-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Göcseji Falumúzeum területén található Finnugor Néprajzi Park jelenleg nem látogatható. A finnugor házakat elemészti a turáni átok apró rovarok és gombák formájában. Bemutatjuk a Finnugor Néprajzi Parkot a meseszerű kezdetektől a kiábrándító jelenen át a vészterhes jövőig.
Az országos sajtóban július 2-án jelent meg Lakner Dávid írása (Magyar Nemzet Online) a zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Parkról . Feltehetőleg a Rénhírek legedzettebb olvasói közül is csak kevesen hallottak országunk eme idegenforgalmi látványosságáról, így a beszámolónkat az alapoktól kezdjük.
A Finnugor Néprajzi Park létrehozása a magyar államalapítás millenniumához kapcsolódó események sorába illeszkedett. A park a Göcseji Falumúzeum területén található. Ünnepélyes megnyitója 2001. augusztus 19-én volt.
Idézünk a helyi sajtó „A világon egyedülálló látványosság” felcímmel megjelent írásából:
A finnugor skanzen bejáratánál elhelyezett szalagot Varga László, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Nanovszky [helyesen: Nanovfszky] György, a Finnugor Világkongresszus alelnöke vágta át, majd a hanti sámán és a nép[i] viseletbe öltözött fiatalok vezetésével a Népek barátsága térre, az ünnepség helyszínére vonult a tömeg. Az ünneplőket elsőként dr. Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója köszöntötte. A világon egyedülálló zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Park a Zala Megyei Önkormányzat, a Történelmi Emlékbizottság és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának saját bevételei mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával épült.
Habár a híradás nem emlékezik meg róla, de az ünnepélyes megnyitó fényét rendkívüli módon megemelte zegernyei jelenléte, aki a parkban elhelyezett tájékoztató táblák szakmai tanácsadójaként nem különösebben jelentős, de mégis elévülhetetlen érdemeket szerzett a kiállítóhely létrehozásában. Az elévülhetetlen persze idézőjelben értendő, hiszen ez az írás éppen arról szól, hogyan is évül el az, ami elévülhetetlen. De lássuk tovább a megnyitóünnepségről íródott lelkes beszámolót:
A skanzen létrehozásában szerepet játszók munkájának megköszönéséhez Göncz Árpád volt köztársasági elnök is csatlakozott. Az ünneplőkhöz intézett levelében úttörő munkaként jellemezte azt a tevékenységet, mely a finnugor park létrehozásával elindult Zala megyében. A létesítményt dr. Nanovszky György, a Finnugor Világkongresszus alelnöke avatta fel. Beszédében megemlékezett arról a kilenc évvel ezelőtti eseményről, amikor először gyűlt össze az a társaság, amely a finnugor világmozgalom megalapítását tűzte célul maga elé. A világmozgalom máig elért eredményei bizonyítják a szerveződés életképességét. A szónokok sorában ezt követően a megyei közgyűlés elnöke lépett a színpadra. Varga László felidézte azokat az eseményeket, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy széppé és feledhetetlenné váljon a megyében az államalapítás és a kereszténység felvételének millenniuma. Mint mondta, a most megnyitott skanzen egyike azoknak a célkitűzéseknek, melyeket az ünnepi program részeként határozott meg 1999-ben a megyei történelmi emlékbizottság. […] A rövid kulturális műsort követően Varga László és Filipenko Alexandr [helyesen: Alekszandr] Vasziljevics együttműködési megállapodást írt alá Zala megye és a Hanti–Manysi Autonóm Terület között, majd a finnugor népek küldöttei emlékfát ültettek a park főterén.
Amint a hírben olvasható, a Finnugor Néprajzi Park ötlete még 1999-ben merült föl. A program megvalósításának része volt, hogy 1999. május 13-án Zalaegerszeg és a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben található Szurgut testvérvárosi szerződést kötött. Zalaegerszegnek másik finnugor kapcsolata már 1977 óta él a kelet-finnországi Varkaus városával.
Olvassuk tovább, mit lehetett látni anno:
A Finnugor Néprajzi Parkban egyelőre négy rokon nép: a hantik, a manysik, a marik és a finnek élete elevenedik meg. Teljes egészében elkészült legközelebbi nyelvrokonainkat, az ugorokat [helyesen: obi-ugorokat] reprezentáló hanti és manysi egység. Berendezési tárgyaival együtt várja a látogatókat a mari porta, Zalaegerszeg varkausi [Varkaus] testvérvárosának segítségével pedig épül a finn rész. Ez utóbbinak első eleme, a kis zsellérház már áll, a gazdasági épület, valamint a füstösszauna a közeljövőben készül.
A cikk írója igen nagyvonalúan bánt a nevekkel és az egyéb adatokkal, de ezt sajnos már minden újságírótól megszoktuk. A lelkesedése viszont értékelendő.
Na és, mi épült a megnyitás óta? – semmi.
És mi látható a felépült objektumokból? – semmi. A Göcseji Falumúzeum honlapján ez olvasható: „A Finnugor Néprajzi Park jelenleg nem látogatható az építmények állapotának rendkívüli leromlása miatt! Megértésüket köszönjük.”
Amennyiben belopakodunk a park területére, avagy figyelmesen megnézzük a Magyar Nemzet Online cikkének hetedik fotóját, akkor egy eligazító táblára is bukkanhatunk, amely elárulja nekünk, hogy a parkból még hiányzik a komi, az udmurt, az észt és a mordvin ház is. (A kép annyival jobb, mint a belopakodás, hogy általa vizuális kapcsolatba kerülhetünk Kaján Imre múzeumigazgatóval is.)
(Forrás: mno.hu, Béres Attila fotója)
A lelkesedés Magyarországon nyilván kitartott még egy ideig, de a keleti finnugorokat birtokló Oroszországban azonban fokozatosan csökkent. Borisz Jelcin 1999. december 31-én leköszönt államfői hivataláról, azóta Vlagyimir Putyin igazgatja Oroszországot, aki lehet, hogy finnugor származású, de ezt ügyesen titkolja. Mentsége csak annyi, hogy nemcsak a finnugoroknak tud ártani, hanem Oroszország más nemzetiségeinek is.
A lelkesedés később nálunk is kezdett elhalni, és ennek következtében elfogyott a pénz is. Erre a folyamatra nincs rálátásunk, de úgy sejtjük, hogy a politikai döntéshozók érzékelték a közhangulat finnugorellenes manipulálását, melyhez inkább igazodtak, minthogy tegyenek ellene valamit.
A Finnugor Néprajzi Parkban még az állagmegóvásra sem jut pénz, a házakat rágják, emésztik a „szúvak, a cincérek, a folyamatos nedvesség miatt a gombák”, ahogy a Magyar Nemzet cikkében olvassuk. Megdöbbentő – mármint az, hogy ezek a kártevők mennyire idegengyűlölők: a Göcsejből származó magyar házakat ugyanis nem bántják (állítólag). Szintén Lakner Dávidtól idézzük a következő mondatot, egyben megköszönjük az eleresztett finom kis bonmot-t, melyet mi sem hagytunk volna ki:
Klima [László] viszont nem ért egyet az egerszegiek véleményével, azt az érvelést pedig nevetségesnek tartja, hogy a házakat szétrágják a bogarak, mert nem erre a klímára vannak tervezve.
A tragikussá váló helyzet akkor sem változott meg, amikor három éve Zalaegerszeg város kezelésébe került a Göcseji Múzeum – tokkal-vonóval, plusz még a Göcseji Falumúzeummal és a Finnugor Néprajzi Parkkal is. A város és a múzeum megpróbált valami megoldást találni a Finnugor Néprajzi Park helyzetére, és azt találta ki, hogy ami romos, azt lebontaná, a finnugor kiállítást borítsa a feledés homálya. A tervekről a helyi sajtó számolt be. A Zalai Hírlap online változata (2014. augusztus 13.) megint csak bombasztikus címmel jelentkezett: „Teljesen megújulna a Göcseji Falumúzeum, Európában egyedülálló kínálattal.” Az írás így kezdődik:
Ha meg is valósulnak, Európában egyedülálló attrakció jöhet létre a megyeszékhelyen Göcseji falumúzeum és Néprajzi Élménypark elnevezéssel. A 10 évre vonatkozó (2014–2024) fejlesztési stratégiát Varjú András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője készítette, nemrég pedig Balaicz Zoltán alpolgármester, polgármesterjelölt tájékozódott a helyszínen a tervekről, amelyek – megfogalmazása szerint – tökéletesen illeszkednek a megújuló turisztikai koncepcióhoz.
A tervben mindenféle robbannak a színes-szagos ötletpetárdák, ha minden ötlet megvalósul, a skanzen jobb lesz, mint akármelyik Disneyland. De azért az újságíró megjegyzi:
Mindamellett a falumúzeum elsődleges küldetése a kulturális értékek megóvása és továbbörökítése marad, a muzeológiai, szakmai szempontok tehát nem sérülhetnek.
Ez nagyon jó, de olvassuk csak tovább a Varjú László osztályvezető, fém-, ötvös restaurátorművész, főrestaurátor által készített tervezetet:
A Finnugor Néprajzi Park területén egy magyar falusi utcaképet bemutató épületsort tervez kialakítani a múzeum. Ezek az épületek lakhatók lennének: egyrészt a kutatókat lehetne itt autentikus környezetben fogadni, másrészt kiadható apartmanként bevételt is hoznának a múzeumnak. Mindezek a létesítmények Öko Építészeti Kutatóhelyként funkcionálnának, az élménypark energiaigényét pedig – a fenntarthatóság érdekében – megújuló energiaforrások biztosítanák.
Mindezt az Index újságírója csak úgy tudta értelmezni, hogy talán mégis csak sérülnek azok a muzeológiai, szakmai szempontok. Cikkének ugyanis ezt a címet adta: Végveszélyben a Finnugor Néprajzi Park.
A finnugrisztika hazai szakemberei ezután kezdtek érdeklődni a téma iránt, és 2016 áprilisában tiltakozó levelet írtak Balaicz Zoltánnak, Zalaegerszeg polgármesterének és Kaján Imrének, a Göcseji Múzeum igazgatójának. A két fél között kibontakozott levelezést és a Finnugor Néprajzi Park problémáját elfogulatlanul, mindkét fél álláspontját ismertetve tárgyalja Lakner Dávid, úgy hogy a zalaiak leveleiből csak egy momentumot emelünk ki: megtudtuk tőlük, hogy a Finnugor Néprajzi Park mementójaként a mari (cseremisz) házat megőriznék.
A Magyar Nemzet cikke minden fontos fejleményről beszámol, egyetlen ponton azonban hiányt okozhat a szakmai érdeklődésű Rénhírek-olvasóknak. Lakner Dávid szerint „Klima ezért kidolgozott egy teljesen új koncepciót, a Magyar Őstörténeti Parkét”. Vajon mi lehet ez a koncepció? A Klima Lászlóval ápolt szívélyes szakmai és magánjellegű kapcsolatunk révén engedélyt kaptunk a neves tudóstól, hogy tervezetét ismertethessük:
Tervezet a Göcseji Falumúzeum Finnugor Néprajzi Parkjának továbbfejlesztésére, átalakítására
Javasolom, hogy a Finnugor Néprajzi Park a magyar őstörténet egészének teljes bemutatása, a tudományos eredmények objektív ismertetése, valamint a park látogatottságának növelése érdekében alakuljon át Magyar Őstörténeti Parkká.
A park a következő objektumokból állna:
- mari (cseremisz) ház
- obi-ugor ház(ak) és ház körüli építmények
- baskír ház
- sztyeppei jurta
- Árpád-kori félig földbe mélyített ház
Az egyes objektumokhoz kapcsolódó témakörök:
1.
- a cseremisz házban maradnának a cseremisz tárgyak, ennek kapcsán be lehetne mutatni a közép-volgai finnugorok életét egy-két fényképpel, tablóval, továbbá
2.
- a cseremisz házban jelenne meg a finnugor nyelvrokonság bemutatása: a finnugor őshaza kérdése, valamint, hogy mitől finnugor nyelv a magyar
- az obi-ugor építményekben és körülöttük az obi-ugor tárgyakhoz kapcsolódva be lehetne mutatni az obi-ugorok mai életét, helyzetét; továbbá
3.
- ebben a körzetben lenne a magyarság kialakulásának bemutatása: az ugor nyelvi egység (lótenyésztési terminológia) és a magyar nyelv kiválásának kb. 2500 évvel ezelőtti bemutatása, valamint képes, térképes és szöveges információk arról, hogy jelenlegi ismereteink szerint az ősugor népesség Nyugat-Szibéria déli részén élt (szargatkai kultúra) és állattenyésztő-földművelő életmódot folytatott
4.
- a baskír házban remélhetőleg baskír tárgyak és baskír témájú fotók mellett információk lennének a Volga-vidéki török népekről is; és
- itt jelenne meg a következő őstörténeti témakör: az ősmagyarok Nyugat-Szibériából átvándoroltak a dél-uráli területekre (mai Baskortosztán, Tatársztán), ennek milyen régészeti bizonyítékai vannak, valamint, hogy itt kezdődhetett a magyar-török nyelvi-kulturális érintkezés, és milyen jellegűek a magyar nyelv ótörök nyelvi kapcsolatai, és mi bizonyítja, hogy a finnugor elem régebbi a magyarban, mint a török
5.
- a sztyeppei jurta és berendezése, valamint a hozzájuk kapcsolódó képek, tablók stb. bemutatnák a nomád pásztorok életmódját, és
- ezen a kiállítóhelyen lenne a magyarok Kárpát-medencei vándorlását bemutató anyag, mely tartalmazná a vándorlás idejére, sebességére, állomásaira vonatkozó három koncepciót (1.: hagyományos történeti-nyelvi alapú elképzelés: Magna Hungariából vándorlás Levédiába, ott huzamos tartózkodás és kazár függés, ez a terület volt a magyar-török nyelvi érintkezés színtere, 2.: régészeti alapú új megközelítés: a magyarok nem voltak igazán sztyeppi nomádok, hanem a sztyepp és az erdő határán mozogva kb. 50-100 év alatt érkeztek Magna Hungariából a Kárpát-medencébe; 3.: Róna-Tas András elképzelése a Don-kubáni magyar őshazáról nyelvi alapon (ez a nézet tagadja, hogy korábban a magyarok Magna Hungariában éltek volna)
- az Árpád-kori lakóház és esetleg körülötte ól, kemence, verem stb. mutatná be a honfoglalás utáni periódus életét, valamint
- itt lehetnének azok az információk, melyek a Kárpát-medencében talált népességről szólnak, bemutatják a legújabb archeogenetikai eredményeket a honfoglaló magyarság sokszínűségéről, valamint fölhívják a figyelmet, hogy a mai magyarság genetikailag már igen távol áll a honfoglalóktól, viszont a nyelv, ha át is alakult, de fönnmaradt…
Véleményünk szerint a két tervezet összhangba hozható. Legyen a falumúzeumban falusi kocsma és falusi utcakép, úgy is mint Öko Építészeti Kutatóhely, van szabad terület bőven. A Finnugor Néprajzi Parkot pedig fejlesszék tovább, koncepcióját gondolják át egy részletesen kidolgozott szakmai terv alapján.