nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az első magyar orvosnő
Vigyázat! Nő az orvosi pályán!

Mióta járnak a magyar lányok iskolába? És középiskolába? És egyetemre? Ki szervezte az első felsőbb lányiskolákat? És vajon miért kell egy diplomahonosításra 20 évet várni? Hugonnai Vilma, az első magyar doktornő nyomába eredünk.

Wenszky Nóra | 2014. december 5.
|  

Ma már természetesnek érezzük, hogy hazánkban a gyermekorvosok zöme nő, és a fogászaton is gyakran hölgyek kezében berreg a fúró. A 19. század végéig azonban egy orvosként dolgozó nő inkább kuriózumszámba ment. A nők oktatása akkoriban igen csak gyerekcipőben járt. Hol szerezte akkor diplomáját az első magyar doktornő?

Nőoktatás? Itt?

Az Eötvös-féle népoktatási törvény (1868. évi XXXVIII. tc.) kimondja, hogy az alsófokú, kötelező oktatást az elemi népiskolákban (röviden elemi iskolákban) kell megszervezni. Ebbe az iskolatípusba a 6 és 12 év közötti gyerekek jártak. A negyedik évfolyam elvégzése után át lehetett lépni a polgári iskolába vagy középiskolába. Az elemiben heti 20-25 órás oktatás folyt, de ebbe nem számították bele a testgyakorlatokat és a mezőgazdasági gyakorlatot. Az elemi elvégzése után 3 év ismétlőiskola következett, jelentősen csökkentett óraszámokkal: nyáron heti 2, télen heti 5 órát kellett az iskolában tölteni.

Mielőtt megismerkednénk hazánk első orvosnőjével, nézzük meg, mióta tanulhatnak a lányok Magyarországon. Népiskolába lányok az 1806-ban meghozott II. Ratio Educationis óta járhattak, előtte a népiskola is csak a fiúgyermekek kiváltsága volt. A nők az 1870-es évekig nem is juthattak túl az elemi iskola elvégzésén, hacsak nem valamelyik zárda falai között éltek.

Trefort Ágoston miniszter úr – támogatta is, meg nem is
Trefort Ágoston miniszter úr – támogatta is, meg nem is
(Forrás: Wikimedia Commons / Gusztáv Morelli (1848–1909))

Nagy-réthei Molnár Aladár (1839–1881) a közoktatási minisztériumban dolgozó hivatalnokként részt vett Eötvös József közoktatási reformjainak megvalósításában. Később országgyűlési képviselőként is szívügye maradt az oktatás. Élen járt a gazdasági iskolák szervezésében, harcolt a tanítók nyugdíjazásáért, és síkra szállt a nők felsőbb fokú tanulmányainak lehetővé tételéért is.

A felsőbb fokú (azaz az elemi iskolánál magasabb fokú) nőképzés megszervezésével Trefort Ágoston közoktatási miniszter Molnár Aladár országgyűlési képviselőt bízta meg 1873-ban. Molnár ugyanis egy korábbi parlamenti felszólalásában azt sérelmezte, hogy a nőknek a népiskolák elvégzése után nincs lehetőségük részt venni a közoktatásban. Egy előadáson így jellemezte a nők oktatásának helyzetét Magyarországon:

„Hazánkban a nőknek a család körén kívül való képzésére, az utolsó évtizedig – alig egypár zárdát leszámítva – nem is léteztek nevelő s tanító intézetek. A népiskolák olyan állapotban voltak, hogy a műveltebb körök leányainak még elemi oktatását sem igen bízhatták reájuk. Ezért a gazdagabb s előkelő családok vagy a házhoz szereztek legtöbb esetben külföldi nevelőnőt, vagy leányaikat vitték bécsi s egyéb külföldi intézetekbe. – Tudomásom szerint az utolsó három évtizedben jöttek létre magán nőneveldék Pesten, s az országnak még egypár városában.”

(Molnár Aladár (1876) A nőképzés hazánkban és a Budapesti Állami Felsőbb Leányiskola. p. 3)

Az egyik első fecske

Amint Molnár is utalt rá, az egyik, meglehetősen költséges kiút ebből a helyzetből az volt, ha a leányokat külföldi iskolákba íratták be. Ez természetesen csak a leggazdagabb családok számára merült fel lehetőségként. Ezt használta ki Hugonnai Vilma grófnő is (akinek neve egyes helyeken Hugonnay változatban szerepel). A céltudatos fiatalasszony 1872-ben, 25 évesen utazott ki Svájcba, Zürichben 1847-től kezdték meg a nők egyetemi szintű képzését. Napjainkban a Zürichi Egyetem hallgatóinak 57%-a nő.és lett a zürichi egyetem hallgatója. Öt évvel később pedig kézhez vehette orvosi diplomáját. A kiutazáshoz azonban nem volt elegendő az, hogy a képzéshez szükséges pénz – ékszerei eladásából – a rendelkezésére állt. Férjének, Szilassy György földbirtokosnak, valamint szüleinek is hozzá kellett járulnia, hogy 6 éves fiát és férjét itthon hagyva külföldre utazzon tanulni.

A Zürichi Egyetem főépülete napjainkban
A Zürichi Egyetem főépülete napjainkban
(Forrás: Wikimedia Commons / Roland zh / CC BY-SA 3.0)

Hiába praktizált azonban a frissen végzett doktornő Svájcban két évig különböző kórházakban, 1880-as hazatérése után nem gyakorolhatta a hivatását. Hiába írt kérvényeket Trefort miniszternek, hiába ostromolta még az uralkodót is leveleivel – a diplomája honosítását megtagadták. Nők ugyanis akkoriban nem járhattak egyetemre hazánkban, így diplomájuk sem lehetett.

Kérvények és kényszerpályák

Wartha Vince (1844–1914) kémikus talán legismertebb vívmánya az volt, hogy sikerült vegyelemzéssel megállapítania a gubbiói kerámiák mázának összetételét. Az ez alapján kikísérletezett fémes fényű eozinmázat a Zsolnay-kerámiákról ismerhetjük, amit nem csak edények, hanem épületdíszek bevonására is alkalmaznak.

Vilma doktorasszony nem tehetett mást, szülésznői vizsgát tett, és bábaként dolgozott. Időközben elvált első férjétől, majd 1887-ben férjhez ment Wartha Vince egyetemi tanárhoz, akitől lánya született. Diplomája honosítását azonban nem adta fel. Több fórumon hangoztatta a nőképzés fontosságát, vitázott Trefort miniszterrel, cikkeket írt – és közben gyógyított. Türelmesnek kellett azonban lennie.

Pécs, Zsolnay-kút – eozinmázzal díszítve
Pécs, Zsolnay-kút – eozinmázzal díszítve
(Forrás: Wikimedia Commons)

Hazánkban végül egy 1895-ös királyi rendelet mondta ki, hogy a nők az egyetemeken is folytathatnak tanulmányokat – az orvosi, a gyógyszerészi és a bölcsészettudományi karokon. Hugonnai Vilma nem késlekedett, s újabb kérvénnyel fordult egyenesen a királyhoz diplomája honosításának érdekében. Végül 1897-ben kézhez kaphatta áhított magyar oklevelét is. Így lehetőséget kapott arra, hogy Magyarországon is hivatásos orvosként gyógyíthasson – húsz évvel azután, hogy Zürichben átvette diplomáját. Gróf Hugonnai Vilma ekkor 50 éves volt.

A fáradhatatlan doktornő nem csak gyógyított, hanem továbbra is kiállt a nőképzés ügyéért, valamint iskolákban is tanított. Az első világháború kitörésekor pedig 67 évesen katonaorvosi vizsgát. E cikkel tisztelgünk a végül 1922-ben, 74 évesen elhunyt karizmatikus Vilma doktorasszony emléke előtt – Vilma napja alkalmából.

Források, olvasnivalók

Molnár Aladár (1876) A nőképzés hazánkban és a Budapesti Állami Felsőbb Leányiskola

Szögi László (1986) A nők egyetemi tanulmányainak kérdése a budapesti Orvostudományi Karon 1896–1926

dr. Katona Ibolya (1956) Az első magyar orvosnő

Kertész Erzsébet (1965) Vilma doktorasszony

Jobst Ágnes (2008) A női szerepek határátlépésének értelmezése az első magyar orvosnőről szóló narratívákban (Hugonnai Vilma 1847–1922)

Kereszty Orsolya (2008) „A Nórák kezdenek ébredezni mindenfelé...” Geőcze Sarolta korai írásai a nők neveléséről és a nemzetépítésről

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X