nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Újabb ukrán támadás a vereckei Honfoglalás-emlékmű ellen?

Szerdán az ukrán nacionalista szellemiségű Proszvita Szövetség Kárpátalja megyei szervezete nyilatkozatban követelte a Vereckei-hágón álló magyar honfoglalási emlékmű lebontását, mert szerinte az emlékjel "revansista monstrum". Pavlo Fedaka, a nacionalista irányzatú Ukrán Párt kárpátaljai szervezetének elnöke szerint "az ukrán-magyar barátság helyreállítása érdekében a magyaroknak kell kezdeményezniük a Vereckei-hágón álló emlékművük lebontását".

MTI | 2011. február 25.
|  

A honfoglaló magyarok többsége 895-ben az Északkeleti-Kárpátok gerincén, a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. Ennek emlékére 1896-ban, a millennium évében honfoglalási emlékművet állítottak, amelyet előbb felrobbantottak, majd a világháború után, Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatlakozásakor az emlékmű talapzatát is megsemmisítették. A honfoglalás millecentenáriumán, 1996-ban félbemaradt az új honfoglalási emlékmű építése.

Az emlékmű 2008. májusában
Az emlékmű 2008. májusában
(Forrás: Wikipédia /VargaA)

A jelenlegi, 2008-ban felavatott emlékmű, Matl Péter alkotása, a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbje a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálja. A  „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az emlékmű körüli, rendszerváltás utáni vitákról:

1994 végén Megbékélési emlékműként kívánta helyreállítani a lerombolt millenniumi emlékművet több külföldi és hazai magyar szervezet, köztük a Magyarok Világszövetsége (MVSZ).

1995. július 1. – Az MVSZ ünnepélyesen elhelyezte az emlékmű alapkövét.

1996. május 15. – Az ukrán népi mozgalom, a Ruh Kárpátaljai Regionális Szervezete tiltakozott az emlékmű felállítása ellen, miután az ukrán központi kormányzat azt már jóváhagyta.

1996. június 25. – Az emlékmű felállításával kapcsolatos előkészületek azonnali felfüggesztéséről rendelkezett Kárpátalja megye állami közigazgatásának első elnökhelyettese.

1996. augusztus 13. – Miután az ukrán kormány arra kötelezte a Kárpátalja megyei vezetést, hogy vonja vissza a vereckei emlékmű felállításához adott engedélyét, Ukrajna azt indítványozta Magyarországnak, hogy az ukrán-magyar államhatár egy pontján, esetleg a két országot összekötő híd valamelyikén épüljön emlékmű, a Kijev és Budapest közötti baráti kapcsolatokat jelképezésére.

1997-től a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a magyar diplomácia is napirenden tartotta a történelmi emlékhely felállításának ügyét, amelyben éveken át nem történt elmozdulás.

2002. március 5. – Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Ungváron Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával folytatott megbeszélést az emlékmű kérdéséről, különös tekintettel az 1939-ben Kárpátaljára bevonuló magyar csapatok által állítólag megölt szics-gárdisták ügyére. Moszkal arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy ukrán szaktörténészek szerint nincs nyoma az atrocitásnak. A kárpátaljai vezetés ezért készen áll arra, hogy a magyar és ukrán felet egyaránt kielégítő megoldást ajánljon a torzóban maradt emlékmű kérdésének rendezésére.

2007. december 6. – Budapesten bejelentették: magyar-ukrán munkacsoport jön létre a honfoglalási emlékmű létrehozásáért. A munkacsoportban a két ország érintett kormányzati szereplői és a művészeti életből felkért szakértők mellett helyet kaptak a kárpátaljai magyarság és a helyi ukrán szervezetek képviselői is.

2008. január 13. – A Kárpátaljára látogató Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar államfő megállapodtak, hogy a Vereckei-hágón megépül a magyar honfoglalási emlékmű, Budapesten pedig az ukrajnai éhínség áldozatainak emlékműve. (Ez utóbbi emlékművet 2009 áprilisában avatták fel Budapesten.)

2008. február 21. – Megkapta a hatósági engedélyt a honfoglalási emlékmű építésének befejezésére a KMKSZ, az építési terület tulajdonosa. (Az avatási ünnepséget a két államfő jelenlétében tervezték.)

2008. március 11. – Oleg Tyahnibok, a Lviv megyei tanács egyik képviselője, a szélsőjobboldali Szvoboda Összukrajnai Szövetség elnöke olyan felhívás elfogadását javasolta, amely felszólítaná a kárpátaljai megyei tanácsot a vereckei emlékmű felavatásának megtiltására. – Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát a honfoglalási emlékmű kapcsán is egyre erősödő ukrajnai magyarellenes sajtókampány miatt. – A lvivi (lembergi) megyei tanács felhívásban követelte az ukránokra nézve úgymond megalázó, nemzeti érzéseiket megcsúfoló valamennyi idegen jelkép eltüntetését Kárpátalja területéről.

2008. március 14. – Oleg Havasi, Kárpátalja kormányzója közleményben utasította vissza az emlékmű ellen tiltakozó ukrán nacionalisták állítását, amely szerint az emlékjelre felkerülne Nagy-Magyarország térképe vagy egyéb idegen állami jelkép, egyben cáfolta a radikálisok által terjesztett hírt, hogy az emlékművet március 15-én, Kárpát-Ukrajna kikiáltásának évfordulóján avatnák fel.

2008. március 16. – A honfoglalási emlékmű közelében ünnepélyes keretek közt elhelyezték az 1939-ben állítólag ott agyonlőtt 600 ukrán hazafi (szics-gárdisták) leendő emlékművének alapkövét.

2008. április 14. – Mihajlo Martin, a Kárpátalja megyei tanács elnökhelyettese kijelentette: a magyar emlékmű nem sérthet kegyeletet, mivel hivatalos vélemény szerint nem azon a helyen áll, ahol 1939-ben állítólag kivégezték a Husztra bevonuló magyar hadseregnek ellenálló ukrán fegyvereseket.

2008. április 24. – Viktor Juscsenko államfő sajtókonferenciáján kijelentette, hogy támogatja a vereckei emlékmű építését és a munkácsi turulszobor visszaállítását. Mint kifejtette, ez a gesztus az ukrán nemzet történelme és európaisága iránti tiszteletet példázza.

2008. június 20. – Ukrán nacionalista fiatalok csoportja ukrán címert és a Kárpátaljára 1939-ben bevonuló magyar csapatoknak ellenálló ukrán fegyvereseket dicsőítő márványtáblát szerelt fel a vereckei magyar emlékműre. Az ungvári magyar főkonzul kérte, hogy távolítsák el a táblát és a címert. A Szvoboda szövetség kárpátaljai szervezetének tagjai rendezvényt tartottak az emlékműnél, amelyet a  „magyar nép vezeklésének emlékművévé” kereszteltek át. Az esemény alkalmából Kirilo ungvári és kárpátaljai ukrán pravoszláv püspök misét celebrált az 1939 márciusában kivégzett kárpáti szics-gárdistákért.

2008. június 22. – A nacionalista Szvoboda szövetség kárpátaljai megyei szervezete nyilatkozatban követelte az ukrán hatóságoktól az emlékmű és a munkácsi vár turulos oszlopának lebontását, valamint a magyar nemzeti zászlóknak a kárpátaljai magyarlakta települések közintézményeiről való eltávolítását.

2008. július 2. – Ukrán nacionalista szervezetek, köztük a Szvoboda és a Proszvita szövetség Kárpátalja megyei szervezeteinek vezetői beadvánnyal fordultak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Belügyminisztérium kárpátaljai részlegeihez és a helyi ügyészséghez a vereckei emlékműre helyezett ukrán állami jelképeket eltávolítók megbüntetését követelve.

2008. július 21. – A Vereckei-hágón felavatták a magyar honfoglalás emlékművét és mellette az úgynevezett kárpáti szics-gárdisták emlékjelét. A magyar emlékművet Bársony András kijevi magyar nagykövet, az emlékjelet Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója avatta fel. Az ünnepségen jelen volt Matl Péter munkácsi szobrász, a mű alkotója, Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete és az UMDSZ vezetői. Az emlékművet építtető KMKSZ nem képviseltette magát az avatáson, amelyre a kárpátaljai magyar sajtóorgánumok nagy része sem kapott meghívót.

2009. március 8. – Ismeretlen tettesek súlyosan megrongálták a honfoglalási emlékművet. A magyar Külügyminisztérium megdöbbentőnek és felháborítónak tartotta a rongálást, s a minisztériumba kérette az ukrán nagykövetet.

2009. március 16. – Oleg Havasi, Kárpátalja megye kormányzója kijelentette: személyesen felügyeli a kárpátaljai magyar emlékművek megrongálása és meggyalázása ügyében folyó nyomozást, s döntött a vereckei emlékmű és az Ungvár főterén álló Petőfi-szobor őrzéséről.

2009. május 24. – Az ungvári és a beregszászi magyar főkonzulátusok munkatársainak részvételével megkezdődött a meggyalázott és megrongált emlékmű helyreállítása.

2009. június 11. – Kárpátalján az ügyészség megszüntette a bűnügyi eljárást a honfoglalási emlékmű márciusi meggyalázása és megrongálása ügyében, mivel a hatóság szerint az elkövetők nem sértették meg a közrendet.

2009. augusztus 30. – Ismeretlenek ismét meggyalázták a magyar honfoglalási emlékművet, felgyújtották az oltárkövét.

2010. április 4. – Ismeretlen elkövetők gázolajjal öntötték le az emlékművet, és meggyújtották. A lángokban elégtek a koszorúk, az oltárkő egyik oldalán lévő kereszt szétporladt.

2010. október 16. – A magyar kormány az emlékmű bizonytalan jogi helyzetének rendezését elősegítendő a KMKSZ-nek adta át a Vereckei Magyar Honfoglalási Emlékművet. (Az építmény hivatalosan nem minősül emlékműnek, jogállása azóta is rendezetlen.)

2011. február 19. – Ismét felgyújtották az emlékművet. A rendőrség őrizetbe vette a szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpátalja megyei szervezetének három, rongálással gyanúsítható vezetőjét. 21-én a bíróság szabadlábra helyezte és csoportosan elkövetett garázdasággal vádolta meg őket. A KMKSZ a gyújtogatást a kárpátaljai magyarság ellen irányuló cselekedetként értékelte.

2011. február 21. – Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke bejelentette, hogy a szervezet védnökséget vállal a vereckei emlékmű helyreállítása felett, pénzzel támogatja a munkálatokat, továbbá segít megszervezni az építkezést.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X