nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogyan lehet versenyképes az oktatás?

A versenyképes tudás hozzásegíti a fiatal diplomást a nemzetközi karrier, az átlagon felüli jövedelem, azaz egy biztos életpálya eléréséhez – mondta Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora június 14-én, az Információs Társadalom Parlamentje című konferencián. A rendezvényen Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a felsőoktatásnak meg kell újulnia, értéket kell termelnie a társadalom és a gazdaság számára. A közoktatás oldalát Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár képviselte, aki kiemelte: cél a tudáshálózat kialakítása, illetve az, hogy az IKT-eszközöket egyre több gyerek és pedagógus használja.

Edupress | 2012. június 19.
|  

Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnöke Mi szükséges a versenyképes tudáshoz? címmel tartott előadást, melynek kapcsán elsőként kiemelte: fontos, hogy a diplomások egyre jövedelmezőbb kínálattal lépjenek ki a felsőoktatási intézményekből, melyhez megfelelő szintű tudás kell – tárgyi-elméleti tudás, illetve az, hogy ezt alkalmazni is képes legyen a fiatal pályakezdő. A rektor a tudás megszerzésének útjaként a felsőfokú oktatás négy szintjét – felsőfokú szakképzés, BA, MA, PhD – jelölte meg, hozzátéve: jelenleg 66 felsőoktatási intézmény van Magyarországon, melyek között 28 állami intézmény szerepel.

A munkaerőpiac kapcsán kitért arra: a cégek elvárnák a friss diplomástól az informatikai alapismeretek meglétét, a szakmai gyakorlatot, az önálló munkavégzést, a szervezőkészséget – a valóság azonban az – tette hozzá –, hogy a szakmai gyakorlati jártasság, valamint az idegennyelv-tudás területén óriási hiányosságok vannak. „A jövő munkáltatói igénye a szakképzett, gyakorlatorientált munkaerő, ez iránt egyre inkább nő a kereslet” – mondta a rektor.

A felsőoktatási intézmények feladata a magas színvonalú tudás átadása, melyhez elengedhetetlen a K+F+I tevékenység erősítése, a gyakorlatorientált képzések előtérbe kerülése, a life long learning (élethosszig tartó tanulás) népszerűsítése, a munka melletti képzések gyarapítása (learning by doing-elv mentén, francia, finn, német, angol, holland, kanadai, amerikai példa alapján), a munkaadók bevonása az oktatásba, illetve informatikai rendszerek kezelésében jártas diák és pedagógus képzése.

„A versenyképes tudás kiemelkedően fontos, hiszen hozzásegíti a fiatal diplomást a nemzetközi karrier, az átlagon felüli jövedelem, azaz egy biztos életpálya eléréséhez” – fogalmazta meg Kriszt Éva.

A rektor megjegyezte: felsőoktatási intézmények jövőbeni céljai többek között az alkalmazott kutatások támogatása, valamint a napi kapcsolat kiépítése gazdasági szereplőkkel.

Dr. Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a felsőoktatás megújulásáról, a kormányzati programról számolt be. Kiemelte: a felsőoktatás valódi stratégiai erőforrás, mely értéket termel mind a társadalom, mind pedig a gazdaság számára – ennek elősegítéséhez erős, autonóm egyetemek és főiskolák kellenek.

Első lépésként a felsőoktatás finanszírozásának rendezését említette, úgy fogalmazott: az államnak nem a felsőoktatást kell támogatnia, hanem rendelnie kell az intézménytől, és ezt kell kifizetnie. Ez az elv jelenik meg az új finanszírozási rendszerben, ahogy a hallgatói szerződés is az állam befektetésének megtérülését hivatott elősegíteni.

„A magyar államnak nem szabad létszám után finanszíroznia. Verseny alapon kell működnie, az intézményeknek el kell nyerniük a támogatást, melynek elsődleges szempontjai a minőség, a kiválóság, a gazdasági hasznosulás. A forrás szűkös, a felsőoktatásnak ezért az önfinanszírozásra és a forrásszerzésre kell koncentrálnia” – mondta Kis Norbert. 

A helyettes államtitkár véleménye szerint az oktatás egyre inkább kiszorul a fizikai térből, és a virtuális térbe kerül át, amint abban is változás figyelhető meg, hogy a hangsúly már nem az oktatáson, hanem a tanuláson van. „Az intézményeknek aktív tudásépítésre kell sarkallniuk a hallgatókat, kreativitásuk fejlesztése a cél. Fontos tovább az is, hogy ma már a diákok saját eszmékkel, gondolatokkal, tapasztalatokkal érkeznek az egyetemekre és a főiskolákra, ezért az információk elemzésére, rendszerezésére, következtetések levonására kell megtanítani a hallgatókat” – emelte ki. Hozzátette: a hagyományos módszer a múlté, az egyéni tanulási, valamint a virtuális környezetbe kell bekapcsolódnia a felsőoktatási intézményeknek, melynek eredménye az oktató-diák kapcsolat átalakulása, az IKT eszközök alkalmazása.

Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár A hálózat csapdájában? című előadása a közoktatási informatika fejlesztésére fókuszált. Mint mondta: az iskolai adminisztráció fejlesztése már az új köznevelési törvényben is megjelenik, ahogy a médiatudatosság, a tudáshálózat kialakítása is, illetve nagy hangsúlyt fektetnek az informatika oktatására.

Gloviczki Zoltán kitért arra: egyre inkább előtérbe kerülnek a digitális tananyagok, melynek kapcsán szükséges ezek és a hagyományos tankönyvek közötti átjárhatóság megteremtése.

A közoktatási informatika fejlesztésére a TIOP-pályázatok adnak lehetőséget. Ezek közül a helyettes államtitkár kiemelte a Neumann-programot, mely informatikai eszközöket biztosít az iskoláknak, a tanároknak és a tanulóknak. Megemlítette a központi informatikai infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázatot, mely szerverparkok létrehozását, szoftverfejlesztését támogatja, illetve egy újszerű elképzelést, amely a végponti kapcsolatok fejlesztését segíti a közoktatásban, azaz sávszélesség kiépítését, megnövelését, üzembe helyezését teszi lehetővé. Az erre fordítható összeg körülbelül egymilliárd forint.

A tablethasználat kapcsán megjegyezte: a központi projekt foglalkozik vele, azonban ez elsősorban társadalmi szempontból kezelendő probléma: az eszközparkot tekintve megoldható lenne a kérdés, ám az előbbit még fejleszteni kell. Gloviczki Zoltán a természettudományok oktatását illetően közölte: még mindig 19. századi módszertannal és tananyaggal dolgoznak ezen a területen a közoktatásban, melyen mindenképpen változtatni kell.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X