nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Finnugor rokonnép-kisokos 1.
A legügyesebb nyelvvédők: a komik

A keleti finnugor népek közül talán a komik helyzete a legbiztatóbb. Vajon sikerük a csillagok szerencsés együttállásának, vagy egyfajta tudatos nemzeti hozzáállásnak tudható-e be inkább?

Péli Péter | 2009. augusztus 13.
|  

A komikat tartják az egyik legeurópaibb – vagy kevésbé udvarias kifejezéssel a legeloroszosodottabb – keleti finnugor népnek. Házaik, életkörülményeik, népművészetük alig különbözik a közöttük, velük együtt élő oroszokétól. Ennek az az oka, hogy nagyon korán kapcsolatba kerültek az északon gyorsan terjeszkedő Orosz Birodalommal – ezen a területen az orosz telepesek már nem ütköztek tatár ellenállásba.

Komi lányok
Komi lányok
(Forrás: Irina Kazanszkaja/Wikipedia)

Az eloroszosodás nem kizáró ok

A komik megtérítése nagyon korán elkezdődött. Permi Szent István a 14. század végén kezdte pravoszláv hittérítő tevékenységét. Történelmi szerepe a magyar Szent Istvánéhoz hasonlítható. Ugyanakkor Permi Szent István dolgozta ki az első, a cirilltől különböző, abur nevű komi ábécét is, és fordította le komira az első liturgikus szövegeket. Ezzel a komik a finnugor népek között időrendben a magyarok után következnek az írásbeliség bevezetésében: még a finneket és az észteket is megelőzik. A komiknak talán korábban is létezhetett már írott nyelvük, ugyanis 'könyv' jelentésű szavuk (nyebög) iráni eredetű, de iráni törzsekkel legkésőbb a 6-7. században érintkezhettek. Az egyház eloroszosodásának hatására a 17. században az abur ábécéről cirill betűs írásra váltottak.

Háromnyelvű felirat egy komi hotelben
Háromnyelvű felirat egy komi hotelben
(Forrás: Wikipedia)

Az orosz betelepülés ellenére a komik sikeresen megőrizték nyelvüket, még ha más kulturális elemeket és szokásokat át is vettek az oroszoktól. Valójában olyan sikeresen ragaszkodtak a komi nyelv használatához, hogy időnként az oroszok vették át a nyelvüket.

A saját köztársaságukban jelenleg 25%-os kisebbségben vannak, és a teljes létszámuk is mindössze 300 ezer körül mozog. A 20. századi történelem viharaiban ők is két nyelvre és egyúttal két nemzetre, a komi-zürjénekre és a velük szomszédos, de önálló köztársasággal nem rendelkező komi-permjákokra szakadtak.

A komik egy nagyon rossz infrastruktúrával és közlekedéssel rendelkező, hatalmas (négy és fél Magyarországnyi), és több nyelvjárásra szakadó területen élnek. Ezek a körülmények legalább annyira rosszak, mint a marik, mordvinok és udmurtok esetében, a komik mégis látszólag nagyobb lelkesedéssel és sikeresebben védik érdekeiket és nyelvüket, mint a fent említett finnugor rokonnépek.

Él, nyelvében él

A komi az udmurttal együtt a finnugor nyelvek permi csoportjába tartozik. A mára a kihalás szélére sodort obi-ugor nyelvek (vogul/manysi és osztják/hanti) után ők a magyar legközelebbi rokonai.

Bár a magyarok és a komik érintkezése nem lehetett tartós, a szokásos alapszavakon és egyes iráni jövevényszavakon kívül közös pl. a -ni főnéviigenév-képző (pl. adni, aludni, rohanni), és a számnevek -nc és -van/-ven utótagja (pl. kilenc, harminc, negyven) is.

A komiknak a nyelvükhöz való ragaszkodása nagyon sok szinten megmutatkozik. A komi nyelv még közvetítő nyelv is volt (sőt, most is az) messze északon. Ők az egyetlen keleti finnugor nép, akiknek már a 19. században is világszínvonalú írójuk volt, név szerint Ivan Kuratov (1839–1875), akit a „komi Petőfiként” is emlegetnek. Versei sajnos csak a halála után jelenhettek meg, mert kortárs kiadásukat sem az orosz politikai helyzet, sem az éppen kialakulóban lévő komi értelmiség nem tette lehetővé.

Egy másik komi, P. A. Szorokin, az orosz szociológia egyik megteremtője szerint az első világháború előtt Oroszország népei közül a komik a németek és a zsidók után a harmadik helyen álltak az írni-olvasni tudók között. Alacsony létszámukhoz képest irodalmi életük a mai napig aktív, és a könyv- és folyóirat-kiadás is folyamatos. Vannak tudományos igényű orosz–komi és egynyelvű komi értelmező szótárak, ami a többi keleti finnugor nyelvről nem mondható el, továbbá nemrég megjelent egy, a komik történelmét feldolgozó munka orosz és komi nyelven is. Az internetes irodalom szintén gyorsan terjed, ami nagyban növeli az elérhetőséget és csökkenti a költségeket – ilyen a www.komipress.ru oldal.

Komiföldön tartották az első Finnugor Kongresszust 1985-ben, még a Szovjetunió fennállása idején. Ugyanígy a komi fővárosban, Sziktivkarban tartották 1992-ben a Finnugor Népek Első Világkongresszusát is. Sziktivkar 250 ezres lakosságának egyébként az egyharmada komi, és idén hoztak határozatot arról, hogy kétnyelvűsítik a nyilvános feliratokat a fővárosban. Az idei évet (2009) egyébként megtették a komi nyelv évének, ami sok, a komi nyelvhez kötődő programmal fog együtt járni. Ezzel a komi nyelv hivatalos státuszát szeretnék a mindennapokra is kiterjeszteni.

A  komi-permjákok hasonlóan elkötelezettek. A fővárosuk, Kudimkar permják többsége miatt tavaly olyan nyelvnépszerűsítő napot tudtak tartani, amikor a főváros intézményeiben az alkalmazottak komi-permják nyelven beszéltek az ügyfelekkel.

A Nagy Perm és utódai

A középkorban a komiknak saját még birodalmuk volt, „a Nagy-Perm”, amely elnevezés egészen a 18. századig megmaradt, ha a függetlenségük nem is. A tatárok ennyire északon már nem portyáztak, az oroszok pedig csak lassan nyomultak keletre, így a komik viszonylag háborítatlanul élhettek néhány évszázadig. A 11. századra nyugaton az orosz terjeszkedés előtt elértek Arhangelszkig, keleten a manysikat (vogulok) szorították át az Urál szibériai oldalára, északon pedig a rénszarvastartó nyenyecekkel kerültek kapcsolatba.

Ez az időszak 1558-ig tartott, amikor IV. Rettegett Iván nem sokkal a Kazanyi Kánság legyőzése után területi jogokat adott a Sztroganov családnak a Káma vidékén. A Sztroganovok jobbágyi sorba süllyesztették a komikat, és szinte a szovjet forradalomig nem is javult a helyzetük.

Komiföld utána lett köztársaság, de a délebbi komi-permjákok külön közigazgatási területet kaptak. Komiföld értelmisége ebben az időszakban sem adta fel az önálló függetlenséghez való visszatérés gondolatát, aminek következményei a 30-as években a szokásos sztálinista megtorlással jártak.

A Komi-Permják Autonóm Körzet 2005-ig igen különlegesnek számított abból a szempontból, hogy egyedül itt volt – 60%-os – többségben egy finnugor nép. A terület gazdaságilag azonban nagyon elmaradott volt, és lakói egy 2005-ös népszavazáson úgy döntöttek, hogy a szomszédos, orosz többségű Permi Területhez csatlakoznak. Ez részben azért történt, mert a permjákok nem teljesen érzik egynek magukat az északabbi komi-zürjénekkel, de azért is, mert a két szomszédos terület között a mai napig sem vasúti, sem közúti összeköttetés nincs.

Komiföldet mindig is hatalmas erdőségek borították. Az erdők ma is a Komi Köztársaság területének 70%-át teszik ki: a fakitermelés és -feldolgozás az egyik legfontosabb iparág. A sztálini terror alatt sok Gulag-tábort is telepítettek az északi-sarkkörön túli Vorkuta város környékére, ahol a szénkitermelés fontos.

A volt Szovjetunió területén Komiföld észak-uráli vidékének őserdeit vették fel először az UNESCO Természeti Világörökségek listájára 1995-ben. Ez a legnagyobb érintetlen erdőség Európában. Jelenleg azonban veszélyeztetve van, mert a területén azóta aranyat találtak.

Az arany és Komiföld más ásványkincsei gazdasági erőt kölcsönöznek a köztársaságnak, ami mellett a korai európaiasodás és messze a múltba vesző, de valaha mégiscsak önálló birodalmuk történelmi tudata mind közrejátszhat és tükröződhet abban, hogy a komik ma is magabiztosak, öntudatosak, és sikeresen ápolják nyelvi hagyományaikat. Ha történelmüket nem is, kitartásukra és lelkesedésükre más finnugor népek is példaként tekinthetnek, és ha másból nem, az eredményeikből ők is erőt meríthetnek.

Források

Csepregi Márta: Finnugor kalauz. Budapest, 2001

Hírek finnugor népekről magyarul: http://renhirek.blogspot.com/

Komi hírek és irodalom, oroszul és komiul: www.komipress.ru

Magyar oldal a komikról: http://fu.nytud.hu/kn/nepek/nepkom.htm

Információ
X