-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Udmurt szót hallani Tallinn vagy Tartu utcáin? Egyáltalán nem ritkaság. Észtország tele van ugyanis a kisebb finnugor népek képviselőivel. Október végén pedig különösen láthatóvá válnak, hiszen ez a rokon népek napjának ideje. De mit takar ez a fesztivál, avagy hogy mulatnak a finnugorok? A tartui programokon jártunk.
Már beszámoltunk róla, milyen becsben tartják az észtek a finnugor nyelvrokonságot, és hogy milyen nagyszabású ünnepségekkel ülik meg a rokon népek napját. Az észtek körében él egy olyan elképzelés, hogy a rokonság nemcsak nyelvi szinten létezik, hanem van egy úgynevezett finnugor szellemiség is. Ez a szemlélet tükröződik például abban, milyen komolyan veszik a finnugor kisebbségek felkarolását. Számos szervezetet létrehoztak a támogatásukra, például külön ösztöndíj jár az egyetemi vagy a doktori képzéshez Észtországot megcélzó diákoknak, akik valamelyik oroszországi finnugor nép képviselői. (A kezdeményezés 1999-ben emelkedett állami szintre, most már a program 3. szakasza tart, az észt állam 2010-től indított egy újabb ötéves periódust.) Nem csak Tallinnban vannak nagy számban ezek a fiatalok, hanem természetesen az egyetemi városban, Tartuban is. Ez a hétköznapokban is látszik, hiszen nem múlik el úgy hét, hogy valamilyen finnugoros rendezvény ne szerepelne a kulturális programok között. A rokon népek napja (észtül Hõimupäevad, szó szerint ’törzsi napok’) is többnapos fesztivál, Tallinnban, Viljandiban és Tartuban is vannak programok. A következőkben elsősorban a tartui eseményekről számolunk be.
(Forrás: Fenno-Ugria Asutus)
A múzeum akcióba lép
Az egyik legaktívabb a szervezők közül az Észt Nemzeti Múzeum volt. Ugyanis a múzeum kutatóinak rövidtávú tervei között szerepel az, hogy a már meglévő finnugor gyűjteményüket újabbakkal kiegészítsék, és egy állandó kiállítást állítsanak belőle össze. A gyűjtést természetesen ebben az esetben is az jellemzi, hogy a modern életre is igyekeznek figyelni, és nem felejtik el rögzíteni, ami a hagyományos kritériumok szerint „nem autentikus”. Szeptemberben egy kutatócsoport Mariföldre látogatott el. A céljuk a már meglévő anyag kibővítése volt, illetve szerettek volna egy falusi hagyományos mari esküvőn részt venni. A kutatók felkeresték azokat a helyeket, ahol a korábbi gyűjtők jártak, így a rendezvény résztvevői megfigyelhették, hogyan változott meg a falvak képe, vagy mi történt egy-egy épülettel, ha összehasonlították a régebbi fekete-fehér és a mai színes képeket. A hétköznapi élet rögzítése mellett (krumpliszedés, gyerekek játéka) a forgatócsoportnak sikerült egy esküvőre is eljutnia. Különösen érdekes, hogy a kutatók először a köztársaság fővárosában, az orosz többségű Joskar-Olában forgattak, és sikerült lencsevégre kapniuk egy orosz ifjú párt, amint az esküvő után különböző szobrok előtt pózol. Mindez érdekes kontrasztot alkotott a falusi esküvő meghittebb és családiasabb hangulatával. A másik ellentét a faházas háttér és a Joskar-Olában mostanában eluralkodni látszó álvelencei stílus között volt.
Az Észt Nemzeti Múzeumban ezen kívül még két program kapcsolódott a rokon népek napjaihoz. A terepmunkán készített videó mellett egy másik filmet is bemutattak, méghozzá a finn punkkultúráról, pontosabban a 70-es évek finn punkzenéjéről és a legendás Pelle Miljoonáról. A szombat pedig természetesen a családi programé, finnugor népek játékaival és szokásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődök, valamint játékszereket is lehet majd barkácsolni. (A finnugor népek játékszereiből gazdag gyűjteménye van egyébként a helyi játékmúzeumnak.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Csűrdöngölés a Zsenik klubjában
A tartui programokra egyértelműen a csütörtöki koncert és dzsemmelés tette fel a koronát. A rendezvény filmvetítéssel indult, a mari természetvallásról szóló film megadta a hangulatot az utána következő koncerthez. A Hiiepuu vägi (A szent liget fájának ereje) többek között azt mutatja be, milyen megtartó ereje lehet a vallásnak, illetve az ősi hagyományoknak, különösen akkor, ha ezek radikálisan különböznek a többség által követett vallástól. A legérdekesebb az, hogy a marik körében is, ahogy ezt számos oroszországi kisebbség esetén megfigyelhetjük, egyfajta vallási szinkretizmus alakult ki, vagyis a természetvallás és a pravoszláv hit elemei összekeveredtek. A filmet Alekszej Alekszejev mari származású, de Észtországban élő filmrendező készítette. A film alább angol narrációval is megtekinthető. A videó különlegessége, hogy az interjúk nem oroszul, hanem mari nyelven készültek, úgyhogy a mari nyelv iránt érdeklődőknek nyelvi csemege is a film.
A tartui rokon népek napi fesztivál fénypontja tehát az október 18-án este megrendezett koncert volt. A szervezők okos döntése volt, hogy idén a hagyományoktól eltérően nem az egyetem főépületének dísztermében rendezték meg a koncertet, hanem az egyetemisták által közkedvelt Genialistide Klubiban (a Genialistid – Zsenik vagy Zseniálisak – nevű együttes klubjában) , amely a tartui diákélet egyik legfontosabb központja. A díszterem ugyanis hangversenyekre nagyon alkalmas, azonban a finnugor népeket, különösen táncos lábú marikat vagy udmurtokat involváló programok számára nem a legalkalmasabb helyszín. A csendes-ülős koncerteket ugyanis fergeteges táncház, majd etnodiszkó követte. A táncházban népi játékokat is tanítottak udmurtok, marik, komik felváltva, természetesen néhány észt vagy finn polka és inkeri tánc is belekerült a repertoárba.
A koncerten több előadó is mutatott be esküvői dalokat és szokásokat, a mariföldi udmurt Zardon néhány percben a szokáskör legfontosabb elemeit bemutatta, és természetesen ők voltak aztán a táncház egyik leglelkesebb szervezői is. A következő videó, a Zardon együttes egyik korábbi koncertjének részlete egy kis ízelítőt adhat a rokon népek napi rendezvény hangulatából.
Az előadók között szerepelt még az Észtországban élő udmurtokból szerveződött kórus, és a doktori programban résztvevő hallgatók közül többen szólófellépést vállaltak. A közönség soraiban is voltak marik, udmurtok és komik, mert ha egy ismertebb nótára került sor, a publikum bekapcsolódott a dalolásba. Egy experimentális zenét játszó beszermán trió mellett a legkülönlegesebb élményt a hanti előadó, Uljana Sulgina nyújtotta, aki édesapjától és nagyanyjától tanult ősi dalokat, köztük imádságokat adott elő. Hátborzongató élmény volt hallgatni a teljes átéléssel éneklő, nagy kendője alatt szinte elvesző apró hanti nénit. A tartui programsorozatot végül táncház és diszkó zárta, ahol a húzódozó és visszafogott észteket is táncba vitték a fellépők.
A fesztivál szombaton még tovább folytatódik Tallinnban, filmvetítésekkel, konferenciával és természetesen újabb koncertekkel.