nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Európa szelleme északra költözött

2011-ben Európa kulturális fővárosai az észt Tallinn és a finn Turku lesznek. Mindkét város számos izgalmas látni-hallani-ízlelnivalóval kecsegtet. Az éves programsorozat áttekintése mellett a januári kínálatból szemezgetek.

Gornyipov | 2011. január 7.
|  

A kevésbé jól tájékozottak számára sokszor problémát jelent a Baltikum országai és fővárosai közt való kiigazodás. Az elkövetkező év során azonban talán mindenki térképére fölkerül legalább az észt főváros, Tallinn, amely a finnországi Turkuval együtt egy évig az Európa kulturális fővárosa címmel büszkélkedhet.

A tenger, amely elválaszt és összeköt
A tenger, amely elválaszt és összeköt
(Forrás: Gornyipov)

Ha ezt az elnevezést több város is megkapja, önkéntelenül is felmerül a hasonlítgatás igénye. Különösen így van ez egy két egymáshoz ennyire közel álló rokon nép esetében. A két országot nemcsak a nyelv köti össze, hanem számos történelmi és kulturális szál is egybefűzi őket, a földrajzi elhelyezkedés hasonlóságairól, gondolok itt elsősorban a Balti-tengerre, nem is beszélve. A két kulturális főváros meg is lovagolja ezt a közös adottságokból származó lehetőséget és számos közös programot szervez.

Azt is érdekes végiggondolni, hogy a két város számára milyen szempontokból lehet fontos a kulturális fővárosi cím. Turku, miután az 1800-as években elvesztette fővárosi státuszát Helsinkivel szemben, most újra Finnország központja lehet, ha nem is közigazgatási, de legalábbis kulturális értelemben.

Tallinn pedig már hosszú ideje egyfajta versenyben áll Tartuval, amely az „egyetemi város” elnevezéssel és a tartui szellem őrzésének hangsúlyozásával a dél-észtországi várost álltja a kulturális központ szerepébe, míg Tallinn-nak inkább egyfajta gazdasági ütőér pozíciót szán. (Érdekességképpen: az észt Oktatási Minisztérium Tartuban található.) Emellett a tallinni programokat ismertető oldalon a szervezők azt is kiemelik, hogy szeretnék a világnak, vagy legalábbis Európának megmutatni, hogy a város szívében található kikötői terület, amely a szovjet időben funkcióját vesztve teljesen leamortizálódott, most újra a kultúrák találkozási pontja és befogadója lehet, ahogy ez a korábbi történelmi időszakokban jellemző is volt.

Kulturális híd a két ország között

A két város sok szempontból hasonlít egymásra. Ezt hangsúlyozza többek között a turkui honlap is, kiemelve, hogy a két kulturális főváros közötti együttműködéssel fel lehet hívni a figyelmet a Balti-tengert érintő kérdésekre, a városok és országok közös múltjára, a nyelvi és kulturális kapcsolatokra. (Például megemlíthetjük, hogy mindkét város a Hansa-kereskedelem fontos központja volt.)

A hasonlóságokra építve közös programokat is szervez a két város. New Baltic Drama, Mobile Animation és The Dancing Tower elnevezésű projekteiket láthatják majd az érdeklődők. A New Baltic Drama négy országot fog össsze. A kulturális fővárosok mellett orosz és svéd résztvevőkre is számítottak a szervezők. A pályázóknak egy színdarabot kellett beküldeniük, amelynek a témája az egyesítő és megosztó Balti-tenger volt. Egy nemzetközi zsűri, a „tagállamok” képviselőit is bevonva kiválasztott öt darabot, amelyeket 2011 novemberében színre visznek a turkui színházban.

A Mobile Animation projektben animációs szösszenetekben reklámozzák a programokat és magukat a fővárosokat. A turkui honlapon a január 15-ei megnyitóig visszaszámlálás folyik, minden nap egy újabb animációs klip kerül fel az internetre.

A Dancing Tower pedig egy nagyszabású táncelőadásnak ígérkezik, négy ország résztvevőivel, a finnek és az észtek mellett orosz és amerikai táncosok bevonásával.

Az északi országokra jellemző módon a környezettudatosság kiemelt fontosságú a programsorozatban. A Balti-tenger védelme, a problémákra való figyelemfelhívás most továbbterjedhet az országos szinten, és nemcsak a közvetlenül érintett (tehát a Balti-tenger partján fekvő) államok érdeklődését kelthetik fel a szervezők.

Az észtek januári programjában található egyik ilyen „zöld” megmozdulás a karácsonyfák gyűjtőakciója. Tallinn lakóinak felajánlják, hogyha a kijelölt gyűjtőhelyekre viszik a szerepüket már betöltött fenyőket, akkor azokat a város ingyen elszállítja, és a fákat felhasználják az első tűzszobrász világbajnokságon, amelyet Tallinnban és szerte Észtországban rendeznek meg január 13. és február 21. között. A versennyel azt az ősi észt hagyományt kívánják feléleszteni, amely a kereszténység előtti időkre megy vissza és amelynek lényege, hogy a legnagyobb téli sötétség idején máglyát kell gyújtani, hogy a napot vissza lehessen csalogatni az égre. A rendezvényhez más téli projektek is kapcsolódnak, többek között hószobrászverseny, amelyen bárki részt vehet, ha sikerül egy szabad teret találnia és van egy jó ötlete, amit megvalósíthat. Az alapanyagban idén Észtországban nincs nagyon hiány...

A másik jeges esemény a lékúszóverseny, amelyet az ortodox karácsonyi szokásokkal (a vízben való alámerüléssel) is összekapcsolnak a szervezők, így a program már a mai napon kezdődik, a versenyt magát pedig 8-án reggel láthatják a nézők.

Észtország számára ez az év egy másik újdonságot is hozott, a szovjet időkben (egészen pontosan 1940-tól 1992-ig) használatos rubelt 1992-ben felváltó koronát új pénznemre cserélték. (Az első koronát 1928 és 1940 között használták.) Az euró bevezetésével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, az EU- és euróellenes felhangok ellenére azonban a politikai elemzők bizakodnak, és előrelépésként értelmezik az eurózónához való csatlakozást. Fiatal alkotók ezt az ellentmondásos hangulatot kívánták visszaadni Szent Eurótehenükkel, amely gyakorlatilag egy automata és a hivatalos árfolyammal ellentétben (ami most megközelítőleg: 1 euró = kb. 15,666 korona) 1:1 arányban váltja a régi észt pénzt az EU közös valutájára. A készítők a robottal azt észt korona eszmei értékét szerették volna hangsúlyozni, valamint utalni arra a talán időnként túlzott csodavárásra, amelyet a gazdasági szakemberek és az egyszerű állampolgárok is az euró bevezetésétől vártak.

És hogyan indul-indult a programsorozat?

A tallinniak már túl vannak az ünnepélyes nyitóünnepségen, míg északi rokonaik január második hétvégéjére időzítették a látványos ünnepélyt. A tallinni megnyitó egyik csúcspontja az volt, amikor egy UFO elszállt a nézők fölött. A szervezők szerint az ötletnek az volt a lényege, hogy mivel Észtország szűkösebb anyagi fedezettel rendelkezik, nem tudott olyan illusztris vendégeket meghívni, mint más európai városok, ők ezért földönkívülieket invitáltak a körükbe.

A turkui megnyitót január 15-én az Aura-folyó két partján rendezik, illetve az új Logomo kulturális központban, amely vasúti vagonok javítására szolgált korábban. Számos stílus képviseltetve lesz a nyitókoncerten, a finn pop-rock klasszikusai mellett soul- és jazzelőadás is várja a nézőket. A folyóparton pedig légtornászmutatványokkal színesített tűzijátékkal ünnepli a város, hogy egy évre Európa egyik kulturális fővárosa lehet.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X