nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szittya Cosplay
A puszta, nyáron

Hej, mostan nyáron puszta ám igazán a puszta! Tüzesen süt le a nyári nap sugára a hagyományőrzőkre. A nemzeti érzés mellett a nap heve melegíti a homokban, porban jurtákat csodálgató, vásárfiát válogató, majd eltikkadva sörözgető Kurultájlátogató honleányokat és honfiúkat. Köszöntőt mond Kövér László, a bugaci nagysátorban Lezsák Sándor dedikál.

zegernyei | 2018. szeptember 4.
|  

Tavaly az Ősök napján jártunk Bugacon, akkor egy genetikai előadást hallgattunk meg, idén pedig elmerültünk a pusztai forgatagban, és azt figyeltük, mit üzennek nekünk a politikusok. Írásunknak hangzatos címet keresvén, először a Kurultáj magyar ecsettel jutott eszünkbe. Ez a cím azonban már örökre G. A. Hunter kolléga és a nyest kopirájtja. Hont András sajnálatos módon nem olvas minket, ezért ugyanezen címmel jelentette meg írását a HVG 2018/34. számában. A magyar ecset helyett nekünk a Szittya Cosplay jutott, meg néhány elferdített Petőfi-idézet. Nevezett heves vérű magyar hazafi rajongott a pusztán látható semmiért, mely nyilván a végtelen világ mindenségét jelképezte számára. Mi is elcsodálkoztunk, hogy mennyi magyarság sarjadhat ki Bugacpuszta sivár homokjából.

bugaci homok
bugaci homok
(Forrás: zegernyei fotóstúdió)

A politikusok fellépésére várva belevetettük magunkat a vásári forgatagba. Bugacon nem csak az árusok öltöztek álruhába, hogy a Tenkes kapitányaként csalják tőrbe a gyanútlan labancokat, hanem a vevők is különös jelmezekben járkáltak. Már csak az a kérdés, hogy akkor ki kit csal tőrbe? És egyáltalán, mire megy ki a játék? Ha leásunk eme jelmezbál gyökérzetéig, akkor a globalice rothadó kapitalizmus két kulturális jelenségével találjuk szembe magunkat. Az egyik a Cosplay, a másik a LARP.

Álruhában a vásárban (A Tenkes kapitánya, 6. rész)
Álruhában a vásárban (A Tenkes kapitánya, 6. rész)
(Forrás: videa.hu)

A Cosplay jellemzőiként a következőket találjuk az interneten:

A cosplay a „costume play”kifejezés rövidített formája, az előadó-művészet egy ága, ahol az általában kívülálló résztvevők különböző jelmezeket és kiegészítőket viselve próbálnak egy-egy filmszereplőt, képregényhőst, rajzfilmfigurát, koncepciót megjeleníteni.[…] A legtöbb cosplayes maga készíti el a jelmezét a fellelhető referenciaképek alapján […] Mivel egyes részletek, illetve felhasznált anyagok igen problémásak lehetnek, a cosplayesek gyakran képzik magukat valamilyen speciális kézműves technikában, úgy mint textilművészet, ruhatervezés […] A saját készítésű jelmezeken kívül még sok egyéb mód létezik egy cosplay beszerzésére. Különböző minőségben készülnek viselésre kész cosplayek, ruhát és a hozzá tartozó kiegészítőket együtt forgalmazva. Ezeket legjellemzőbben online árulják, de rendezvényeken is találkozhatunk ilyen árusokkal. […] (https://hu.wikipedia.org/wiki/Cosplay)

Ez mind stimmel, a Kurultájon fellépő cosplayes vásárlók egy része maga készíti a lóhátról hátrafelé nyilazó öltözékét a hozzátartozó fegyverekkel és egyéb encsem-bencsemekkel, valamint bőgatyás pásztorruháját a karikás ostorral történő ló- és marhaterelgetéshez. Akinek nincs kedve és ideje a jelmezekkel bajlódni, az pedig mindent megvehet a kurultájoló vásározóktól. A komolyabb ipari hátteret kívánó kiegészítőket, mint például a tarsolylemezt (á 19e Ft) a többség nyilván készen vásárolja.

Eladó tarsolyok (a felső sorban balról a harmadik eredetijét egy cseremisz (mari) sírban találták
Eladó tarsolyok (a felső sorban balról a harmadik eredetijét egy cseremisz (mari) sírban találták
(Forrás: zegernyei fotóstúdió)

A cosplayesek szeretik megmutatni magukat, és ezt gyakran versengve teszik. Erről a következőket olvastuk:

A cosplay viselésének legnépszerűbb módja megjelenni vele egy rendezvényen. […] A cosplay népszerűsége egyre növekszik, sok rendezvényen találkozhatunk cosplayes kötődésű versenyekkel […] A versenyzők gyakran valamilyen díjért szállnak harcba az általuk bemutatott jelmezzel, melynek saját készítésűnek kell lennie. A versenyzők elő is adhatnak valamit […] https://hu.wikipedia.org/wiki/Cosplay

Ismét csak stimmel. Lássuk a programot, mit adtak elő a Kurultáj cosplayesei szombat délelőtt:

A puszta, nyáron
Forrás: kurultaj.hu

A bugaci jurtavilágban bolyongva megállapíthattuk, hogy ami a Kurultájon zajlik, az nemcsak Cosplay, hanem részben LARP (Live action role-playing game= élő szerepjáték) is. Az élő szerepjátékok a hagyományos asztali szerepjátékokból (RPG= role player game) fejlődtek ki. A játékosok szinészi képességeiket, ügyességüket, erejüket is próbára tehetik az általuk megszemélyesített karakterek eljátszása során. Mindkét szerepjáték jellemzője, hogy a játékosok egy előre kitalált történetet játszanak végig. A Kurultáj LARP azt kínálja fel a résztvevőknek, hogy legyenek a dicsőséges magyar múlt élő karakterei. Az alaptörténetet még Anonymus kezdte írni. A lényege az, hogy a magyarok a hunok rokonai, Magyarország ősi jussunk, hun örökség, melyet ezer éve védelmezünk hősiesen a ránk törő gonosz ellenségekkel szemben. E történet nem tartozik teljesen a fantasy világába, egyes elemei a valóságon alapulnak (további elemeit lásd lejjebb, Borbély Zsolt Attila előadásában). Így együtt azonban olyan elegyet alkotnak, melyek túladagolása hajazza a tudatmódosító szerek hatását. A túladagolás következtében a szer élvezői keverik a valóságot az álmaikkal. Ez azonban csak a keménymagra jellemző.

Delelőben
Delelőben
(Forrás: zegernyei fotóstúdió)

A Kurultáj rendezvényeit meglátogató hatalmas embertömeg csupán magyarnak, a múlt dicsőségeiben fürdő, sikeres magyarnak szeretné érezni magát. És ezzel nincs semmi baj, mi is erre vágyunk, csak a tudomány által kijelölt keretek között. Miként azzal sincs semmi baj, hogy sokan szerepet játszanak – beöltöznek régi magyarok ruháiba, újraélik történelmünk kiemelkedő eseményeit miközben csatáznak, bajvívnak, birkóznak, íjászkodnak és különféle lovas kunsztokban versengenek. Női bothúzásban például a magyar Lachmann Mirtill győzött. Ha az élő szerepjáték nem egy kitalált mese, hanem a megtörtént események újrajátszásán alapul, akkor az már nem szerepjáték, hanem nagyon hasznos hagyományőrzés. Történelmet tanulhat belőle a hagyományt őrző szerepjátékos és az eljátszott hagyományt megtekintő publikum is. Mára az idegenforgalmi ipar részévé vált a hagyományőrző rendezvények szervezése, ezeken azonban keveredik az igazi hagyományok őrzése a soha nem létezett álhagyományok megjelenítésével.

Könyvek a ponyván
Könyvek a ponyván
(Forrás: zegernyei fotóstúdió)

A tudományos alapokon művelt hagyományőrzés, az egykori életmód rekonstruálása, a régi munkaeszközök, fegyverek készítésének, használatának vizsgálata a tudományt is előre viheti (lásd kísérleti régészet).

Beszélgetés – Szahi Rimanov festménye (1965)
Beszélgetés – Szahi Rimanov festménye (1965)
(Forrás: Reprodukció a Kasteyev State Museum: Paintings by Sakhy Romanov című mappából)

A Kurultáj világot jelentő homokján azonban inkább szerepjátékosok, mint hagyományőrzők lépnek színre, nem a valóságot, hanem egy álomvilágot játszanak el. Ők előbb voltak nemzeti radikálisok, mint szerepjátékosok. Történelemértelmezésük, politikai nézeteik tették őket az ősmagyar szerepjáték résztvevőivé. Nem véletlen tehát, hogy a Kurultáj Turán fórumán politikai előadások hangzottak el, melyek közül az elsőt Borbély Zsolt Attila tartotta, Erdélyi nemzeti radikálisok a magyar nemzetegyesítés szolgálatában címmel. A Kurultáj programja szerint Borbély Zsolt Attila író, de az az irodalom, amit ő művel, nem szép, hanem politológia. Gyűjteményes kötete jelent meg Székely kapu a magyar világra címmel, mely az erdélyi magyarság rendszerváltás utáni politikai viszonyairól szóló írásait tartalmazza.

Egyeseknek olybá tűnhet, mintha a nemzeti radikális a fasiszta politikailag korrekt körülírása lenne, de ez több ponton téves azonosítás. A nemzeti radikális politikusokra, gondolkodókra Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Szabó Dezsőt hozta fel példaként Borbély Zsolt Attila, valamint pártként a Jobbikot, amelynek 2014-ig ő is tagja (sőt politikai tanácsadója) volt, akkor azonban úgy vélte, hogy a Jobbik elárulta a nemzeti radikalizmust (lásd nyilatkozatait az Echo tévében). Nemzeti radikálisok még azok az erdélyi magyarok is, akik nem hajlandók a románokkal tárgyalni.

Az előadás alapján megállapíthattuk, hogy a nemzeti radikalizmus valahol a politikai szélsőjobbon helyezkedik el, és egy nemzeti radikális politikus akár az életét is feláldozza, ha egy másik nemzet radikálisaival kerül összetűzésbe (pl. Bajcsy-Zsilinszky Endre). Véleményünk szerint a felsoroltak mellett nemzeti radikálisok voltak a márciusi ifjak is. Egy nemzeti radikális mozgalom és vezetője legfeljebb akkor válhat gyilkossá, ha uralomra jut (lásd Hitlert és nemzeti szocialista pártját). A nemzeti radikálisokkal szemben a szélsőbalon a nemzetközi radikálisok (© zegernyei) állnak, akik szintén hajlamosak az önfeláldozásra, és ha hatalomra jutnak, akkor mások, sőt egymás feláldozására (értsd: legyilkolására) is képesek hatalmuk megőrzése érdekében. Ennyiben közös a fasizmus és a kommunizmus. Radikális népünk szimpátiája a nemzeti és a nemzetközi között csapong, most éppen nemzeti periódusát éli. De térjünk vissza az előadáshoz.

Borbély Zsolt Attila hömpölygő szövegéből megtudtuk, hogy harcolnunk kell az álmagyar komprádorelit ellen, amely elit balliberálisokból, homoszexuálisokból és szabadkőművesekből áll. Ők tanítják az egyetemeken a gendert. A balliberálisok azok, akik befogadnák az idegeneket, de a magyarokat nem, Trianont pedig szerintük megérdemeltük, az a hibás magyar nemzetiségi politikából következik. Holott Borbély Zsolt Attila szerint az 1. világháború végén a magyar hadsereg megtarthatta volna az országot, ha a hadvezetés Gömbös Gyula vezérkari százados javaslatait követi, és akkor már 40 millió magyar élne a mainál szélesebb hazában. A Trianonban elvesztett területek egy részének visszaszerzésére a rendszerváltás után is lett volna lehetőség, de Antall Józsefnek nem kellett Kárpátalja, a szlovák államot sem lett volna szabad elismernünk, és a balkáni háborúban is visszaszerezhettünk volna az ősi magyar földből egy kicsikét.

Az előadó vastapsot kapott. Már csak az a kérdés, hogy előadásának mi köze a Kurultáj mint törzsi gyűlés szellemiségéhez, mi köze ahhoz, hogy a magyarok valójában hunok, és a töröktudatú népek zászlóvivői stb.? Az összekötő kapocs a nemzeti radikalizmus. A nemzeti radikálisok folyamatosan vágynak arra, hogy magyarságukat átéljék, és ne búsongjanak nemzeti nagylétünk bús düledékein, hanem örömmel éljék át őseik dicső tetteit. Az ő gondolatvilágukban egységes egész az, ami egy tudós elme számára orrfacsaró mixtúra. Számukra a magyar történelem a Sziriuszon kezdődött, folytatódott a Földön, a Földnek egy mesebeli szigetén, ahonnan szétáradtak az ősmagyarok, s lettek belőlük aztékok, sumérok, görögök, etruszkok, szkíták stb., vagyis mindenki mi voltunk, aztán egykor jöttünk, láttunk, hont foglaltunk, egész Európa rettegett tőlünk, majd nagylelkűen mégis megvédtük Európát a törököktől, de ők ezt nem hálálták meg, sőt Trianonban elvették tőlünk az országunkat, most pedig azt akarják, hogy muszlimok legyünk és melegek, pedig a Nobel-díjasok is mind magyarok és focizni is mi tudunk a legjobban.

A vásárban
A vásárban
(Forrás: zegernyei fotóstúdió)

A magyar nemzeti radikális gondolkodásban már a reformkori kezdetektől, Horvát István fellépése óta ott szerepel a finnugor-ellenesség is. Ez azonban rövid pillanatokra háttérbe szorult. A nemzeti radikalizmus szellemi terméke a turanizmus is, amely eredendően nem tagadta ki a finnugorokat a rokonságból. Később azonban igyekezett a finnugor nyelvrokonság tényét homályban hagyni, és a hun-török vonalat előtérbe tolni. Miként a mai turanisták többsége is. A nemzeti retorika igyekszik a Habsburgok, valamint a velük egy követ fújó balliberálisok nyakába varrni a finnugor nyelvrokonság téveszméjét is. A nemzeti radikális gondolkodásban a nemzetközi radikalizmus és a felvilágosult, nemzetek felett álló polgári gondolkodás egyformán elfogadhatatlan, a magyarellenesség két megjelenési formája.

Borbély Zsolt Attila előadása után Hagyomány és korszerűség a magyar nemzeti identitás építésében címmel Lezsák Sándor számolt be a Lakitelek Népfőiskola működéséről. Az Országgyűlés alelnöke, a Kurultáj fővédnöke tartózkodott a nemzeti radikalizmus hívószavainak ismételgetésétől. Ő láthatóan a turanizmus eredeti szellemiségét követi, amely szerint a turáni mozgalomban megfér egymás mellett a finnugor és a török rokonokkal ápolt kapcsolat is. Őszintén szeretne értelmes kulturális kapcsolatokat a Kurultájon képviselt népekkel, a keleti politikai és gazdasági nyomulás nem az ő asztala. Azért néha ebbe is beleavatkozik, és olykor túlfeszítve a húrt, nyílvesszeje túlröppen a célon (lásd a magyar országgyűlés megfigyelői státuszát a török nyelvű népek parlamentjében). A Lezsák Sándort áhítattal hallgató közönség számára feltehetőleg csalódást jelentett volna megtudni, hogy a Lakitelek Népfőiskola által tartott műfordítói táborokba rendszeresen meghívnak finnugor anyanyelvű (pl. észt, udmurt) fordítókat is. Erről jut eszünkbe: a Magyar Turán Szövetség a Kurultájra miért nem hívja meg a finnugor népek képviselőit, miért tagadja meg a turanizmus eredeti szellemiségét?

Előadását befejezve Lezsák Sándor dedikálta könyveit, majd megkezdődött a Turán fórum, ahol fellépett Darhan Kydyrali, a Nemzetközi Türk Akadémia elnöke is. Aki mellesleg kitüntette Bíró András Zsoltot, a Magyar–Turán Szövetség elnökét, a Kurultáj szerepjáték mesélőjét.

A Nemzetközi Türk Akadémiával a Kurultáj óta sikerült egészen elmélyíteni a barátságot − Magyarország kültagja lett eme jeles szervezetnek. A barátság már olyan mélyre jutott, hogy ettől még a magyar nyelv is eltörökösödött. (Nem vitás, hogy a magyar sportolók utolérhetetlenek. Például miniszterelnökünk tud legjobban túllőni a célon: „Mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”. A videót lásd itt.)

A Magyar–Turán Alapítvány közhasznú tevékenységet folytat, melynek profiljai: kulturális tevékenység, határon túli magyarok támogatása, egészségvédelem és sport. Éves bevételei 60-70 millió Ft körül mozognak, támogatói között van az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az ALX Polat Dis Ticaret AS (Adnan Polatről és magyar kapcsolatairól lásd itt), a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (ez a Jobbik Magyarországért Alapítvány rövidített (?) neve a www.ceginformacio.hu szerint) és a Tica, amely feltehetőleg nem azonos A Nemzetközi Macska Szövetséggel (The International Cat Association), hanem inkább a Tica horgászfelszereléseket gyártó cég lehetett az, amelyik 2016-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz hasonlóan 15 millával megdobta az alapítványt. A külügy és az EMMI 2017-ben még többet adott. (Vajon miért éppen a Tica támogatja a Kurultájt?)

Az előadások után kanyarodjunk vissza az ünnepélyes megnyitóhoz. A Kurultáj ugyan augusztus 10-én, pénteken kezdődött, de az ünnepi beszédek másnap délután hangzottak el. Ekkor mondta el köszöntőjét Kövér László, az országgyűlés elnöke, majd Bíró András Zsolt. A főtörökök után jöttek a többiek, akik szintén köszöntötték egymást. Kövér László beszéde ismét igazi csemege volt. Országgyűlésünk elnöke nagyokat tud mondani, és ezt most nemzetpolitikailag tette. Beszédét sokan elemezték a magyar sajtóban, több részletet is közöltek belőle. Ezért nem szükséges itt részletesen kitárgyalnunk. Minket csupán annyiban érdekel, hogy a magyarság önképét alkotó elemekből miket emelt ki. Úgy tűnik, hogy a most regnáló politikusok szerint is üldözik a magyart, pedig mi rendkívüli nép vagyunk. Kövér László azonban elszólta magát: szerinte a magyarok nemcsak a lélek szót hozták a honfoglalás előtti időkből és tájakról, hanem maga a magyar néplélek is keleten sarjadt. Ez a kelet akár észak is lehetne, hiszen amint azt a nyest és a Rénhírek olvasói tudják, illetve, aki nem tudta volna, annak egy hozzászólásban  (124., a forrást lásd az uraloneten) megírta Fejes László, a lélek echte finnugor szó a magyarban, a lélegzet szóval függ össze, miként minden más finnugor nyelvben. Kövér László talán így üzent a finnugristáknak, hogy lélekben velük van?

Matyó bikinit tessék!
Matyó bikinit tessék!
(Forrás: zegernyei fotóstúdió)

A Kurultáj kétszáztízezer látogatója, a Kurultáj népe olyan tömeget képvisel, amely elismerésre, boldogságra vágyik, és ezen javakhoz magyarsága révén kíván hozzájutni. E tényből a politikai következtetéseket nem nekünk és nem itt kell levonni. E helyen csupán arra szeretnénk rámutatni, hogy a finnugor nyelvrokonság elfogadása nem ellentétes a magyar nemzeti büszkeséggel. Büszkék lehetünk rá, hogy a törököket a 2016-os nomád világjátékokon felülmúltuk lóhátról nyilazásban, de akkor lenne igazán jó magyarnak lenni, ha a rokon nyelvű finneket meg észteket felül tudnánk múlni az innovatív gondolkodásban, az oktatás színvonalában, meg az egy főre jutó nemzeti jövedelemben.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 szigetva 2018. szeptember 20. 13:24

@ZZoltán: A tájékozatlanságod árulkodó.

3 ZZoltán 2018. szeptember 20. 12:47

Most olvastam csak el ezt a vérprimitívm agitprop sztálinista történelemszemléletet tükröző ostoba cikket.

A szerencsétlen cikkíró miért nem a tudományos előadósátor vagy 2 tucatnyi előadójának névsorát és témáját copyzta be?

Azért, mert szégyellik a múltból ittragatt finnugrász nyelvzsonglőrök, hogy a világ elment mellettük?

Az ÖSSZES előadást nemzetközi hírű professzorok, múzeumigazgatók, régészek, genetikusok, antropológusok tartották.

A legtöbb előadás egyértelműsítette: SEMMI KÖZÜNK a finnugor (sic! - már maga az elnevezés is egy fából vaskarika kreálmány) népekhez.

A hagyományőrzők nagy része rekonstruált anyagok alapján öltözködik, de valóban voltak megmosolyogni való ruházatok.

De azért costplaynek hívni - felháborító. A cikkíró egy magyarellenes sztálinista múltkövület.

Remélem nemsokára végleg eltűnik az áltudományok süllyesztőjében a finnugor tanszék. Itt az ideje az ELTE-n is nagy rendet tenni, hogy ne rikácsolhassák teli a világot az eltorzított, kiforgatott téziseikkel az uráli nyelvekkel valóban kismértékben meglévő rokonságról a "finnugor" őrületet terjesztő nyelvészek.

A magyar nép eredetének kutatásában résztvevő ÖSSZES tudományág képviselői már csak röhögnek az elefántcsonttoronyukból maradi téziseket visítozó finnugrász nyelvészeken.

Ha a finnugrászok nem tudnak érdemben kritizálni, hát politizálnak, személyeskednek és ormótlanul hazudnak, akárcsak sztálinista mestereik. Elég legyen ebből!

2 zegernyei 2018. szeptember 8. 19:19

@Fejes László (nyest.hu): Valóban, politikusaink elmés mondásai óta mi is életveszélyben vagyunk.

1 Fejes László (nyest.hu) 2018. szeptember 7. 10:36

„Egy nemzeti radikális mozgalom és vezetője legfeljebb akkor válhat gyilkossá, ha uralomra jut”

És mondjuk Gavrilo Princip?

Információ
X