nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @aphelion: Én nem tudom, van-e különbség, bevallom, nekem eddig az nem tűnt fel, hogy erre...
    2019. 09. 16, 17:17  Anti-PC shaming
  • szigetva: @Cypriánus: www.youtube.com/watch?v=zvgZtdmyKlI
    2019. 09. 16, 17:15  Anti-PC shaming
  • csillagszemű: Ha már nyelvmentés: 1. www.melano.hu/csinaltam_ahogy_tudtam_int...kipedia_alapitojaval Men...
    2019. 09. 16, 13:14  Nyelvmentés sorozatokkal
  • aphelion: @szigetva: Hehe, és mindkettőre van Nyest cikk is a találatok között: www.nyest.hu/hirek/m...
    2019. 09. 16, 12:34  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @Mártonfi Attila: Nyilván aki támadja a PC-t az csak náci lehet. Na persze . Nem mondom ho...
    2019. 09. 16, 11:57  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Vigyázat! Ősetimont tartalmaz!
Kurul táj magyar ecsettel

Huszonhárom (turáni) rokon nép, magyar küldöttség és nagyszámú érdeklődő részvételével rendezték meg idén Bugacon a harmadik magyarországi Kurultajt. De mire találhatott a pusztában a nem hun vagy türk tudatú látogató? Terepnapló.

A. G. Hunter | 2012. augusztus 28.
|  

A híradások szerint óriási sikerrel zárult a 2012. augusztus 10-12. között Kurultaj, a hun és türk tudatú népek törzsi gyűlése. Míg az előzetes nyilatkozatokból, híradásokból csak az derült ki bizonyosan, hogy a Kurultaj mint hagyományőrző rendezvény szervezése összhangban van a kormány külpolitikai stratégiájával, a rendezvényre felkészületlenül érkezett látogató sem maradhatott sokáig ideológiailag képzetlen.

Tiszta udvar, rendes jurta
Tiszta udvar, rendes jurta
(Forrás: A. G. Hunter)

Az egyébként (párt)politikamentesnek hirdetett tábor bejáratát szinte lehetetlen volt a Hazai Pálya Kurultaj-különszámának kézhezvétele nélkül átlépni. A tematikáját tekintve is meglehetősen változatos lapból próbáltuk meg kiolvasni, mi is az az eszmei cérna, amire a gyűlésen tapasztaltakat felfűzhetnénk, a főszervező, Bíró András Zsolt tág meghatározása azonban keveset segített bizonytalanságunkon: „A Turán kifejezéssel érzékelteti a [rendezvényt szervező] Magyar-Turán Alapítvány, hogy nem csak a magyarság Kárpát-medencei történetét kutatja, hanem a Kárpát-medencén kívüli vándorlását, etnogenezisének korai (távoli, akár ázsiai régiókba is elvezető) szakaszait és rokoni kapcsolatait is. Méghozzá nemzetközi együttműködésben a különböző országok, különösen a rokon népek tudományos intézeteivel és szakembereivel.”

Parázsló lelkesedés
Parázsló lelkesedés
(Forrás: A. G. Hunter)

A következő oldalon Vona Gábor, a Jobbik elnöke valamivel egyértelműbben körvonalazta nyilatkozatában a Kurultaj ideológiai hátterét.

A kormány 150 millió forintot különített el a költségvetés tervezetében a finnugor világtalálkozó megszervezésére. (…) Teszik mindezt úgy, hogy a finnugor származáselmélet máig csak egy nyelvészeti teória, nem pedig történeti tényekkel alátámasztott hagyomány. Ma már csak néhány helyen tartja magát ez a nyelvészeti elmélet, mely már megalkotásakor is hibás volt, és a legnevesebb kutatóink tiltakoztak ellene, ezért csak Habsburg hatalmi erővel tudták diadalra emelni. A mai napig is csak erőszakkal tartják életben, tehát aki felemeli szavát ellene, azt eltávolítják az oktatásból. (…) A Finnugor Világkongresszus helyett a Jobbik kormányra jutása esetén a Turáni Népek Világtalálkozóját szervezné meg. Vona Gábor, a Jobbik elnöke lapunknak elmondta: elismerik, hogy a vándorlások során a magyarok kapcsolatba kerültek finnugor népekkel, ám vér szerinti rokonság nincs közöttük. A pártelnök szerint a turáni vonalat kell erősíteni, ezzel fizetve meg az elmúlt 60 év adósságát.

Az interjúból többé-kevésbé világosan kiderült tehát, mi nem tartozik a turáni definíciójába, bár némileg bizonytalanok voltunk abban a tekintetben, miben is különbözne pontosan a megrendezni kívánt Turáni Népek Világtalálkozója a Kurultajtól, illetve milyen hihetetlen hatalmi erőt képviselhettek a pártelnök szerint a Habsburgok, ha még az elmúlt hatvan évben is az ő ténykedésük eredményeként képeződött az adósság a magyarság származáselméletének vitájában.

Hun van itt a szinkretizmus?

Bár a szervezők világképét is nehéz a hallottak-olvasottak alapján pontosan rekonstruálni, az árusoknak köszönhetően a Kurultaj látogatói még a szervezők Turán-definíciójánál is szélesebb ideológiai palettáról válogathattak. A minden nagyobb vásárban megtalálható kötelezők – tarsolylemez, íjászfelszerelés, Nyírő-összes – felmondásán túl a Kurultajon a látogató kirgiz népzene vagy magyar regölés hangjaira gyönyörködhetett a vásározók Kisrománia-póló, Jézuspasszport és sámánfelszerelés alkotta kavalkádjában, miközben árnyék híján köleses sörrel próbált valamelyest védekezni a hőség ellen.

Melyik a kakukktojás?
Melyik a kakukktojás?
(Forrás: A. G. Hunter)

Erősebb volt az átlagosnál a rovásírás-felhozatal is. A szervezők által elhelyezett „kétnyelvű” feliratokon kívül találkoztunk rovásírásos Újszövetséggel, rovásírásos fenyőfa-csemetékkel, rovásírás-tankönyvekkel, sőt, rovásírásos irányítószám-jegyzékkel is, bár utóbbi csak „Belső-Magyarország” adatait tartalmazta.

Sok van a rovásán
Sok van a rovásán
(Forrás: A. G. Hunter)

A turáni identitás egyik legmeghatározóbb eleme a látottak alapján a rovásírás lehet. Nyelvészeti vonatkozású állásfoglalást ezen kívül mindössze egy sátron lehetett olvasni, ahol is a házilag gyártott, gondosan vízhatlanított ismeretterjesztő plakátocskákon az obligát Bowring idézet mellett a tulajdonosok a magyar nyelv magas etimontartalmára tartották fontosnak felhívni a figyelmet. A magyar nyelv ősiségét hirdető állítások bizonyítására Fogarasi János, a Sorbonne névtelen tudósai, valamit némileg meglepő módon az Ószövetség sorakozott fel. Az eklektikus idézetgyűjtemény alapján az olvasó értesülhetett arról, hogy eredetileg „mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala” (1Mózes 11,1), ezt az információt pedig összevethette a forrásként megjelölt másik igehellyel, mely szerint „Sém, Arpaksad, Selah, Héber, Peleg, Reú, Szerúg, Náhor, Táré, Abrám, azaz Ábrahám” (1Kórnikák 1,24-27). Megtudhattuk továbbá azt is, hogy ez az egy nyelv kizárólag a magyar lehetett, hisz „nélküle érthetetlen és értelmetlen lenne a világ és egy ilyen világnak mi értelme lenne?”

Alapító atyák?
Alapító atyák?
(Forrás: A. G. Hunter)

Fokozta még a bizonytalanságot, hogy míg résztvevők felsorolásakor a huszonhárom meghívott népcsoport mellett a magyarságot egységes tömbként nevezték meg a szervezők, a küzdőteret körülölelő zászlóerdőben a magyar mellett árpádsávos és székely zászló is szerepelt, és külön sátrat kaptak a kun, jász kapitányságok is.

Winter is coming

A résztvevők eszmetörténeti beágyazottságát még nehezebb lenne behatárolni: az ünnepélyes megnyitót követő seregszemlén a honfoglalás-kori viseletbe öltözött lovas egységek mellett csikósok, betyárok is felvonultak, egy-két küldöttség pedig szinte a Trónok harca forgatásáról érkezett.

A Stark-ház
A Stark-ház
(Forrás: L. I. )

A látottak alapján az a benyomás alakult ki bennünk, a Kurultaj résztvevői nem politikai rendezvényként, inkább családi összejövetelként, számos esetben jelmezes RPG-táborként tekintenek a törzsi gyűlésre.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
76 Roland2 2012. december 9. 14:49

@elhe taifin: Ha érdekel, az MTI archívumában is tudsz olvasni a Horthy-korszakbeli finnugoros témával kapcsolatos cikkeket. + korabeli japán-magyar kapcsolatokat,rokonságot érintő cikkek :

www.archiv1920-1944.mti.hu/Pages/ShowFile.aspx?id=19280509001&seat=j

www.archiv1920-1944.mti.hu/Pages/ShowFile.aspx?id=19400211007&seat=j

www.archiv1920-1944.mti.hu/Pages/ShowFile.aspx?id=19391201022&seat=j

Szálasi Ferenc távírata a japán császárnak :

www.archiv1920-1944.mti.hu/Pages/ShowFile.aspx?id=19441129026&seat=a

Most hirtelen ennyit sikerült találnom.

75 elhe taifin 2012. október 19. 12:40

:)

Lehet, hogy megkérek majd valakit :)

74 Roland2 2012. október 19. 10:50

@elhe taifin: A legegyszerűbb , ha hazarepülsz és megveszed :)

73 Pierre de La Croix 2012. október 19. 10:45

@elhe taifin: Ismerve a História oldalának frissülési és feltöltési sebességét (sajnos eléggé lassú és esetleges, de amilyen anyagi környezetben működik, érthető). Bár még a 2012/4. évi szám van aktuálisan a honlapon, ez ne riasszon el: írj az e-mail címükre, hogy ezt a számot hogyan tudod megrendelni és szerintem Japánba is kiküldik, ha te fizeted a postaköltséget (A Magyar Posta szállítja). (Bár szerintem jobban jársz, ha egy hazai ismerőssel megvetetetted és ő küldi ki).

72 elhe taifin 2012. október 18. 16:09

@Pierre de La Croix: Ez jó hír, csakhogy én Japánban élek :))

Egyébként múlt hónapban nézegettem Imaoka Dzsúicsiró - aki kb 10 évet töltött a Horthy-kor Magyarországán- turáni népekről szóló könyvét, ahol szintén a finnugor nyelvek között szerepelt a magyar.

71 Pierre de La Croix 2012. október 18. 15:56

@elhe taifin: Igen, de még kapható az újságosoknál.

"vagy figyelmen kívül hagyják,h. az erősen jobboldali Horthy-korszakban kifejezetten pozitívan viszonyultak a témához."

Megfogalmaztad a nagy igazságot. A Horthy-kor külügye amúgy érdekes kutatási téma, lényegében minden lehetőséget ki akartak használni, ami felmerült. És nem éppen ennek ellenére, hanem éppen emiatt kerültünk a "németek uszályába", ugyanis a külpolitikai célokat - mikor többé, mikor kevésbé - alárendelték a revíziónak.

70 elhe taifin 2012. október 18. 14:14

@Roland2: Köszönöm az információt! Ez a História csak offline érhető el?

69 Roland2 2012. október 18. 14:09

@elhe taifin: Visszatérve a kérdésre,h. a Horthy-korszak hogyan viszonyult a finnugorsághoz :

"Az első világháború után a politikailag elszigetelődött Magyarországon felértékelődött a kapcsolattartás az önálló államot alkotó finnekkel és észtekkel. A kapcsolatok intenzív fejlesztése ezen államoknak is érdekükben állt.. Magyarországon gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter és gróf Teleki Pál támogatta leginkább rokon nyelvek tanulását és kutatását, a külföldi magyar lektorátusok és intézetek létrehozását. 1921 és 1936 között Helsinkiben , Tallinnban és Budapesten öt finnugor kulturális ( közművelődési ) kongresszusra került sor , melyek során sokan látogatták meg a partnerországokat."

( História 2012 XXXIV. / 7. szám 4.old. )

1939-ben magyar-észt-finn közös támogatássál létrehozták a Lív Nép Házát Lettországban, valamint lív kulturális egyesületeket,mozgalmakat is támogattak.

Tehát az össeesküvés-hívők vagy nem tudják, vagy figyelmen kívül hagyják,h. az erősen jobboldali Horthy-korszakban kifejezetten pozitívan viszonyultak a témához.

68 Árpád fejedelem 2012. szeptember 2. 17:59

@Avatar:

És ezt te el is hiszed? :D

67 Árpád fejedelem 2012. szeptember 2. 17:58

@menasagh:

Te elhiszed ezt a sok hülyítést? :D

66 Avatar 2012. augusztus 31. 11:44

@menasagh: "A finnugorral meg a Magyar, Avar, Hun, Szkíta vonallal is az a helyzet, hogy egymás folytatása."

Szerintem a helyzet inkább az, hogy a "finnugor" egy nyelvi kategória, a "szkíta" pedig egy leginkább egy kulturális kategória, mint mondjuk a "római", vagy manapság az "euro-atlanti".

Amikor Hérodotosz köztük járt, akkor lehet, hogy még egy konkrét népet jelentett a szkíta, de akkoriban még Róma csupán egy kis államocskát jelentett Itáliában. Párszáz évvel később a "római" már nem csak itáliai származású embert jelenthetett, hanem tráktól és illírtől a keltán át az észak afrikai népekig sokakat, akik átvették a római kultúrát. Különösen a birodalmon kívüliek számára tök mindegy volt, hogy a rómain belül pontosabban milyen származású, nyelvű alcsoportok voltak.

Szóval az évszázadok alatt a "szkíta" szó jelentése hasonlóan kibővülhetett, kiterjesztésre került sok olyan népre amelyek az eredeti szkíta néphez hasonló kultúrát képviseltek.

Ilyen értelemben semmi kifogásom, ha azt mondják, hogy a magyarság ősei(nek jelentős része) szkíták voltak, amikor viszont ez úgy kerül elő, hogy az ősmagyarok voltak "a szkíták", és minden szkíta népet egyben magyar népnek tekintek egyesek, az épp annyira tűnik megalapozottnak, mint ha egy mai baszk a római birodalom minden népét baszk népeknek mondaná, az alapján, hogy közös egykor ugyanannak a kultúrkörnek a részei voltak..

65 bloggerman77 2012. augusztus 30. 23:01

Glatz jó nagy marhaságot írt, mert a lovasnomád népek görbe lába nem genetikai sajátosság, ami nemzedékeken át öröklődik, hanem a sok lovaglás hatására kialakult ízületi és csontdeformáció.

64 arafuraferi 2012. augusztus 30. 22:18

@Fejes László (nyest.hu): "Ami közös, az legfeljebb az, hogy potenciálisan ugyanazokhoz a kulturális értékekhez fér hozzá" jobban én se tudtam volna megfogalmazni, esetleg azt tenném hozzá, hogy közös kulturális gyökerek. Senki nem mondta, hogy minden magyar el tudja járni a palotást.

63 arafuraferi 2012. augusztus 30. 22:13

@Qedrák: Azt én is elképzelhetetlennek tartom, viszont az a kérdés, hogy a görbelábú előtt van-e magyar jelző a 96-os kiadásban? Erre lennék kíváncsi. De egyáltalán ez az egész mondat gáz, hogy juthat valakinek az eszébe ekkora baromság, még ha csak "köznapi emberek" is szerepelnek benne (amit jogosan vesznek sértésnek, akár magyarok, akár a köznapi felmenőkkel rendelkezők").

62 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 30. 22:09

@arafuraferi: Ugyan már, ne viccelj, egy gimnáziumi osztályon belül nincs kulturális összetartozás, az egyik fele emós, a másik fele rocker, a harmadik fele punk vagy mittomén mi van még divatban manapság. Az egyik a Barátok köztöt nézi, a másik kizárólag amerikai sorozatokat töltöget le. Miféle kulturális összetartozás? Ami közös, az legfeljebb az, hogy potenciálisan ugyanazokhoz a kulturális értékekhez fér hozzá – a magyar nyelvűekhez (és ezekhez a magyarul nem tudók nem). De ez csak a lehetséges választásokat szűkíti, semmit nem határoz meg.

„Ez pedig Qedrák szerint benne a van a későbbi kiadásban.” Ha benne van, tényleg durva, de most már csak a saját szememnek hiszek.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X