nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az utcaátnevezések áldozatai 4.
Somogyi Béla utoljára

A második világháború után Somogyi Béla újságíróról elnevezett utcákat ma rendre máshogy hívják. Kik vették át tőle a stafétabotot? Lesz szó a magyar repülés hőskoráról, bankkölcsönökről és a női egyenjogúságról is. Végül az utcanevek helyesírásának rejtelmeibe merülünk bele.

Wenszky Nóra | 2014. november 7.
|  

Az utcaátnevezéseknek áldozatul esett utcaneveket vizsgáló sorozatunk előző részében a Horthy utasítására kivégzett Somogyi Béla újságíró elveszett utcáit vizsgáltuk. Volt, ahol egy csörlő vagy egy gereblye vette át az utcatáblán az újságíró helyét. Ma azokat a volt Somogyi Béla utcákat vesszük sorra, amelyek 1953-ban megszűntek, és ma személyek nevét viselik.

A pilóta

Először látogassunk el Mátyásföldre. 1946-ban az addig Garay János (1812–53) költőről, újságíróról és akadémikusról elnevezett Garay utca kapta meg Somogyi Béla nevét. 1953 óta viszont Prodám utca néven ismert a Szent József plébániatemplomtól a mátyásföldi evangélikus templomig futó utca. Ez Prodam Guido (1882–1948) olasz származású pilóta és repülőgép-szerelő nevét viseli. A fiumei gyógyszerész fia volt ugyanis az első, aki 1911. november 4-én először repült át Budapest felett. A meglehetősen veszélyes repülést Horváth Ernő repülőgép-konstruktőr Horváth III/A jelű gépével végezte.

Prodam Guido
Prodam Guido
(Forrás: Wikimedia Commons)

Miért pont itt kapott utcát a bravúros pilóta? A Prodám utca déli végénél terült el hajdan a Mátyásföldi repülőtér, mely 1922 és 1937 között a főváros belföldi és nemzetközi reptere volt. Prodam Guido azonban nem innen szállt fel, hanem a valamikori Rákosmezei reptérről, amely a Fehér út – Kerepesi út – Keresztúri út és a vasútvonal által határolt területen volt.

A vezérigazgató

Ha a közeli Rákoscsabán keressük meg a volt Somogyi Béla utcát, akkor az 1996 előtti térképeken a Seprő utcát találjuk helyette. 1996 óta viszont az utca Vannay József bankigazgató nevét viseli, csakúgy, mint az 1920-as évek végétől 1945-ig. Vajon miért? Itt a pénz szava volt a döntő: a Vannay által vezetett Balassagyarmati Takarékpénztár ugyanis jelentős kölcsönöket adott Rákoscsaba északi részének, az Újtelepnek a parcellázására és a házak felépítésére.

A pénz beszél
A pénz beszél
(Forrás: Wikimedia Commons)

A nők

Nem csak gazdag vagy hősies férfiak vették át Somogyi Béla helyét az utcanévtáblákon. Bár Soroksáron először a kommunista, téeszesítést vezető Hevesi Ákos (1884–1937) vette át tőle a stafétabotot ideiglenesen, ma a volt Somogyi Béla utca Stefánia (1864–1940) belga királyi hercegnő nevét viseli, azaz Stefánia utca néven ismert. A hercegnő 1881-ben kötött házasságot Rudolf trónörökössel, s a soroksári utcácska 1946-ig és 1992 óta újra a hercegnő nevét viseli.

Stefánia és Rudolf
Stefánia és Rudolf
(Forrás: Wikimedia Commons / Geruzet Fréres, Atelier)

Bár az orvosnő a nevét Hugonnai alakban használta, az utca nevét Hugonnay Vilma utca alakban találjuk meg az utcanévtáblákon és a térképeken is.

Stefánia hercegnőnél sokkal több köze van Magyarországhoz Hugonnai Vilma grófnőnek, akinek a nevét a nagytétényi kastélyhoz vezető, volt Somogyi Béla utca kapta 1963-ban. A nagytétényi születésű grófnő volt hazánk első orvosnője. Diplomáját Svájcban szerezte 1879-ben. Magyarországon azonban csak 1897-ben ismerték el képzettségét, addig csupán szülésznőként működhetett. Egész életében küzdött a nők iskoláztatásáért és jogegyenlőségéért.

Hugonnai Vilma
Hugonnai Vilma
(Forrás: Wikimedia Commons)

Egy helyesírási kérdés

Csak látszólag visel női nevet a valamikori kispesti Somogyi Béla utca. A ma Kis Viola utca névre hallgató közterület egyszerűen a közeli Viola utcától való megkülönböztetés érdekében kapta a kis előtagot. Vajon miért írjuk nagybetűvel az utcanév mindkét tagját, holott például a Régi posta utca nevében a második tag kisbetűs? A földrajzi nevek helyesírása (FNH.) című kiadvány 3 34. pontja foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Eszerint

„Ha valamely utcanév földrajzi jellegű jelzővel bővül, akkor az eredeti (a nagybetűt megtartó) utcanév elé a jelzőt kötőjel nélkül írjuk.”

Tehát ha a virágról elnevezett Viola utca nevet a kis jelzővel kibővítjük, a Kis Viola utca nevet kapjuk. Hasonlóképpen írjuk az Alsó Törökvészi út vagy a Külső Szilágyi út nevét. Ez utóbbiaknál azonban fel sem merül bennünk, hogy esetleg vezetéknév + keresztnév kombinációról van szó, ami a Kis Viola esetében pedig lehetséges, hiszen a viola női keresztnév is.

Mi a helyzet a fentebb említett Régi posta utca elnevezéssel? Itt miért kisbetűs a posta szó? Ebben az esetben a régi jelző nem egy már meglévő Posta utca elé került, hanem az utca a régi postáról kapta a nevét. Ebben a szószerkezetben a posta szó nem nagybetűs, és ha egy szókapcsolat utcanévvé válik, megtartja eredeti helyesírását – „általában” (FNH 3 32–33.) Ehhez hasonló például a Sárga rózsa utca vagy a Szabad sajtó út elnevezés is.

Ráadás

A Szent Korona utca nevét nem azért írjuk két nagybetűvel, mert meg akarnánk különböztetni egy közeli Korona utcától. A magyar korona nevének mindkét tagját nagybetűvel írjuk (bár erre szabály egyelőre nincs, A magyar helyesírás szabályainak szótári része már így tartalmazza), és ezt az írásmódot tartja meg az utcanév is.

Búcsút veszünk a volt Somogyi Béla utcáktól, egy újabb helyesírási kérdéssel. A rákosszentmihályi mai Szent Korona utcát ugyanis 1945 és 1953 között Somogyi–Bacsó utca néven ismerték. Bacsó Béla (1891–1920) szintén újságíró volt, együtt dolgozott Somogyi Bélával. Együtt léptek ki a Népszava Conti utcai szerkesztőségből életük utolsó napján. Az utca nevében nagykötőjelet találunk, hiszen két tulajdonnevek kapcsolunk össze (AkH. 263. b.). Ha azonban egy vezetéknév két elemből áll, a tagok helyesírásában a névadó nevének helyesírása (AkH. 158.) az irányadó. Az elemeket legtöbbször kötőjellel kapcsoljuk össze, például Bajcsy-Zsilinszky Endre utca, Konkoly-Thege Miklós út, de előfordul különírás is: Csokonai Vitéz Mihály utca, Tótfalusi Kis Miklós utca.

Somogyi Béla sírja
Somogyi Béla sírja
(Forrás: Wikimedia Commons / Dr Varga József / CC BY-SA 3.0)

Milyen szerencse, hogy a hajdanában Somogyi Béla utca néven ismert közterületeknek legtöbbször egyszerű köznévi eredetű nevet adtak, így nem kell bajlódnunk a kötőjelekkel és egyéb helyesírási furcsaságokkal. A korábban említett utcanevek mellett ebbe a sorba illeszkedik a budafoki Hordós utca vagy a pestszentlőrinci strand mellett futó Napfürdő utca is. A legegyszerűbb dolgunk azonban az albertfalvai valamikori Somogyi Béla utcával van – azt területrendezés miatt egyszerűen megszüntették.

Források

Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z

Osiris Helyesírás (OH.)

A magyar helyesírás szabályai (AkH.)

A földrajzi nevek helyesírása (FNH.)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Kiskáté 2015. december 27. 19:31

Egynéhány kiegészítés, illetve pontosítás:

1. Bár sokan, sokszor írják így, az említett II. kerületi közterület neve Alsó Törökvész (és nem Törökvészi) út! Ugyanez vonatkozik az "alsótlan" párjára is.

2. Kimaradt a nagytétényi Somogyi Béla utca esetében, hogy az eredetileg a századfordulótól Budafoki út néven futott utcácska 1953 és (legjobb tudomásom szerint) 1968 között a Kancsó utca elnevezést viselte, s csak ezután neveztetett el Hugonnay Vilmáról.

Megfigyelhető, hogy szinte mindegyik változás, amely Somogyit (és vele együtt Bacsót) megfosztotta utcájától, 1953-ra esik. Vajon miért?

Az ok egyszerű és kissé tragikomikus: Az egyébként baloldali (szocdem) Somogyi a proletárdiktatúra idején visszahúzódott, mert nem értett egyet az erőszakos és terrorista hatalomgyakorlással. Ezt a lépését utóbb Rákosiék simán árulásnak minősítették és antiklerikális, főúrellenes átkeresztelési hullámba bevonták az összes kegyvesztett baloldali személyről (Somogyi és Bacsó mellett például Garami Ernő, Linhardt Antal, Farkas István, Kabók Lajos, Kunfi Zsigmond, Knur Pálné, stb.) elnevezett közterületet is. A fővárosi elvtársak kicsit tologatták az ügyet, ide-oda küldözgettek dokumentumokat, maga a párt is foglalkozott Somogyi áruló mivoltával, azonban mint egy dokumentumban olvasható: "az üggyel foglalkozó elvtárs épp beteg", így aztán nélküle döntött a Fővárosi Tanács. Somogyinak és Bacsónak mennie kellett.

Az már valószínűleg az ügymenet slamposságát mutatja, hogy a 16(!) Bacsóról elnevezett utca egyike (a józsefvárosi) megmaradt.

A 19(+1, a közös) Somogyi nevét viselő mindegyike megváltozott ekkor, csupán 1962-ben "állt helyre" a munkásmozgalmi rend, amikor is Rökk Szilárdot penderítették ki Somogyi kedvéért....

1 deakt 2014. november 9. 19:47

Szinai Miklós : Ki lesz a kormányzó?

Információ
X