A francia szenátus elvetette, hogy a külföldön működő 144 francia kulturális intézet a német Goethe és a spanyol Cervantes Intézet mintájára felvegye Victor Hugo író nevét.

Az intézkedés célja az lenne, hogy a francia kulturális tevékenység jobban beazonosítható legyen külföldön. A külügyminisztérium javaslatát a szenátus külügyi bizottsága támogatta, de hétfőn este a felsőház végül egy olyan kormánypárti módosítással fogadta el a külföldi intézetek átszervezéséről szóló törvénytervezetet, amelyben azok megtartják a Francia Intézet elnevezést.

„A Francia Intézet nem túl izgalmas, Victor Hugo senki másnál nem személyesíthetné meg jobban Franciaországot” – érvelt a vitában Bernard Kouchner külügyminiszter. A módosítást benyújtó képviselők mellett azonban az ellenzék is "a divattendenciáknak ellenálló, a lehető legegyszerűbb és leginkább egyértelmű" elnevezés mellett foglalt állást.

Victor Hugo (1802-1885) a XIX. századi francia romantika legnagyobb alakja volt: politikusként, költőként és íróként is a haladás útját képviselte, egyik legismertebb regénye A nyomorultak (1862).

Az átnevezés kérdésének hátterében az áll, hogy a francia külügyminisztérium létrehoz egy állami ügynökséget a kultúra valamennyi területének egyetlen intézményen keresztül történő külföldi képviseletére. A német Goethe Intézet, a spanyol Cervantes Intézet vagy az angol British Council mintájára megalakuló új intézmény önálló költségvetéssel és imázzsal átveszi a külföldön francia kulturális rendezvényeket és egyéb kulturális együttműködéseket szervező Cultures France állami költségvetésű szervezet munkáját, de az ügynökséghez tartoznak majd a külföldi kulturális intézetek és a követségek kulturális tanácsosai is.

A Le Monde című napilap szerint a Vicor Hugo nevére tett javaslatot megelőzően a francia külügyminisztérium 27 országban 1350 diplomata és az intézeteket látogató ötezer külföldi véleményét kérte ki: kétharmaduk a Francia Intézet elnevezés megtartására voksolt.

Arra a kérdésre, hogy melyik francia személyiség képviselhetné leginkább Franciaországot, négy név közül választhattak a kérdőívre válaszolók. A legtöbben, 34 százalék Victor Hugo nevét ikszelte be, Jules Verne 18 százalékot, Albert Camus 8, míg Marie Curie 5 százalékot kapott.

A külügyminisztérium arra is megkérte a válaszolókat, hogy javasoljanak más neveket. Így Moliere, Descartes, Voltaire és Montaigne is 4-5 százalékot kapott, az európai országokban Balzac, Flaubert és Stendhal nevét is javasolták egyesek.

Magyarországon elsősorban Jean-Paul Sartre, Belgiumban Saint-Exupéry, Izraelben pedig a filozófus Simone Weil vagy az író Emile Zola nevét látták volna a legszívesebben a Francia Intézet bejáratán.

A francia intézetek végleges elnevezéséről a közeljövőben még a nemzetgyűlésnek is szavaznia kell.