-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szerdán az ukrán nacionalista szellemiségű Proszvita Szövetség Kárpátalja megyei szervezete nyilatkozatban követelte a Vereckei-hágón álló magyar honfoglalási emlékmű lebontását, mert szerinte az emlékjel "revansista monstrum". Pavlo Fedaka, a nacionalista irányzatú Ukrán Párt kárpátaljai szervezetének elnöke szerint "az ukrán-magyar barátság helyreállítása érdekében a magyaroknak kell kezdeményezniük a Vereckei-hágón álló emlékművük lebontását".
A honfoglaló magyarok többsége 895-ben az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. Ennek emlékére 1896-ban, a millennium évében honfoglalási emlékművet állítottak, amelyet előbb felrobbantottak, majd a világháború után, Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatlakozásakor az emlékmű talapzatát is megsemmisítették. A honfoglalás millecentenáriumán, 1996-ban félbemaradt az új honfoglalási emlékmű építése.
(Forrás: Wikipédia /VargaA)
A jelenlegi, 2008-ban felavatott emlékmű, Matl Péter alkotása, a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbje a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az emlékmű körüli, rendszerváltás utáni vitákról:
1994 végén Megbékélési emlékműként kívánta helyreállítani a lerombolt millenniumi emlékművet több külföldi és hazai magyar szervezet, köztük a Magyarok Világszövetsége (MVSZ).
1995. július 1. – Az MVSZ ünnepélyesen elhelyezte az emlékmű alapkövét.
1996. május 15. – Az ukrán népi mozgalom, a Ruh Kárpátaljai Regionális Szervezete tiltakozott az emlékmű felállítása ellen, miután az ukrán központi kormányzat azt már jóváhagyta.
1996. június 25. – Az emlékmű felállításával kapcsolatos előkészületek azonnali felfüggesztéséről rendelkezett Kárpátalja megye állami közigazgatásának első elnökhelyettese.
1996. augusztus 13. – Miután az ukrán kormány arra kötelezte a Kárpátalja megyei vezetést, hogy vonja vissza a vereckei emlékmű felállításához adott engedélyét, Ukrajna azt indítványozta Magyarországnak, hogy az ukrán-magyar államhatár egy pontján, esetleg a két országot összekötő híd valamelyikén épüljön emlékmű, a Kijev és Budapest közötti baráti kapcsolatokat jelképezésére.
1997-től a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a magyar diplomácia is napirenden tartotta a történelmi emlékhely felállításának ügyét, amelyben éveken át nem történt elmozdulás.
2002. március 5. – Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Ungváron Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával folytatott megbeszélést az emlékmű kérdéséről, különös tekintettel az 1939-ben Kárpátaljára bevonuló magyar csapatok által állítólag megölt szics-gárdisták ügyére. Moszkal arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy ukrán szaktörténészek szerint nincs nyoma az atrocitásnak. A kárpátaljai vezetés ezért készen áll arra, hogy a magyar és ukrán felet egyaránt kielégítő megoldást ajánljon a torzóban maradt emlékmű kérdésének rendezésére.
2007. december 6. – Budapesten bejelentették: magyar-ukrán munkacsoport jön létre a honfoglalási emlékmű létrehozásáért. A munkacsoportban a két ország érintett kormányzati szereplői és a művészeti életből felkért szakértők mellett helyet kaptak a kárpátaljai magyarság és a helyi ukrán szervezetek képviselői is.
2008. január 13. – A Kárpátaljára látogató Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar államfő megállapodtak, hogy a Vereckei-hágón megépül a magyar honfoglalási emlékmű, Budapesten pedig az ukrajnai éhínség áldozatainak emlékműve. (Ez utóbbi emlékművet 2009 áprilisában avatták fel Budapesten.)
2008. február 21. – Megkapta a hatósági engedélyt a honfoglalási emlékmű építésének befejezésére a KMKSZ, az építési terület tulajdonosa. (Az avatási ünnepséget a két államfő jelenlétében tervezték.)
2008. március 11. – Oleg Tyahnibok, a Lviv megyei tanács egyik képviselője, a szélsőjobboldali Szvoboda Összukrajnai Szövetség elnöke olyan felhívás elfogadását javasolta, amely felszólítaná a kárpátaljai megyei tanácsot a vereckei emlékmű felavatásának megtiltására. – Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a honfoglalási emlékmű kapcsán is egyre erősödő ukrajnai magyarellenes sajtókampány miatt. – A lvivi (lembergi) megyei tanács felhívásban követelte az ukránokra nézve úgymond megalázó, nemzeti érzéseiket megcsúfoló valamennyi idegen jelkép eltüntetését Kárpátalja területéről.
2008. március 14. – Oleg Havasi, Kárpátalja kormányzója közleményben utasította vissza az emlékmű ellen tiltakozó ukrán nacionalisták állítását, amely szerint az emlékjelre felkerülne Nagy-Magyarország térképe vagy egyéb idegen állami jelkép, egyben cáfolta a radikálisok által terjesztett hírt, hogy az emlékművet március 15-én, Kárpát-Ukrajna kikiáltásának évfordulóján avatnák fel.
2008. március 16. – A honfoglalási emlékmű közelében ünnepélyes keretek közt elhelyezték az 1939-ben állítólag ott agyonlőtt 600 ukrán hazafi (szics-gárdisták) leendő emlékművének alapkövét.
2008. április 14. – Mihajlo Martin, a Kárpátalja megyei tanács elnökhelyettese kijelentette: a magyar emlékmű nem sérthet kegyeletet, mivel hivatalos vélemény szerint nem azon a helyen áll, ahol 1939-ben állítólag kivégezték a Husztra bevonuló magyar hadseregnek ellenálló ukrán fegyvereseket.
2008. április 24. – Viktor Juscsenko államfő sajtókonferenciáján kijelentette, hogy támogatja a vereckei emlékmű építését és a munkácsi turulszobor visszaállítását. Mint kifejtette, ez a gesztus az ukrán nemzet történelme és európaisága iránti tiszteletet példázza.
2008. június 20. – Ukrán nacionalista fiatalok csoportja ukrán címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő márványtáblát szerelt fel a vereckei magyar emlékműre. Az ungvári magyar főkonzul kérte, hogy távolítsák el a táblát és a címert. A Szvoboda szövetség kárpátaljai szervezetének tagjai rendezvényt tartottak az emlékműnél, amelyet a „magyar nép vezeklésének emlékművévé” kereszteltek át. Az esemény alkalmából Kirilo ungvári és kárpátaljai ukrán pravoszláv püspök misét celebrált az 1939 márciusában kivégzett kárpáti szics-gárdistákért.
2008. június 22. – A nacionalista Szvoboda szövetség kárpátaljai megyei szervezete nyilatkozatban követelte az ukrán hatóságoktól az emlékmű és a munkácsi vár turulos oszlopának lebontását, valamint a magyar nemzeti zászlóknak a kárpátaljai magyarlakta települések közintézményeiről való eltávolítását.
2008. július 2. – Ukrán nacionalista szervezetek, köztük a Szvoboda és a Proszvita szövetség Kárpátalja megyei szervezeteinek vezetői beadvánnyal fordultak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Belügyminisztérium kárpátaljai részlegeihez és a helyi ügyészséghez a vereckei emlékműre helyezett ukrán állami jelképeket eltávolítók megbüntetését követelve.
2008. július 21. – A Vereckei-hágón felavatták a magyar honfoglalás emlékművét és mellette az úgynevezett kárpáti szics-gárdisták emlékjelét. A magyar emlékművet Bársony András kijevi magyar nagykövet, az emlékjelet Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója avatta fel. Az ünnepségen jelen volt Matl Péter munkácsi szobrász, a mű alkotója, Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete és az UMDSZ vezetői. Az emlékművet építtető KMKSZ nem képviseltette magát az avatáson, amelyre a kárpátaljai magyar sajtóorgánumok nagy része sem kapott meghívót.
2009. március 8. – Ismeretlen tettesek súlyosan megrongálták a honfoglalási emlékművet. A magyar Külügyminisztérium megdöbbentőnek és felháborítónak tartotta a rongálást, s a minisztériumba kérette az ukrán nagykövetet.
2009. március 16. – Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója kijelentette: személyesen felügyeli a kárpátaljai magyar emlékművek megrongálása és meggyalázása ügyében folyó nyomozást, s döntött a vereckei emlékmű és az Ungvár főterén álló Petőfi-szobor őrzéséről.
2009. május 24. – Az ungvári és a beregszászi magyar főkonzulátusok munkatársainak részvételével megkezdődött a meggyalázott és megrongált emlékmű helyreállítása.
2009. június 11. – Kárpátalján az ügyészség megszüntette a bűnügyi eljárást a honfoglalási emlékmű márciusi meggyalázása és megrongálása ügyében, mivel a hatóság szerint az elkövetők nem sértették meg a közrendet.
2009. augusztus 30. – Ismeretlenek ismét meggyalázták a magyar honfoglalási emlékművet, felgyújtották az oltárkövét.
2010. április 4. – Ismeretlen elkövetők gázolajjal öntötték le az emlékművet, és meggyújtották. A lángokban elégtek a koszorúk, az oltárkő egyik oldalán lévő kereszt szétporladt.
2010. október 16. – A magyar kormány az emlékmű bizonytalan jogi helyzetének rendezését elősegítendő a KMKSZ-nek adta át a Vereckei Magyar Honfoglalási Emlékművet. (Az építmény hivatalosan nem minősül emlékműnek, jogállása azóta is rendezetlen.)
2011. február 19. – Ismét felgyújtották az emlékművet. A rendőrség őrizetbe vette a szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezetének három, rongálással gyanúsítható vezetőjét. 21-én a bíróság szabadlábra helyezte és csoportosan elkövetett garázdasággal vádolta meg őket. A KMKSZ a gyújtogatást a kárpátaljai magyarság ellen irányuló cselekedetként értékelte.
2011. február 21. – Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke bejelentette, hogy a szervezet védnökséget vállal a vereckei emlékmű helyreállítása felett, pénzzel támogatja a munkálatokat, továbbá segít megszervezni az építkezést.