nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: Áltudománynak pedig azért tartom, mert teljesen áthatja egy jól felismerhető po...
    2019. 09. 20, 06:57  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @szigetva: De nagyon is értem. De amit írsz az maximum a két ténylegesen létező biológiai ...
    2019. 09. 20, 06:45  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A múzeum nyelvet nyújt

A nyelvi kérdésekről folytatott viták mindig nagy érdeklődésre tarthatnak számot, illetve mindenki kisebb vagy nagyobb mértékben kompetensnek érzi magát ezekben a szerteágazó témákban. Ezért is nagy kihívás megrendezni egy olyan kiállítást, amelyet csak a nyelvnek szentelnek, és a látogatók széles körét kívánják vele megcélozni. A tartui Észt Nemzeti Múzeum erre vállalkozott legújabb időszakos kiállításával.

Gornyipov | 2010. november 11.
|  

Az Észt Nemzeti Múzeum Muuseum näitab keelt (A múzeum nyelvet ölt, szó szerint nyelvet mutat) címmel időszakos kiállítást rendezett  az észt nyelv bemutatására.

Janurik Boglárka

A nyelvi vegykonyha

A megszokott tárlós-neonos környezet helyett azonban szokatlan látvány fogadja a kiállításra betoppanókat. A teremben szinte vaksötét van, csak egy-egy sarokban világít furcsa fénnyel néhány monitor és közben láthatatlan hangszórókból kísérteties összevisszaságban áradnak ki az észt nyelv hangjai. Olyan, mintha egy nyelvi laboratóriumba léptünk volna be, mintha valaki épp most keverne össze és öntene formába egy új kommunikációs eszközt.

Ha a szemünk kicsit hozzászokott már a félhomályhoz, láthatjuk, hogy a kiállítás több részre oszlik. A különböző nyelvi szintek közül a hangtan és az alaktan kap nagyobb szerepet. Emellett nyelvtörténeti, írástörténeti kérdések is előtérbe kerülnek. Megismerkedhetünk az észt nyelvjárásokkal és az észtországi siketek jelnyelvével is. A kiállítás interaktív jellege több korosztály számára is izgalmassá teheti az észt nyelvet, míg a gyerekek a lúdtollal a kódex betűit másolják, a szülők belehallgathatnak a nyelvjárási szövegekbe.

A kiállítás részei

A fonetikai rész elején egy fekete vászonra nyomtatott szájüreg ásít ránk, amelyben az észt magánhangzók képzésének helyét figyelhetjük meg. Közben meghallgathatjuk, hogyan birkóznak meg ezekkel a hangokkal a német és az orosz anyanyelvűek. A hangnak nemcsak a képzéséről szól ez a rész, hanem arról is, hogyan lehet rögzíteni a hanghullámokat. A fonográftól a modern diktafonig minden eszköz megtalálható itt.

Ha valaki már tanult észtül, tudhatja, milyen nehéz a tőtípusok bebiflázása. Ők bizonyára különösen értékelnék azt a csodamonitort, amelyen ha a szótő korongjához egy toldalék korongját helyezzük, a gép kiadja a helyes alakot. Gondoljunk csak bele, milyen nagy segítség lenne ez például egy magyarul tanulónak is, ha a gép megadná, hogy a bokor tő és a -k többesjel összeillesztéséből nem a bokork alakot kapjuk, még csak nem is a bokorok kombinációt. Ebben a játékban nemcsak ragokat és jeleket kapcsolhatunk a tövekhez, hanem képzőket is. Egy másik állványon található monitoron pedig Kazinczynak vagy pontosabban Aaviknak érezhetjük magunkat, ugyanis szavakat alkothatunk azáltal, hogy megadjuk, melyik hangok legyenek a szóban, illetve a felkínált tőtípusok közül melyikbe tartozzon a neologizmusunk.

A kiállításon külön részleg foglalkozik a siketek által használt kommunikációs rendszerrel, a jelnyelvvel. Teszi mindezt a nagyközönség számára is befogadható formában. A siketek kultúrájába is bepillantást enged az a néhány perces felvétel, amelyet ennek a résznek a monitorján tekinthetünk meg. Többek között viccek is szerepelnek itt. Például a következőben a siketek saját kiszolgáltatottságukat foglalják viccbe: „– Mivel temetik el a vakot? – A fehér botjával. – Mivel temetik el a mozgássérültet? – A tolószékével. – És mivel temetik el a siketet? – A jeltolmácsával.” A terminálon egy ismert észt gyerekdal, a Põdra maja (A szarvas háza) is „meghallgatható”. Különösen érdekes, hogy ezt az éneket tréfás pantomimmel kísérik a halló gyerekek is (hasonlóan a magyar Nád a házam teteje című dalhoz).

Nyelvtörténet szóról szóra és a nyelvjárások

A kiállítás egyik legizgalmasabb része a nyelv történetét bemutató sarok. Ennek egyik eleme az az alulról megvilágított asztal, amely kódexlapokat jelenít meg. A képernyőre egy papírt téve mi magunk is kipróbálhatjuk, hogyan görnyedtek a szerzetesek a másolandó szöveg fölé. Az íráshoz több típusú íróeszköz is rendelkezésre áll, a valódi lúdtoll mellett töltőtollak és modernebb írószerszámok is sorakoznak. Egy kis asztalon pedig egy Braille-írógép áll, mellette a Braille-írás rendszerét ismertető leírás. A kiállítás interaktív jellegéből adódik, hogy akinek kedve szottyan „vakon gépelni", maga is kipróbálhatja az írógépet.

Érdekes kísérlet az a képernyő, amely az észt nyelv történetét egy mondaton keresztül mutatja be. A különböző korszakok nyelvi állapota közti összefüggések és a nyelvi változások iránya a mondatok közé írt magyarázatok által válnak érthetővé.

A nyelvjárásokról szóló rész keltheti talán a legnagyobb ámulatot a kiállításra látogatók körében. A sötét szoba elején kis oszlopok ágaskodnak, amelyeknek a funkcióját egészen addig homály fedi, amíg a középső, vastagabb oszlophoz nem érünk. Itt ugyanis kiderül, hogy mi is valójában ez a hevenyészett Stonehenge. A központi oszlopon található egy monitor, amelyen Észtország térképe látszik. Egy korong segítségével kijelölhetjük az érintőképernyőn, melyik vidék nyelvhasználatába szeretnénk belehallgatni. Amint kiválasztottuk a nyelvjárási régiót, a körülöttünk álló oszlopokból – amelyek valójában hangfalak – felhangzik egy szöveg, amelyet ezen a területen rögzítettek. A nyelvjárás megértése érdekében a szöveget feliratozzák, és az adatközlő fényképét és nevét is láthatjuk. Ha a látogató már kellőképpen elmélyült a nyelvjárások tanulmányozásában, egy másik oszlopon tesztelheti a megszerzett tudását, ugyanis a képernyőn megjelenő szöveg alapján meg kell jelölnie Észtország térképén a megfelelő nyelvjárási régiót.

Kapcsolódó rendezvények

A kiállításhoz számos más rendezvény is társul. A teremben is található egy kis olvasói sarok, amelyben az észt nyelvről szóló legfontosabb monográfiák, nyelvtanok és szótárak is megtalálhatók, itt akár órát is lehet tartani egy kisebb csoport részére.

Ezenkívül előadássorozat is kapcsolódik a kiállításhoz, amelyeken a résztvevők behatóbban megismerkedhetnek a nyelvjárásokkal, a vakok írásával és a jelbeszéddel. Lehetőség van arra is, hogy például iskolák programokat rendeljenek meg. A lúdtollas írás és a gót betűk tanulása mellett a Braille-írás alapjait is elsajátíthatják a gyerekek ezeken a foglalkozásokon. A másik megrendelhető program pedig a nyelvalkotás rejtelmeibe enged betekintést, a nyelv kreatív használtával és az új szavak alkotásának módszerével ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A kiállításhoz filmvetítés is kapcsolódik, amelyben a siketek életét és nyelvét mutatják be az alkotók. Egy másik alkalommal azzal kísérletezik egy zenész, egy tánctanár és egy jelnyelvi tolmács, hogy a siketek nyelvére le tudják fordítani a zenét és a táncot.

A múzeum előcsarnokában pedig rajzkiállítás fogadja a látogatókat. A múzeum gyerekeket kérdezett meg arról, mit gondolnak a nyelvről. A kiálltáson elsősorban közmondások és szólások szó szerinti ábrázolásával találkozhatunk. A múzeum honlapján például a nyelvét csépli (peksab keelt) állandósult szókapcsolat ihletésére készült rajzot tekinthetjük meg, amelyet fiatal alkotója egy nyelv alakú zsákot bokszoló figura megrajzolásával igyekezett szemléltetni.

A kiállítás 2010. május 18-án nyílt meg és 2011. január 2-áig van nyitva.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X