nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Versek jelnyelven

Az irodalmi művek megértése, értelmezése a magyar anyanyelvű diákoknak is gyakran fejtörést okoz. Ez a probléma a siket gyerekeknél hatványozódva jelenik meg, mivel anyanyelvükön, jelnyelven nem, vagy csak elvétve találkoznak irodalmi szövegekkel. Létezik-e irodalom jelnyelven? És ha igen, ez miben tér el a hétköznapi jelnyelvtől? Mitől más a művészi jelnyelv? Hogyan fordítanak a siketek jelnyelvre verseket?

Császár Blanka | 2012. december 21.
|  

Külföldön már évtizedekkel ezelőtt elindult a művészi szövegek jelnyelvi adaptációja, illetve jelnyelvi versek költése, és mindez a nyelvi identitás megerősödésével, a nyelv presztízsének emelkedésével is összefügg. Már Magyarországon is egyre több siket foglalkozik fordítással, adaptációval, illetve alkotnak anyanyelvükön. Miért fontos ez? A jelnyelven előadott művek ugyanis felkelthetik a siketek érdeklődését az irodalmi alkotások iránt, ezáltal nyitottabbá válhatnak a többségi kultúrára. Ha az irodalmi alkotások jelnyelven válnak elérhetővé a művek megismerése, értelmezése is könnyebbé válik. A befogadók a háromdimenziós térbe lefestett költői képekben, metaforákban gyönyörködhetnek, mely megkönnyítheti az írott költészetben rejlő szépségek megértését, s az ehhez vezető út, hogy az anyanyelvükön közvetített művekkel találkozzanak.

Jelnyelvre fordított művek sajátosságai

A versek jelnyelvi megjelenítése nem mindig csak azokból a jelekből épül fel, amelyeket a siketek a hétköznapok során használnak, hanem egy vers jelnyelvre fordítása esetén akár speciális jeleket is meg kell  alkotni, hogy a vers tartalmát megfelelően tudják visszaadni. Ezt egy-egy előadó a jelnyelv vizuális adottságai révén nagyon kreatívan meg tudja oldani, hiszen a költői képeket a háromdimenziós térbe tudja „felrajzolni”. A jelek kivitelezésében művészi változatokat, szép átmeneteket, kapcsolatokat alkalmaznak a fordítók, adaptálók. Ezek az átmenetek a jelek formális szerkezetében rejlenek, vagyis a jelek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az egyik elemből (a kézforma, a mozgás, az artikulációs hely vagy az orientáció) folytatódik a következő jel kivitelezése.

A jelelt versekben a nyelvi kódok (fonémák, jelek) mintázatot, struktúrát alkotnak, használatuk nem véletlenszerű. A művészi jelnyelv mintái leginkább individuálisak. Ezenkívül két speciális jelenséget különböztetünk meg, ami jelen van a művészi jelnyelvben és eltér a beszélt nyelvek költői struktúrájától. Az egyik esetében a két kéz közötti egyensúly megteremtéséről van szó, amely azt jelenti, hogy a kéz mozgásának gördülékenynek kell lennie a két jel megvalósulása között. A másik esetben egyfajta szuperstruktúra jön létre, amely során a fordító a helykihasználásra, a ritmus és az időbeli eloszlásra helyezi a hangsúlyt, ami új dimenzióba helyezi a megalkotott formát. A mindennapi jelnyelvben a jelelők hajlamosak domináns kezüket többször használni (aki jobb kezes, az a jobb kezét, aki balkezet, az a balt). A művészi jelelés során az egyik legfontosabb cél a két kéz közötti balansz megteremtése és annak fenntartása, melynek egyik módja a felváltott kézzel történő jelelés. Másik módszer a harmónia megteremtésére, ha a jelek egymást átfedve jelennek meg, vagy a két jel megvalósítása egy időben történik. A folytonosságot gyakran a jelek torzításával lehet csak elérni: ilyenkor az adott jel, jelek esetleg grammatikailag helytelenül valósulnak meg. Mindez nem csak a jelek, de a jelek közti átmenetek torzulását is jelentheti. A művészi jelelő célja ezzel az, hogy minden mozdulatot jelentéssel ruházzon fel.

A versek fordítása jelnyelvre még problematikusabb, mint amikor egyik beszélt nyelvről a másikra fordítunk. Nemcsak a vers jelentését, de a költemény szerkezetét is láthatóvá kell tenni, ezen felül a megfelelő szóhasználatot is a fordítónak kell kialakítania. Ennek egyszerre kell visszaadnia a vers hangulatát és kell megfelelnie a fordítás nyelvi sajátosságainak.

Egy jelnyelven előadott vers lejegyzése és bemutatása

Az alábbiakban Zas Lóránt verse olvasható és a jelnyelvi fordítás jelentésközpontú lejegyzése. A verset Vincze Tamás adta elő a Miskolci Egyetemen, a Látható és hallható kommunikáció – a jelnyelvi és a hangzó nyelvi kommunikáció sajátosságai címmel megrendezett konferencián.

Vers

Átirat

Novemberben szürkék az utcák,

novemberben szürkék az emberek.

Novemberben Budán és Pesten

nevetni nem lehet.

NOVEMBER –BEN SZÜRKE sötét és nagyon UTCA [széttartó töredezett mozdulat] (= utcák)

NOVEMBER –BEN SZÜRKE összehúzottabb szemöldök EMBER TÖMEG [2x5 proform]

NOVEMBER –BEN BUDA bal kéz: index-4fent jobb kéz: PEST index-3lent

NEVET LEHETETLEN negatív

Novemberben égnek a gyertyák,

kicsinyek, teltek, véznák és nagyok.

Novemberben földig hajolnak

a sötét kalapok.

NOVEMBER –BEN ÉG/TŰZ-GYERTYA SORBAN MEGGYÚJT SORBAN [G proform]

KICSI VASTAG VÉKONY jobb kéz: 4-proform (= gyertyák) NAGY bal kéz: 4-proform (= gyertyák)

NOVEMBER –BEN FÖLD FEJ(EK) (2xS-proform) FEJ-LEHAJOL SÖTÉT KALAP KARIMÁJA „a kalap karimája a földhöz ér” (komplex proform) fej lehajtva

Novemberben géppuskák szóltak,

tankok tapostak, a föld remegett.

Novemberben gyilkoltak, öltek,

november temetett.

NOVEMBER –BEN GÉPPUSKA BERREGŐ HANG PUSKA-LŐ EMBEREK-FUTNAK (5-ös proform)

TANK-TAPOS FÖLD- REMEG

NOVEMBER –BEN GYILKOL LELŐ-plural [körben] szigorúan TI

[Az utolsó sort kihagyja.]

Novemberben erőszak vágott,

gumibot tépett, börtön kacagott.

Novemberben a homlokunkra

égettek csillagot.

NOVEMBER –BEN ERŐSZAK KERESZTÜLVÁG

GUMIBOT ÜT TÉP BÖRTÖN KACAG RÖHÖG kegyetlenül

NOVEMBER –BEN elkomorulva TI HOMLOK ÉGET fájdalom CSILLAG-A- HOMLOKON TI

Novemberben sírnak az utcák,

novemberben sírnak az emberek.

Novemberben könnyek köszöntik

az elesetteket.

NOVEMBER –BEN SÍR UTCA [széttartó töredezett mozdulat] (= utcák)

NOVEMBER –BEN SÍR EMBER TÖMEG (2x4 proform) lehajtott fejjel

NOVEMBER –BEN KÖNNYCSEPPEK *ÜDVÖZÖL ELESETT/HALOTT FEKVŐ-EMBER-plural (2xV proform) ELPORLAD*[egymásból folytatódó jelek]

A vers átiratából is számos, szép „jelnyelvi kép”-et figyelhetünk meg. Az alábbiakban ezeket a részek kerültek kiemelésre.

Novemberben égnek a gyertyák,

kicsinyek, teltek, véznák és nagyok.

’tűz/láng’ – ’meggyújt’ [gyertyát] – ’gyertyák sorban’
’tűz/láng’ – ’meggyújt’ [gyertyát] – ’gyertyák sorban’
(Forrás: Császár Blanka, Vincze Tamás)

A fenti sorokat mintegy lefesti elénk a háromdimenziós térbe. A gyertyák lángja úgy tárul elénk, hogy előbb tüzet látunk, melyet a meggyújt és a gyertyák sorban képek követ. A lobogó tűz azonosul a gyertya lángjával, majd a kép többletet kap azáltal, a gyertyákat elhelyezi sorban a térben. Ezt követően láthatjuk, hogy a gyertyák milyenek; vastagok, vékonyak, és azt is újra, hogy sorban helyezkednek el.

Novemberben földig hajolnak

a sötét kalapok.

’a kalap karimája a földet súrolja’
’a kalap karimája a földet súrolja’
(Forrás: Császár Blanka, Vincze Tamás)

Ezt követően embereket látunk, kalapokkal, akik meghajtják fejüket, s kalapjuk karimája a földet súrolja. A jelnyelvi változat sokkal erőteljesebb, hisz a sor végén proformmal is újra megjeleníti a képet.

Novemberben könnyek köszöntik

az elesetteket.

’üdvözöl’ – ’halott’ – ’elporlad’
’üdvözöl’ – ’halott’ – ’elporlad’
(Forrás: Császár Blanka, Vincze Tamás)

Az utolsó két sor a kezek közötti balanszra kiváló példa. Az fordító gyönyörűen, egymásba kapcsolja a szavakat. Ahol az egyik jel befejeződik, onnan indul ki a másik: az ÜDVÖZÖL-nél a kitárt karokkal B kézformában a jobb kéz tenyere fölfele, majd lefele fordul és az ELESETT, HALOTT jel lesz, melyből az ELPORLAD jel folytatódik, amikor az öklök S kézformába záródnak és az ujjak mozdulatai az elporladásra, szétmállásra utalnak.

Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy minden esetben NOVEMBER-BEN-t jelel. Az időhatározói ragot mindig kiteszi, ez azért érdekes, mert a „tiszta” jelnyelvben a siketek nem használnak ragokat, ez a jelesített magyarra jellemző. Ennek a ragnak mégis fontos szerepe van, mert egyfajta harmonikus ritmikát eredményez a verssorok indításakor, mely a versszakokon is végigvonul. Az UTCÁ-t szaggatottan jeleli, mely utalhat az azon való nehézkes előrejutásra, annak komor hangulatára.

A versben többször előfordul, hogy az előadó végigmutat a közönségen, ezzel is nyomatékosítva azt, hogy amit elmond, az a hallgatókra vonatkozik, jobb lesz, ha megszívlelik az elmondottakat. Ekkor a vers rendszerint többes szám első személyben fogalmaz, ugyanakkor az előadó mégis a többes szám második személyre fordítja ezt.

A művészi jelnyelvhasználat gesztusrendszere nagy szabadságot ad az előadónak, mert az alkotó (fordító, adaptáló vagy költő) létrehozhat jeleket a közölni kívánt tartalomra, vagy vizuális kultúrából meríthet ihletet, kölcsönözhet mozdulatokat, motívumokat, vagy éppen a pantomimművészetből is meríthet. E kibontakozó művészet még számos új lehetőséget rejt magában és egyre több siket kezd fordítással foglalkozni, mely a halló társadalom figyelmét is kezdi felkelteni.

További versek jelnyelven

Karinthy Frigyes: Előszó

Petőfi Sándor: Nemzeti dal 

Juhász Ferenc: Versünnep 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X