-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy amerikai idegtudós szerint a hosszú távú memória összefüggésben van az egyén szervezetének ösztrogénszintjével, ezért mutatkozik eltérés a két nem szókincsének nagysága között.
Manapság nem mindig népszerű a nők és férfiak közötti képességbeli különbségeket hangsúlyozni, de mégis sokan hallottuk vagy tapasztaltuk, hogy a nőknek jobb a nyelvérzékük, könnyebben tanulnak nyelveket. Michael Ullman pszicholingvisztikával és neurolingvisztikával foglalkozó amerikai idegtudós elmagyarázza a Welt Online-nak adott interjúban, hogy kutatásai szerint miért nagyobb a nők szókincse.
Ullman szerint a nők és férfiak nem különböznek a nyelvtan-elsajátítás hatékonyságának szempontjából, viszont eltérés mutatkozik a két nem szókincsének nagysága között. A különbség abból adódik, hogy az egyén szervezetének ösztrogénszintje kapcsolatban van a hosszú távú memóriával. Minél magasabb az ösztrogénszint, annál jobb a deklaratív (explicit) memória. A deklaratív memória a hosszú távú memória egyik fajtája, ebbe tartoznak a tények, adatok, jelentések, összefüggések – így a szavakra emlékezés is. A másik fajtája a procedurális (implicit) memória, amely az előhívás során nem igényel tudatos erőfeszítést – ilyen például az úszás vagy biciklizés mozgássora, és a nyelvtani szabályok alkalmazása is. A procedurális memóriára enyhén rossz hatással van a magasabb ösztrogénszint.
Ullman felmérései azt mutatták, hogy általánosan a nőknek tényleg nagyobb szókincse, de nyelvtan-elsajátítás hatékonyságában nem talált különbséget a két nem között. Az utóbbit azzal magyarázza, hogy a nők más agyterületek bevonásával kompenzálják a procedurális memóriájuk apró hiányosságát. A két nem tehát enyhén eltérő stratégiával tanul nyelveket, de a különbségek túl jelentéktelenek ahhoz, hogy az oktatásban ezt ki lehessen használni.
Ullman az implicit és az explicit nyelvtanulás közötti különbségeket is vizsgálta. Az implicit tanulás egy nyelvnek a nyelvi környezetben történő elsajátítása, az explicit tanulás pedig az iskolai, könyvből nyelvtanulásnak felel meg. Mindkettővel lehet jó eredményt elérni, de csak az implicit tanulás az, amivel ugyanazokat az agyterületeket tanuljuk meg használni, mint az anyanyelvi beszélők. Egy nyelv igazán mély elsajátításához tehát a nyelvi környezetben történő nyelvtanulást javasolja a neurolingvista.