-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Varga László az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékének oktatója, de kutatásai során elsősorban a magyar nyelv prozódiájával (dallamával) foglalkozott. Születésnapja alkalmából bemutatunk néhány olyan jelenséget, melyet ő fedezett fel.
Varga László professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, az MTA doktora, nyelvész, a magyar hangtan, azon belül az intonáció (mondathanglejtés) kutatásának nemzetközileg elismert szaktekintélye. Szakterületét új alapokra helyezte és bekapcsolta a korszerű kutatás vérkeringésébe. Eredményei, hazai és külföldi publikációi, idézettsége alapján ő ma a magyar nyelvtudomány egyik világszerte számon tartott személyisége.
Varga László iskolateremtő egyéniség is. Számos ma működő magyar nyelvészt indított el pályáján. Tanári és témavezetői munkáját a pontosság, az alaposság, a figyelmesség és a szerénység jellemzi. Több nemzedéknyi angol szakos egyetemi hallgatóval szerettette meg a nyelvészetet, rámutatva az angol és magyar nyelvészeti gondolkodás kölcsönösen megtermékenyítő voltára.
Az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékét gyakorlatilag ő alakította ki, az 1994-ben önállósult intézeti tanszék első vezetőjeként. Nevéhez fűződik az Angol nyelvészeti doktori program létrehozása és színvonalas fenntartása; a doktori programot alapításától máig ő irányította. Az 1994-ben indult, a tanszék tagjainak és doktori hallgatóinak tanulmányait minden páros évben megjelentető, The Even Yearbook című műhelyfolyóiratnak ő a főszerkesztője.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Robert Ladd így ír: „ha valamit tudni akarsz a magyar prozódiáról, akkor olvasd el Laci könyvét (Varga 2002) […] az anyanyelvi beszélő megfigyelői érzékenységét ötvözi egy vérbeli tanár precízségével, valamint egy nemzetközileg tájékozott nyelvész szempontjaival, akit a nyelvelmélet kérdései és megfigyeléseinek a mai elméleti kérdésekre gyakorolt hatásai egyaránt érdekelnek. […] A magyar prozódiáról szóló írások közt nincs párja sem látókörének szélességében, sem részletességében. […] Nyilvánvaló, hogy hisz az átfogó elméletek fontosságában, de nem tétovázik, hogy mélyen a nyelvsajátos részletekbe merüljön – például túlmegy azon a leegyszerűsített állításon, hogy a magyar prozódia egyetemesen balfejű [azaz a hangsúly a szavak, szerkezetek első szótagjára esik – a szerk.], és megvizsgálja, mi történik, amikor a szószerkezetek egyre hosszabbak lesznek” (Ladd 2013).
Varga László vette észre, hogy az ellentéti hangsúly kerülhet a szó utolsó szótagjára is. Ez azért különös, mert a magyarban a hangsúly helye rendszerint az első szótagon van. De nem mindig itt találjuk a hangsúlyt, mert a van igét bizonyos esetekben elhagyjuk, ha jelen időben és harmadik személyben áll. Nem minden esetben van így, pl. a májusban meleg van mondatból nem hagyható el, ezzel szemben a János meleg mondatból el kell hagynunk. De csak jelen időben (János meleg volt) és csak harmadik személyben (meleg vagyok, meleg vagy). Azonban ha erre az elhagyott vanra kellene a hangsúlynak kerülnie, akkor az előző szó utolsó szótagja lesz hangsúlyos: – májusban meleg volt? – nem, meleg VAN! (itt nagy betűkkel az erős hangsúlyt jelöljük), de – János meleg volt? – Nem, János meLEG!
Azt is Varga Lászlótól tudtuk meg például, hogy az úgynevezett hívódallammal „komoly” dolgokat nem közölhetünk: pl. azt mondhatjuk, hogy GYE-RE-kek, KÉSZ a VA-CSO-ra! (nagybetűkkel a magasabb hangon ejtett szótagokat jelöljük, kisbetűkkel a lényegesen alacsonyabban ejtetteket), vagy LÁ-nyok, KEZ-DŐ-DIK a TÁ-ánc!, de az nagyon furcsán hangzik és humoros hatást kelt, hogy GYE-RE-kek, FEL-ROB-BANT a TÉ-vé! A hívódallammal egyébként – nevéhez híven – leginkább hívni szoktunk valakit: PÁ-ál!, MA-ri!, DÖ-MÖ-tör!, AN-GÉ-LA NÉ-ni! Mint látjuk, az a jellemzője, hogy egy hangsúlyos szótagtól kezdve a következő hangsúlyos szótagig az utolsó kivételével magasan ejtjük az összes szótagot, majd az utolsón hirtelen leejtük a hangmagasságot. Ha csak egy szótagunk van erre, akkor azon belül kezdünk magasan, majd ejtjük le a hangmagasságot a szótag végére (TÁ-ánc, PÁ-ál).
Varga László munkásságának persze ennél sokkal kiterjedtebb, itt csak két elemének a felvillantására tudtunk sort keríteni. Az érdeklődők bőven találnak még tőle olvasnivalót.
Varga László 2013 májusában betölti 70. életévét és nyugdíjba vonul. Születésnapját az ELTE Angol–Amerikai Intézete május 15-én ünnepli, többek közt egy az alkalomra készült tanulmánykötettel.