volt a cáfolattal, mert Brjuszov érvei a tudományon kívülről érkeztek: Indreko azon polgári régészek közé tartozik, akik a nyugat fejlettségét hirdetik a barbár kelet fölött, irgum-burgum, micsoda dolog ez… (Ha más műveiben is írt ilyesmit, érteni véljük, miért kapott Lenin-díjat.)

Brjuszovnak voltak egyéb érvei is: pl. a terület későbbi(!) leletei alapján a sigiriek nem származhatnak a nyugat-európai cromagnoid embertípustól, valamint már Castrén is megírta (nyelvi adatokból kiindulva), hogy a finnugorok kelet felől érkeztek. Ezt az úgynevezett kevert érvelést ma a régészetben nem fogadják el. A Kunda-sigiri kultúra fogalma évtizedek óta kikopott a régészetből, a kutatók külön vizsgálják a kundai és a sigiri kultúrát.

Kundai kultúra

Az észtországi Kunda városa mellett egy aprócska dombon (Lammasmägi) kerültek elő a kultúra első leletei. Ez a dombocska a jégkorszak végén még a nevezetes Ancylus-tó szigete volt, így nyújtván biztonságot az ott élő embereknek.

A kultúra lelőhelyei Lengyelország, Belorusszia, a balti államok és Dél-Finnország területén, valamint Oroszországban Szentpétervár körzetében találhatók. A kundai kultúra a radiokarbon vizsgálatok alapján i. e. 7400‒6000 közé datálható.

A kundaiak halászattal és vadászattal foglalkoztak, szerszámaikat, fegyvereiket (balták, tűk, lándzsák, szigonyok, nyílhegyek) túlnyomórészt agancsokból és egyéb csontokból készítették, de természetesen voltak kőeszközeik is. A csontmaradványok alapján a következő állatokra vadászhattak: jávorszarvas, rénszarvas, nyest, vidra, hód, vaddisznó, fóka és mamut. Az elhunytakat nyújtott testhelyzetben temették el, esetenként okkerral szórták be őket.

Kundai leletek. Baloldalon egy sigiri típusú nyílcsúcs
Kundai leletek. Baloldalon egy sigiri típusú nyílcsúcs
(Forrás: Indreko, Richard 1934: 259.)

A kultúra eredetét Indreko északnyugaton kereste, a kundaiakat a Maglemose-kultúrából származtatta. László Gyula inkább a Gravetti-kultúrából. A kundai lelőhelyen a mezolitikus réteg (kundai kultúra) fölött fésűs-gödröcskés kerámiát tartalmazó réteget is föltártak.

Sigiri kultúra

A sigiri lelőhely Oroszország Szverdlovszki területén található, Jekatyerinburg (a szovjet időkben: Szverdlovszk) közelében, a Csigiri tó melletti mocsárban. A terület a mezolitikumtól lakott volt, a tó partján a későbbi korokból származó földvárat is feltártak, s benne sokféle leletet (vaskést, kerekaljú edényt stb.).

A sigiri mezolitikus leletek már a 19. század vége óta ismertek voltak, tehát korábban, mint a kundaiak. Sajnos túlnyomórészt nem szakszerű ásatásból származnak.

Sigiri leletek, köztük sigiri típusú nyílcsúcsok (balról a 10-12.)
Sigiri leletek, köztük sigiri típusú nyílcsúcsok (balról a 10-12.)
(Forrás: Brjuszov, A. Ja. 1952: 148.)

Szavcsenko, Lilly és Zsilin 2011-ben publikálták néhány sigiri lelet radiokarbon vizsgálatának eredményét. A legrégebbinek egy nyílhegy bizonyult, kora: i. e. 8800-8700. A sigiri lelőhely tehát korábbra datálható, mint a kundai. László Gyula 1961-ben a nyugat–keleti irányú vándorlás bizonyítása érdekében amellett érvelt, hogy a kundai a régebbi… A radiokarbon eredményekből persze még nem következik automatikusan, hogy történt valamiféle kelet–nyugati vándorlás (de nem is zárható ki).

A sigiri népesség ugyanúgy halászatból és vadászatból tartotta fenn magát, mint a kundai. Tipikus sigiri mezolit kori csontleletek a hosszú és keskeny, tűhöz hasonló nyílhegyek, a széles egyélű kések, a vastag jégtörő szigonyok, a kőpengével ellátott nyílhegyek és szigonyok, a bikonikus kidudorodással rendelkező hosszú nyílhegyek (sigiri típus), a halhorgok és a fogazott szigonyok.

A sigiri idol

A sigiri tőzegmocsár legszenzációsabb lelete az a vörösfenyőből faragott totemoszlop, amely 1890-ben került elő. Fiúk-lányok minden hollywoodi vagy DEFA indiánfilmben ilyet láthatnak. Noha a mocsár a faanyagot kiválóan konzerválta, de azért mégis csak több darabban került elő. Így lehet vitatkozni rajta, hogy milyen magas volt. A vélemények 280 és 530 centiméter között szóródnak. A vita mindörökre eldönthetetlen marad, mivel az idol egy része elveszett.

A sigiri idol
A sigiri idol
(Forrás: Wikimedia Commons, PD-self)

1997-ben egy restaurálás alkalmával radiokarbon vizsgálatot végeztek. Megállapították, hogy a totemoszlop 9500 éves. Sigirből fennmaradt egy másik idol feje is.

Finnugor?

A Baltikumtól Nyugat-Szibériáig terjedő eurázsiai erdőövezet őslakói a mai finnugor és szamojéd népek elődei voltak. Ez az egymást követő régészeti kultúrák kapcsolatából levezethető.

A most tárgyalt sigiri és kundai kultúra leleteinek hasonlósága nyilvánvaló. Egységes Kunda-sigiri régészeti kultúráról azonban mégsem beszélhetünk, hiszen a két leletcsoportot hatalmas távolság választja el egymástól. A kulturális hasonlóságra pedig többféle magyarázatot is adhatunk.

Arról egyelőre keveset tudunk, hogy a kulturális fejlődés közben hogyan alakultak a tényleges vérrokonsági viszonyok. Amit sokan sok tudásnak gondolnak, az valójában nagyon kevés. A paleogenetikai adatok egyes gyűjtői és elemzői nem ismerik a történelmet. Ezért nem tudják, mit és hol kellene vizsgálniuk. A kutatás azonban lendületesen folyik, tehát ismereteink az említett hibák ellenére mégiscsak gyarapodnak.

Amint arra már utaltunk, nyelvészeti módszerekkel nem nyerhetők adatok a nyelvcsaládok felbomlása előtti évezredekről. E korszak nyelvi folyamatai tehát csak a kulturális és a genetikai kapcsolatok segítségével modellezhetők. Modellt sokfélét lehet alkotni. Erősen bíznunk kell abban, hogy valamelyik modellünk tényleg megközelíti az egykori nyelvi helyzetet.

Kitalált őskor – a magyar társasjátékdíj győztese 2012-ben a Mamutvadász volt.
Kitalált őskor – a magyar társasjátékdíj győztese 2012-ben a Mamutvadász volt.
(Forrás: jatekdij.hu)

Ha végigtekintünk az emberiség fejlődésén, akkor azt látjuk, hogy egyre jobban begyorsulunk. A korszakhatárok nehezen húzhatók meg, de az látható, hogy az információcsere és a technikai fejlődés egymásra hatása viszi a világot a boldog jövő, avagy a tragikus vég felé.

Az őskőkor (paleolitikum) kb. 2,4 millió éve kezdődött és 11-12 ezer éve ért véget. A gyorsabb fejlődés nyilvánvaló gátja a korlátozott kommunikáció volt. A mai értelemben vett nyelvek kialakulása valamikor a paleolit és a mezolit kor határán történhetett, és éppen ez tette lehetővé a kulturális váltást. A kommunikáció fejlődését segíthette a kezdetleges kereskedelmi kapcsolatok kialakulása (nyersanyagok cseréje), és viszont: a kereskedelmi kapcsolatok kialakulását gyorsíthatta a nyelv által hatékonyabbá váló információcsere. A mezolitikum tehát a két új csoda – a nyelv és az árucsere bővületében és bűvöletében zajlott. Ugyanakkor az is látható – éppen Kunda és Sigir egyelőre ismeretlen jellegű kapcsolatának példáján, hogy a fejlődés előnyei csakis a mozgással voltak kiaknázhatók. A halász-vadász csoportok könnyen mozogtak, nagy területeket tudtak bejárni. A jégkorszak után kialakuló eurázsiai erdőövezeten belül a mezolitikum során folyamatos lehetett a különböző csoportok keveredése. Ez fenntartotta a nyelvi egységet és fejlesztette a nyelvet. Amennyiben volt uráli/finnugor alapnyelv, akkor a középső kőkorban élt és virágzott. Felbomlása pedig a mai erdőövezet teljes beerdősülésével és a termelő gazdálkodásra való átállással lehetett összefüggésben. Ezt azonban legfeljebb egy időutazással tudnánk bizonyítani.

Felhasznált irodalom

Brjuszov, A. Ja. (Брюсов, А. Я.) 1952: Очерки по истории племён Европейской части СССР в неолитическую эпоху. Москва

Indreko, Richard 1934: Vorlaufige Bemerkungen über die Kunda-funde. Sitzungsberichte der gelehrten estnischen Gesellschaft. Tartu, 225–298.

Indreko, Richard 1948: Die Mittlere Steinzeit in Estland. Stockholm

László Gyula: Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Budapest

Szavcsenko, Sz., Lilly, M., Zsilin, M. (Савченко, С. – Лилли, М. – Жилин, М.) 2011: Новые AMS-даты предметов вооружения из кости и рога Шигирской коллекции Свердловского областного краеведческого музея. In: Шестые Берсовские чтения. Материалы всероссийской научно-практической конференции. Екатеринбург, 49–55.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
153 MolnarErik 2014. augusztus 1. 13:25

@fakir: Ha még érdekel, rákérdeztem a győri egyházmegyénél: nem sikerült használható DNS mintát kinyerni (egy fogat áldoztak be a célért) mivel az évszázados ereklyetartóban tartózkodástól túlságosan kiszáradtak a csontok. Megkaptam a genetikai kutatást vezető doki emailcímét is, nála lehet bővebb infókért érdeklődni.

152 Fejeskáposzta 2014. július 18. 09:06

@Krizsa: A nyék, nyakó, nyakas (személynév tulajdonságból majd a vezér után törzsnév pl Kaba népe(törzse=Kabarok, Kaba=Csaba, 3 törzse az Atillafi népelemekből, és nem lázadót jelent, mégha kazárok voltunk is. Szavakra azért írtam , hogy finnugor mert a finnugor népek nyelvében is megvan. A nyelvészet erre azt csinálja: ami megvan a finnugor nyelvekben az magyar , ami nincs az jövevény vagy ismeretlen eredetű. Ami ismeretlen eredetű vagy jövevénynek vélt az általában kaukázusi-jáfetita szó. ÉS ami közös a törökkel de magyarul is értelmes, az nem török jövevény, hanem kaukázusi-jáfetita szabír ősmagyar szó a törökben is! Volt egy Kelet-Európát lakó vadász Gravetti ősünk, ezek később a finno-lappok és turániak ősei. Cro mognonid típusukkal. Volt a vezetőrétegbeli ősünk, ők már a 10. században is kisebbségben voltak, ők kaukázusi-közel-keleti Tauridok voltak. És volt egy harmadik ág a keleti mediterrán , ide nagyon sok csoport beleillik a kaszpi és pontusi, iráni, volga-kámai, közel-keleti, medencei népek közül.

151 Fejeskáposzta 2014. július 17. 22:43

@benzin: Jól teszed!

150 Fejeskáposzta 2014. július 17. 22:43

@Urfang: Bulcsú és Tormás népünket Szubartui Zab al Asfal folyó menti népnek nevezte, és tagadták, hogy türkök lennénk. A Közel-keleti régióbal találsz Árpád várost, Nemrut hegyet, Nimród várost és Emesa várost! Persze mind római, arámi, görög, meg perzsa , mivel ugye mi finnek vagyunk.. Az Árpádok taurid fajtája is nyilván véletlen, mert pont ide illik. Az is biztos csontátcipelés, hogy Szibériában CSAK szkíta sírból került elő taurid. Na de a szkíta egy indó-árja, iráni nép ugyebár! Bizonyíték , na az nincs de mondja ez meg az! azzal játsz amivel egyidős vagy és megkurtítottak neked! Hagyd meg a Magyaroknak a saját őstörténetüket, melyhez neked semmi közöd ugyebár!

149 benzin 2014. július 17. 18:43

@Urfang: teljesen igazad van, be is fejeztem.

148 Urfang 2014. július 17. 16:55

@benzin: Ez nem bizonyítható. Ellenben a sumer-szumír-szabír-szibér-szabar-avar-kabar-berber azonosság túl szép ahhoz, hogy ne legyen igaz.

Egyre több bizonyíték kerül elő arról a történelmi eseményről, amikor a népek Babilonban leültek egymással szóláncot játszani és úgy választottak maguknak népnevet.

147 benzin 2014. július 16. 11:24

@SzabírHunOgur: A csuvas-szuvar-szabir-szabar azonosságot osztom, viszont a szavardok nem ez a nép, az a -d a végén nem dísznek van ott, más a név eredete, az első fele fekete jelentésű, a szabirban nem.

146 Krizsa 2014. július 15. 20:04

@SzabírHunOgur és benzin: Ha Nyék-Nyakó (az micsoda?), nem finnugor, akkor milyen? És ha finnugor, AKKOR milyen?

Mi ennek a rokonszava a finnben, vagy bármelyik FN (mínusz magyar) nyelvben? S ha van rokonszó, csak a közös értelemmel együtt lehet az. Mi az értelem? - mert a magyarban semmi.

Ha én rokonságot állapítok meg, látjátok, hogy mindig adok rá példát. Gyakran többet is, van, amikor tizenötöt.

Itt csak két szó látok egymással szemben: Nyék - finnugor.

Ugyan már mitől - legalább a FN nyelvészet szerint - mitől az?

A magyarban az NyK gyökszavai: nyak, nyák (nyáladzás).

A nyekk(en), nyikk(an) már bővitett hangutánzók, s a nyaklik, nyekereg-nyikorog is bővített szavak. Rokonszavaik (a héberben nincs Ny, de az NK szavaik biztosan ideillenek): naaká = teve, nyögés (a teve nyáladzik is), neká = ficam (nyaklik), naká = kibicsaklott.

Persze a nyak az angolban is neck:-)))). Hát akkor I. őrizz, hogy indo szó lehessen. S az indo nyelvekben meg a héberből (hát az a régibb!) semmi esetre. Vagy tán a magyarból? Huhú! Még az ég is összedőlne. - Ugye, hogy mekkora katyvasz?

145 SzabírHunOgur 2014. július 15. 19:04

@benzin:

Nyék -Nyakó nem finnugor, akkor milyen?

Megyerhez amit összekapartál, azt nem kommentálnám!

144 benzin 2014. július 15. 18:45

@SzabírHunOgur: a nyék finnugorságáról lásd 133-as hozzászólás. Berta Árpád szerint nem finnugor név.

a megyer-rel kapcs. annyit tudnék hozzáfűzni, hogy a derbendname szerint madyar (macsar) városait Huszró perzsa császár alapítja. Tehát ha a név eredetileg a-val írt és városnév, az török nyelvekben megyer lesz, úgy mint a térségbeli összes többi a-val írt indo iráni eredetű városnév. Mint pl. samandar-semender, darband-derbent, balandzar-belendzer.

143 SzabírHunOgur 2014. július 15. 17:36

Megelőzvén Mr Kekecet. Hogy jön ki a Hunyad szó pontosan. Kihunyt a lángja, vidéken még használják, hunyorít, lehunyja szemét, elhuny, hunyászkodik. Mind a fénnyel, fényességessel (lehet a Napisten, egy uralkodó), kapcsolatos jelentéstartalom. A D pedig képző. Árpából Árpád személynevet, Künből Künd méltóság és személynevet, Elő -ből személynevet ? More question ? :D

142 SzabírHunOgur 2014. július 15. 17:30

@benzin:

Épületes baromság. Bocsi.

Még a nyelvészek szerint is minimum 2 törzs "finnugor" vonzású névvel bírt. Nyék, Megyer.

De ha kicsit használod a búrád és ismered a Hun uralkodók neveit feltűnik egy Kürt-Kurt-Kubrát is akinek volt egy gyarmata ugyebár.

Vagy a Jenő, ami csak nálunk személynév, a Tarján sem török végződésre inkább tűnik örménynek. De ha valakinek valami van a tar-ján akkor már magyar és a személynevek, mint védőnevek gyakorta furák. Ez igaz a török népekre is, pl Sorbe (Magyarul értelmetlen szó) Hunyadi (Magyar szó Fény és kicsinyítő személyesítő D) nagyapja azzal a névvel élt , hogy szerencsétlen. Miért? Hogy ne vigyék el a gonosz szellemek, hiszen kinek kell egy szerencsétlen?

A csuvas nyelv a Britannica Encyclopedia 1997-es számában már mint eltörökösödött finnugor jelenik meg Gipsz Jakab nyomán, nem tudom. Nem érdekel. Biztos. De népnevük Csuvas-Suwar azonos a Szavárd, Szabírral! Na ez nem török nép ugyebár. Árpád népe tehát egy vezetőréteg volt Magyar és Bolgár törzsekkel, esetleg Úzok stb. De konkrétan Árpádék a legmagyarabbak a Taurid fajtájukkal, Magyar - Szabír neveikkel (Árpa, Álom, Emese, An-Ki-Sza, Ménrót, Ügyek, Előd, Székely, és őstörténetükkel mely Sineár földjére és Ménrótra az óriásra mutat. De mehetünk tovább. Tas neve magyarul értelmetlen karluk törökül Sziklát jelent (Kőszívű). A Kér magyar szó így a törzs is? Kér apó Magyar történelmi alak, törökben nincs meg! Keszi finnugor kéz, kese a sápadt ló színe, Keső személynév. Törökben nincs meg! Minden törzsnévnek van értelme és mind személynév. Kaba-Csaba népe a kabarok. Atilla UtuÚr uturgurok, Kattar -Kuturgúrok, MAgúr Magyarok. HunÚr Hunok stb.

141 benzin 2014. július 15. 16:26

Még egy kis gondolkoznivaló az eddigi témához :

"Magna Hungarorum gens a Syria egressa". (Aquileai pátriárka)

140 benzin 2014. július 15. 09:57

@blogen: Bár gondolom csak viccelsz, mégse olyan hülyeség a felvetésed, mert ha ugyanezt az Árpád korban nézzük meg azt látjuk, hogy az urak nevei teljesen mások mint a szolgáké ami szinte teljesen finnugor eredetű addig előbbiek nem.

Természetesen nem csak a neveik de a náluk levő rovás leletek alapján is azt a következtetést lehet leszűrni, hogy a honfoglalók nem a nyelvünket beszélték mert törökül értelmezhető rovásleletek vannak náluk.

Amennyire tudom bodrog vármegyében van a legkevesebb késő avar kori sír, tehát az itteni korai helynévanyagban a honfoglalók nevei kellenének, hogy érvényesüljenek. Van is pár finnugor név, de a többség nem, szóval akkor kik ők :

+ 1015/+158//403/PR.: Ylsan

+ 1092/ + 274//399: Aran˙an

+ 1093/367>394: Zeremlyen p.

[1018-38+]/[1173-96]>: Ruhuz flum.

[1089-90]: Weimir pisc.

1193: Ostumpa

1211/252: Karian

[1290]: Borcan v.

1305/342: Bathyan

271/360: Adryan p.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X