nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @bloggerman77: ... és ha ehhez hozzávesszük, hogy a városokat a korai Árpádkorban böszörmé...
    2017. 09. 25, 02:44  No para, no finnugor
  • bloggerman77: @Bernát: "Hogy ezeknek nem kellett egy lingua franca, és hogy ez ne a hódítók nyelve lett ...
    2017. 09. 25, 02:20  No para, no finnugor
  • bloggerman77: @blogen: A nyugatról behozott zsákmányolt szolgák - akik a térség akkori etnikai viszonyai...
    2017. 09. 25, 01:42  No para, no finnugor
  • Bernát: @bloggerman77: """Géza: ...Neve egy török méltóságnév ...ennek nyugati türk ~ kazár dzsevu...
    2017. 09. 24, 22:31  No para, no finnugor
  • Bernát: @bloggerman77: "Ha a Pilgrim-levélben foglaltak megállnák a helyüket, itt most németül vag...
    2017. 09. 24, 22:29  No para, no finnugor
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hugyozik a szeme?
Húgy és húgy

Mikor mondjuk, hogy valakinek hugyozik a szeme? Talán amikor sírva fakad? Éppen ellenkezőleg! Az okok távoli korokig vezethetőek vissza...

Fejes László | 2013. augusztus 30.
|  

A magyar anyanyelvűekben általában nagy érdeklődést  vált ki, amikor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a régi magyar nyelvben a húgy szó ’csillag’ jelentésben volt használatos. A kérdéshez tartozó további adatok és információk viszont általában összekeverednek, és sok tévedés is közszájon forog. Éppen ezért úgy gondoltuk, jobb, ha tisztába tesszük a dolgokat!

Az egyik közkeletű tévedés az, hogy a két szónak bármi köze lenne egymáshoz azon kívül, hogy azonos a hangalakjuk. Sokakban merül fel az a kérdés, hogy a ’csillag’ jelentésből hogyan alakult ki a ’vizelet’, esetleg fordítva, a ’vizelet’ jelentésből hogyan alakult ki a ’csillag’ (miközben az eredeti jelentés is megőrződött). Bár kétségtelen, hogy a  nyelvek történetében meglehetősen furcsa jelentésváltozások is megtörténnek, ezt a két jelentést nehéz lenne összekapcsolni. A két szó hangalaki egybeesése a véletlen műve: ez a véletlen azonban már nagyon ősi lehet, hiszen a két szó már az uráli alapnyelvben azonosan, de legalábbis nagyon hasonlóan hangozhatott.

Egy sor finnugor nyelvben megvan mindkét szó, és a mai napig hasonlóan hangzanak. A permi nyelvekben és a kamasszban a ’csillag’ jelentésűhöz egy képző járult; a szölkupban emellett a magánhangzók is különböznek; a hantiban és a manysiban a magánhangzó különböző (illetve az északi manysiban a ’vizelet’ jelentésűben megvan az -ń-, a ’csillag’ jelentésűben nincs). Mindennek alapján a nyelvészek a ’csillag’ jelentésű szónak a *kuńće ([] kb. kunycse], a ’vizelet’ jelentésűnek a *kuńćɜ alakot rekonstruálják. Az egy közelebbről meg nem határozható magánhangzót jelöl, de ebben a helyzetben a rekonstrukció szerint csak *e vagy *a állhatott: eszerint a két szó vagy ugyanúgy hangzott, vagy a szó végi magánhangzójában tért el. Mivel bizonyos nyelvekben a -ń- [ny] hangnak nincs nyoma, pedig az adott nyelv történetére nem jellemző a kiesése, feltételezik, hogy mindkét szónak már az uráli alapnyelvben lehetett -ń- nélküli változata is. A -ńć- hangkapcsolatnak a magyarban meglehetősen szabályos folytatója a gy: ez van meg a hangya szóban (melyet szintén *kuńće formában rekonstruálnak), illetve a lágy, légy, magy(ar), agyar szavakban.

A két szónak tehát ugyanúgy nincs köze egymáshoz, mint a vár főnévnek és a vár igének, vagy a fej főnévnek és a fej igének sincs. Valószínűleg az is csak a véletlen eredménye, hogy az uráli alapnyelvben hasonlóan hangzott a két szó – persze azt sem tudjuk kizárni, hogy ugyanazon jelentésből fejlődtek valamilyen furcsa módon.

Húgy és húgy
Forrás: Wikimedia Commons / Klarson87

A két főnév hasonlóságából ered, hogy hasonló alakú igék is létrejöttek. A hugyozik így nem csupán ’vizel’ jelentésben volt használatos. A nyelvjárásokban előforduló hugyozó szemű nem azt jelenti, hogy ’síró, könnyes szemű’, mint gondolhatnánk, hanem az ellenkezőjét: ’mosolygó, csillogó szemű’. A hugyozik a szeme sem azt jelenti, hogy ’könnybe lábad a szeme’, hanem azt, hogy ’hamiskásan ragyog a szeme’.

Végül egy helyesírási érdekesség. A magyar helyesírás szabályainak szótári része nem tartalmazza sem a húgy, sem a hugyozik szavakat, csupán a húgyhólyag és a húgyhólyagtükrözés fordul benne elő. A magyar helyesírási szótár ezt csak a húgykőzúzás és a húgysav szavakkal egészíti ki. Ezek mint szakszavak nyilván méltóak voltak arra, hogy e szótárakba bekerüljenek. A húgy és a hugyozik viszont szerepel az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványának szótárában.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
88 Krizsa 2015. november 22. 08:08

@istenaldja: Arra, amit itt és nagyon sok magyar fórumon mű-zagyválnak, mint mű-áltudományoskodnak, az ilyeneket már régen a hivatalos nyelvtudomány idétlenkedői terjesztik. Elrettentésül, hogy az "átlagember" lássa, mekkora marhaság. Szóval ezek már legalább 1o éve szándékos hülyéskedések.

Egy tudományágra, szakmára úgy "keresel ra", hogy megtanulod. Puszta tájékozódás, az néhány hónap, érteni is hozzá: az mondjuk két év.

87 istenaldja 2015. november 22. 05:01

@Krizsa: Aha, ez érdekes. Hogy keresek rá erre az elméletre?

A <kör> -- <görbe> -- <gördül> -- <kar(t)> -- <kerék> -- <circ-> -- <curva> -- <korona> -- <korong> stb. is átmegy -- óe. szláv <krong> -- germán <hring> alakokon által a <ring> -- <round> -- <Rad> -- <roll> -- <rotatio> -- <rotunda> -- ? <radius> stb.-be.

Ezt lehetne egy ilyen <kV> prefixszel magyarázni. De aztán ráraktak a <kV>-s szavakra plusz még egy <sV>-t is... Mígnem a <sa-ka-r>ban csak az <r> képviselné az eredeti szót és jelentést. Ez derék :)

Valóban elég névelőszerűnek (hangsúly?), ill. absztrakt funkciójúnak látszik. Osztályozó? Madárnyelvi?

86 Krizsa 2015. október 24. 22:21

Na a 2. linkednél már igazán...:-)). Persze, hogy minden jó, de az a következetes makacsság, ahogy az ind. nyelvészet odavissza átrepüli a Közel-Keletet, mint ami légüres tér volt és maradt...

Szal a héber DRG váz jó nagy szóbokra ezek alapján épül: darág, dereg, dargá, doreg. dérag... jelentések (de nem részletezem, hogy mit hova): osztályoz, lépcső, -zetes, fok, fokozat, -os, RANG, rangsorol..

Magyar rokonszavai: drága, dorgál, dirigál, dörgöl, dörej

és egyben az ősi hangutánzó is, DÖRÖG - az ég. Akármi legyek, ha szláv jövevényszó... Mindenhol, mindenki hallotta, hogy dörög az ég!

85 Krizsa 2015. október 24. 20:48

@LvT: 1. Ez is, idézlek:-) ieu. <*septḿ̥> ’7’ → walesi <saith>, ír <seacht>, litván <septyni>,

A héber seevA = 7. (hosszú e, kemény A, P/V kereszt hangváltozás.

2. idézlek: "az ieu.-n belüli jellegzetesség is, ieu. /s/-ből szabályosan lesz görög, kelta, iráni, balti-szláv /h/"

Persze, mert az egész Földközi térségben használatosak voltak a sémi előragok. Amik közül a két viszonyító előrag az S'- és a K'-. Ebből az S'- jelentése = aki, ami, amely, ahány, amire, stb. TEHÁT ez az előrag nem igazán ad plusz jelentést a szóhoz, inkább csak hasonlít... s ha levesszük, a szó ugyanaz is maradhat.

Tehát nem "jellegzetesség", főleg nem ieu, hanem megvan az oka.

Hasonló történet a: P-kelta, Q-kelta... K'- előrag is van, ami még általánosabb.

84 LvT 2015. október 24. 19:49

@istenaldja: >> perzsa /xang/ 'dal-lam' <<

Ez mellément, <خنگ> ≠ <آهنگ>. en.wiktionary.org/wiki/خنگ , en.wiktionary.org/wiki/آهنگ

.

>> avesztai /za-ranya/ 'arany' és szláv /d(a)-rago/. <<

Ez is. en.wiktionary.org/wiki/زر#Persian , en.wiktionary.org/wiki/Appendix:Proto-Slavic/dorgъ

.

>> az ieu.-n belüli jellegzetesség is, ieu. /s/-ből szabályosan lesz görög, kelta, iráni, balti-szláv /h/ <<

Ez is. ieu. <*septḿ̥> ’7’ → walesi <saith>, ír <seacht>, litván <septyni>, orosz <семь>, cseh <sedm>, szerb-horvát <sedam>.

.

>> Ieu. /sa-/ prefixum […] óind /sa-hásra/ ’ezer’ -- középperzsa /hazār/ ’ezer’ stb

Ez is. en.wiktionary.org/wiki/Appendix:Proto-Indo-European/sem-

.

S í. t.

83 istenaldja 2015. október 24. 09:39

"[Kávja Usánasznak] végül sikerül kijutnia [Síva testéből a húgycsövén keresztül]: innen a neve, a Sukra (śukra = vizelet). Ez az utolsó (?) ügyetlenség az oka annak is, hogy (ne feledjük, a Sukra egyben 'Vénusz csillag' is), nem sikerül feljutnia az égbolt csúcsára."

(Georges Dumézil: Mítosz és eposz, Bp., Gondolat, 1986., 277. o., a Mahábhárata egy érdekes regényéről)

Nagyon is össze lehet hozni őket. Nemcsak a ’húgy’ -- ’csillag’ jelentéseket, de a /húgy/ -- /śukra/ szavakat is

Jelentéstanilag és nyelvtörténetileg:

1. 'sárga, aranyló'. Vö. magyar /sárga/ -- /sukra/

2. 'sugár, ragyog/ó'. Vö. magyar /sugár/ -- /sukra/.

Vö. még cigány /sukár/ 'szép' < 'sugárzó'.

Vö. még /hugyozik/ -- /hunyorog/, valamint /pisál/ -- /pislog/

Hangtanilag és alaktanilag:

1. a szóeleji /s/ -- /h/ megfelelésre vö. szanszkrit /sapta/ 'hét' -- magyar /hét/.

2. az ieu.-n belüli jellegzetesség is, ieu. /s/-ből szabályosan lesz görög, kelta, iráni, balti-szláv /h/

A rengeteg szóeleji s -- h -- 0 megfelelést az ieu.-n belül sem tisztázták, ld. perzsa /xang/ 'dal-lam' (magyar /hang/, a régiségben igenévszó, vszleg 'énekel, zenél' jelentéssel is) -- germán /sang/ stb.

A /gy/ pedig számos másnyelvi msh.-kapcsolat megfelelője a magyarban. Ahogy az /ny/ is: mert idetartozik a magyar /a-rany/ is, vö. avesztai /za-ranya/ 'arany' és szláv /d(a)-rago/.

Ieu. /sa-/ prefixum + /ragyog/ -- /radio-/ tő. A latin /radius/ 'karó, rúd; küllő; fénysugár; a kör sugara' ismeretlen eredetű szó. (> angol /ray/, vö. kelta, latin, germán /*reg-/ ’rúd, mérce, helyes, jó, jog, kormányzás, uralom, ország, király/ság’ stb.)

Alaktanilag vö. még óind /śa-katha/ ’kordé, szekér’, középiráni /*sa-kar/ ’szekér’ – kelta-germán /*karr/ ’szekér’, ill. óind /sa-hásra/ ’ezer’ -- középperzsa /hazār/ ’ezer’ stb.

Ősi, elterjedt, sokváltozatú szó, az ieu.-ban és az uráliban is. („Uráli alapnyelv” nem volt. „Ieu. alapnyelv” sem. Komplex nyelvszövetségi rendszerek. Az újgrammatikus elmélet fő fogalmai, a „fa” és a „rokonság” alkalmatlanok és/vagy rosszul definiáltak.) A magyarban az ieu. szavak nem kevésbé régiek. A /húgy/ az uráli-altáji izoglosszában. Merthogy vö. még mandzsu-tunguz /*xužük/ ’húgyhólyag’, valamint *xōsi- ’csillag’. A többi magyar megfelelő viszont az ieu. izoglosszákban.

Az altáji összefüggésekről:

„Urine, Star, Nail”. Asian Studies Research Institute: Reprint Series No. 20. Reprinted from Journal de la Societe Finno-Ougrienne, Volume 72, 1973. By Sinor, Dénes.

Vö. még mongol /sara(n)/ ’hold’.

Ugyanebből a tőből jön a /sárkány/. Ami nem török eredetű, mert ott alig adatolható, tipikus ieu. szubsztrátumból való jövevény. De vegyük észre, hogy a szórvány török alakok, kipcsak és oszmán /sazagan/ az avesztai rotacista /saranya/ szó oguz változata. A /sárkány/ elsődleges jelentése mellett fontos még az 'arany' és a 'ragyogó'. Jelentéstanilag vö. latin /saurus/ 'sár-kány/gyík' és /aurum/ 'arany'. A /drakon/ -- /dragon/ is jól láthatóan idetartozik. /Sárkány/ -- /dragon/ : /sárga¬/ ’arany’ -- /drága/. A sárkány mitologikus és mesei megjelenéseiben is toposz az ’arany (> kincs, királylány) őrzője (elrablója)’. Egy gazdag elbeszéléskultúrájú ieu. szubsztrátum szava. A töröknek nincs eredeti, sem gazdag elbeszéléskultúrája. A magyarnak se nagyon látszik, de utóbbiba mélyen és régen beszivárgott e szubsztrátum szókincse.

A meghatározó protomagyar összetevő legalább 2-3000 éve ieu. nyelvű kontextusban van, valahol Szkítiában, és inkább sokan beszélik és közlekedőnyelv, mint egy zárt, egynyelvű csoport nyelve, mivel szókincstanilag és grammatikailag egyaránt igen rétegzett, régóta sok hatás alatt álló nyelv. Persze ehhez fel kell tárni az ősi ieu.--magyar kapcsolatokat. Jó nagy dilettantizmus volt nem észrevenni őket. Jó nagy dogmatizmus kellett hozzá. A magyar kizá-rólagos fgr. eredetének tana tudománytörténeti unikum: ekkora túlzás-tévedés-hamisítás ritkán élvezett ilyen hosszan nemzetközi tudományos elfogadottságot.

82 tenegri 2013. október 18. 12:27
81 benzin 2013. október 17. 18:37

@tenegri: hogy ejtik ezt a faringális réshangot egész pontosan ? kb. 5féleképp láttam már leírva ezt a maharulal szót.

egyébként dagesztán neve lezg nyelven : szuwarin xalq'pačah

ez is egy népnév és a szótő ugyanúgy hegy jelentésű mint a mahar vagy a proto nakh hun, huna alakok.

mindez egy olyan negyed magyarországnyi területen ahol a madyar név több különböző forrásban is feltünik.

Al - Qazwini említ is egy szabar nevű települést derbend környékén.

Ibn Kordabeh pedig ezt írja ugyanerről a helyről : A kapun kívül van Suwar, a Lakz, az Allán, Fílán és Masqat királyai, továbbá Sarír fejedelme, végül Samandar városa.”

80 Krizsa 2013. október 14. 23:00

Nemtom, mellik vót, amék ezt írta, de mit számít? Nemrég jöttem haza, repkedtem egy kicsit.

@Krizsa, és úgy torzítod őket , hogy neked megfeleljenek ) ? Mennyire megbízható a forrás, amit használsz? Részletesebb etimológiai vizsgálatnak kellene ezeket a szavakat, neveket alá vetni, mert attól, hogy ráfogod, hogy nagyjából hasonló, még nem biztos, h. közük van egymáshoz.

NEM torzítok soha semmit, mert kutató vagyok. A kutatási alapSZABÁLYAIMAT a könyvem 81-83. oldalán találod.

A MA használt magyar és héber gyökvázakat (mássalhangzó vázakat) hasonlítom össze a magyar gyökvázak szavaival. (Megjegyzés: ma már az orosz és a szlovák szavakat is hasonlítom a magyarhoz-héberhez, de ez még nincs kész, nincs kiadva).

Abban a felttételezésben, hogy a héber min. 4000 éves, elődje, az akkád min. 5000, a kelta-magyar-szláv (de még senki nem nevezete őket SEHOGY + a kaukázusi eredetű avar egyszerűen egy azonos kárpátnyelv volt. S az idejük meghatározatlan - 8? 10? 30? ezer éves. Ez az európai szubsztrátnyelv.

Szóval a gyökvázak nagyon hasonló jelentésű fogalmakat jelentettek, pont. Én NÉGYEZER - 4000 - fogalomra bizonyítottam ezt. Van köze ennek a (magyar-mínusz) finnugor nyelvekhez is? Igen, csakhogy murvára kevés. Miért kevés? Mert ők minimum egy jégkorszakkal előbb leváltak már a kárpátnyelvről. Azért ilyen szomorkásan kevés a kapcsolat:-)))

Nix források. Az etimológiák pedig - ami a gyöknyelvészetet illeti - (egyelőre) csak éntőlem vannak.

Mi az, hogy nix források? Ez azt jelenti, hogy a gyöknyelvek hatalmas szóbokrai évezredeken át sem KÉPESEK változni. Miért nem? Mert egyetlen váz megváltozása

SOKSZÁZ

fogalom megváltozását jelentené: vagyis a gyöknyelv azonnali, teljes összeomlását. Ilyen nincs. Tehát a gyöknyelvek sokezer éven át sem változnak.

A nem gyöknyelveket, vagyis a sokszáz elemű szóbokrokat NÉLKÜLÜZŐ nyelveket meg nagyon sajnáljuk...:-). Ők tényleg folyton változnak, de ez az ő bajuk és nem a gyöknyelveké.

79 Diczkó 2013. október 9. 10:40

@baloch:

"A magyar "hugy" hasonlít a török "yildiz" hangalakra, mindkettő jelentése csillag, az elsőt a cikkre alapozva.

Azeri nyelven csillag = ulduz.

az.wikipedia.org/wiki/Ulduz

Ezek a hangalakok nincsenek messze egymástól."

- A YILDIZ nálunk az ÜLDÖZ, ami az egymást követő csillagképekre utal, pl. skorpió, nyilas.

Mindig beletalálsz valamibe. :)

@benzin:

Figyelemre méltó névegyezéseket találtál. Szerintem érdemes lenne mélyebben elemezni az avar - magyar nyelvi kölcsönhatást, és talán ezzel párhuzamosan az oszét - obi ugort is.

78 mederi 2013. október 9. 09:38

@Pierre de La Croix:

Szerintem se szeri se száma a "röpködő szavaknak", néha azonos, néha hasonló, máskor ellentétes jelentéssel "landolnak" egy másik nyelvben (meg vissza), legtöbbször alaktanilag "bővítve, torzítva", hogy a fogadó nyelvbe jól beleilleszkedhessenek.

Néhány példa:

-Lehet pl., hogy a "ró(ni)" ige eredetileg "rón" volt

(hasonlóan mint a "fo-n/ for-lik/follik (fo-lyik)/ "folling down") ,

ahogyan a "Rón" folyót ma is nevezik.

("Rója az utat", és "rongálja a partvidéket", "(w)rong(ál)" Késztetés párban: Rondít/ rondul// *(w)rongat/ *(w)rong, ronda.

Hasonló kifejezések késztetés-eredmény szókapcsolati rendszerben (a "d" ugyanígy vált "g"-re): "pendít/ pendül// penget/ peng", ahol a szótő ugye "pen-" lenne)..:)

-A "test" szó "idegen igeként" (vizsgálni jelentéssel) érkezett (vissza) hozzánk a számítástechnikával, de ha belegondolok, a

"tessék!, te(t)tszik (*ted(t)sz(t)ik), tedd!, tegyél (tedjél) valamit",

a "test" főnevünk, mind-mind lényegében tartalmazzák az alábbi szókapcsolatot (késztetés-eredmény párban):

"teszt// ted(t)" (tett mint főnév és múlt idejű ige).

Az eredeti "teszt" számomra nyilvánvalóan a test bizonyos "ősi" készenlétét volt hivatott vizsgálni, amikor még gondolom a nyelveknek nevük sem volt..:)

77 benzin 2013. október 8. 18:33

Roland2 : olvastam de sok mindenre nem ad választ, több információ nem szerepel a cikkekben.

kitsi és ulu madyar pl. 6. századi alapítású de a 17. század elején még állnak. Erről Charles Belanger írt a derbendname-ra hivatkozva.

ez ugye madyar városával együtt ami a 15. század elején pusztult el 3 különböző madyar nevű település. + van egy burgun madzar alakunk is ami jó eséllyel egy 4. város.

76 benzin 2013. október 8. 18:27

@Pierre de La Croix: ok és honnan vannak ? pl. a gwadar - gödör rokon-e ?

forrás : starling

75 Roland2 2013. október 8. 18:24

@benzin: Továbbra is azt állítom, h. a hangalak és a jelentés hasonlósága még nem feltétlenül jelent(het) rokonságot, lásd a germán nyelvek neck,nek, nacke ,stb. ( 'nyak' ) szava és a magyar nyak szó hasonlósága ( a magyar szót bizonytalan eredetűnek tartják, a germán szavak pedig indoeurópai származékok ), vagy az arab أبٌ‎ ( 'ab) és a magyar apa szót, amiknek hasonló a jelentésük, de semmi közük egymáshoz.

Munkácsi azon könyve, amelyben a kaukázusi nyelvi kapcsolatokról ír, a 20. század legelején jelent meg, több mint 100 éve, lehet, hogy több feltételezését,etimológiáját már megcáfolták vagy vitatják. @Pierre de Lacroix-hoz hasonlóan én is azt javaslom,hogy inkább írj a Nyest szerkesztőségének, ők szakemberek, többet tudnak mondani.

Egyébként a Nyesten már régebben jelent meg egy cikksorozat a kaukázusi magyarokról : www.nyest.hu/renhirek/madzsar-a-fovaros? , www.nyest.hu/renhirek/hol-volt-hol-nem-volt-ahol-meg-a-madar-sem-jar , www.nyest.hu/renhirek/a-kaukazusi-magyarokrol-1 , stb.

74 Pierre de La Croix 2013. október 8. 17:51

@benzin: Nem kötözködtem (eddig) veled, jó tanácsot adtam, mivel nem én voltam az, aki rákérdezett, hogy honnan valók azok a szavak. :)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X