A táblaállítási akción részt vett Berényi József, az MKP elnöke, Petheő Attila, a párt révkomáromi járási vezetője és több helyi lakos.

Korábban több tucatnyi dél-szlovákiai magyar polgármester kérte a szlovák államvasutakat, hogy a magyarok is lakta települések vasútállomásain helyezzenek ki kétnyelvű feliratokat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A parlamenten kívüli MKP az első magyar nyelvű helységnévtáblákat Ekecsen, Szepsiben és Kisújfalun tette ki, de nem a vasút területén, hanem magánterületeken, hogy azt a hatóságok ne távolíthassák el.

A Híd magyar-szlovák párt pedig közölte: kezdeményezni fogja a parlamentbe, hogy a nemzetiségi szempontból vegyesen lakott települések vasútállomásain és megállóin a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését a vonatkozó törvények módosításával oldják meg.

A két-, ritkábban többnyelvű helységnévtáblák és középületi feliratok használata a több nemzetiség által lakott régiókban gyakorlatilag Csehszlovákia megalakulása óta (1918) politikai viták tárgyát képezik.

Szlovákiában ma a kisebbségi nyelvhasználati törvény engedélyezi a kétnyelvű településnevek és feliratok használatát azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri legalább a 20 százalékot. A közlekedési tárca a vasúti törvény részben másként fogalmazó paragrafusaira hivatkozva eddig elutasította a kétnyelvű vasúti helységnevek és feliratok bevezetését. A probléma rendezését az idei év második felére ígérik.

A vasútállomások megnevezéseinek kétnyelvűsítéséért most folyó kampányt a szlovákiai magyar civil szervezetek indították. Ebbe a mozgalomba kapcsolódott bele a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Híd magyar-szlovák párt is.