nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pápua
Új-Guinea, a nyelvészek paradicsoma

Új-Guinea legalább 40 ezer éve benépesült, és nemcsak az ott élő népek eredete, de egymással való kapcsolataik is a távoli múltba vesznek, lehetetlen rekonstruálni, hogy mi minden történt ott.

Kálmán László | 2014. december 10.
|  

Új-Guinea a világ egyik legérdekesebb helye, különösen nyelvészek számára. Hatalmas sziget (Grönland után a második legnagyobb a világon), és olyan a földrajza, olyan magas hegyek, mély völgyek és áthatolhatatlan dzsungelek találhatók ott, hogy az ott élő emberi közösségek (és így az ott beszélt nyelvek is) sokszor teljesen el vannak szigetelve egymástól. Iszonyú régen (legalább 40 ezer éve) benépesült, és nemcsak az ott élő népek eredete, de egymással való kapcsolataik is a távoli múltba vesznek, lehetetlen rekonstruálni, hogy mi minden történt ott. Az biztosnak látszik, hogy több hullámban települt be, ezért nehéz megmondani, kik az „igazi” őslakosai, mindenesetre úgy tűnik, hogy az utolsó nagy hullám úgy 3-4 ezer éve érkezhetett, feltehetően nyugatról, talán Tajvan irányából. Amikor tehát „pierredelacroix” becenevű olvasónk az új-guineai nyelvek eredetéről érdeklődik, már előre lehet sejteni, hogy sok okosat nem lehet majd neki válaszolni.

Halottam valahol, hogy az ausztrál nyelvek és a Pápua Új-Guinea-i nyelvek között szinte semmilyen kapcsolat sem lelhető fel. Ez a feltételezhető benépesülésnek ellentmond. Tudnának ennek nyelvészeti okairól többet írni? (illetve szívessebben olvasnék részletesebben a madagaszkári nyelvekről...)

Először tisztázzunk egy-két mellékes kérdést. Először: Pápua Új-Guinea nem annyira földrajzi, mint politikai egység, annak az országnak a neve, amelyik Új-Guinea keleti részét foglalja el. (A sziget nyugati része Indonéziához tartozik.) Másodszor: miért mondana ellent Új-Guinea feltételezett benépesülése annak, hogy a pápua nyelveknek nincs közük az ausztráliaiakhoz? Olvasónk nyilván arra gondol, hogy abban az időben, amikor Új-Guinea első ismert lakói éltek, még földnyelv kapcsolta össze a szigetet Ausztráliával. Általános nézet, hogy Ausztrália ebből az irányból települt be. Azt azonban – úgy tudom – nem lehet biztosan tudni, hogy éppen az új-guineai őslakosok közül kerültek ki Ausztrália későbbi lakói, sőt lehet, hogy Ausztrália benépesedése után érkeztek csak Új-Guineába a most ott élők legrégebbi ősei.

Azt meg, ha máshonnan nem, a saját uráli nyelvrokonaink esetéből tudhatjuk, hogy a nyelvi kapcsolatoknak nem kell együtt járniuk az etnikaiakkal. A nyelvcsere mindennapos dolog a közösségek életében (gondoljunk csak Írországra, milyen gyorsan lezajlott az ottani kelta nyelvű lakosság elangolosodása).

Nyelvészeknek érdekes
Nyelvészeknek érdekes
(Forrás: Wikimedia Commons / Graham Crumb, Imagicity.com / CC BY-SA 3.0)

Mindenesetre már legalább a 20. század eleje óta egyetértenek abban a nyelvészek, hogy Új-Guinea nyelveinek nincs közük sem az ausztráliaiakhoz, sem az ausztronéz nyelvekhez (kivéve persze, hogy a sziget peremvidékén és néhány környező szigeten ausztronéz nyelveket beszélő közösségek is élnek). Az Új-Guineában beszélt nem ausztronéz (közkeletű elnevezéssel: pápua) nyelveknek a száma elképesztő (800 és 1000 közé tehető, az Ethnologue katalógusa szerint 820), és rengeteg eltérő elképzelés van arról, hogy közöttük milyen rokonsági viszonyok vannak. Az biztos, hogy a pápua megnevezés nyelvileg semminek nem felel meg, szó sincs arról, hogy ezek a nyelvek mind rokonai lennének egymásnak. Nagyon sokféle szempontból próbálták már őket osztályozni, például a téma egyik legnevezetesebb kutatója, Malcolm Ross a névmásrendszerek alapján 23 különböző nyelvcsaládot javasolt (korábban akár 60 nyelvcsaládra is tettek javaslatot), valamint vagy egy tucat nyelvet rokontalanként sorolt be. Valószínűleg egyelőre be kell érnünk ennyivel.

Olvasónk egyúttal Madagaszkár nyelveiről is szeretne részletesebben hallani. Ez nyilván külön cikket érdemelne, lehetőleg nálam jobb szakértőtől, de annyit gyorsan megjegyzek, hogy nyelvileg Madagaszkár meglehetősen egységes (ha leszámítjuk a gyarmatosítók nyelvét, a franciát). Annak ellenére, hogy etnikailag meglehetősen kevert a lakosság (a genetikai vizsgálatok körülbelül fele-fele arányban találtak a népességben dél-kelet ázsiai és afrikai eredetű vonásokat), az egész szigeten a malgas nevű ausztronéz nyelvet beszélik, kisebb tájnyelvi eltérésekkel. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a földrajzi adottságoknak köszönhetően a szigeten belül sokkal nagyobb a mobilitás, mint Új-Guineán, és hogy régen, már jóval a gyarmati uralom előtt kialakult ott az egységes állam.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 arafuraferi 2014. december 11. 20:55

"Új-Guinea, a nyelvészek paradicsoma" No meg paradicsommadaraké:-)

Azért vigyázni az adatgyűjtés során , némely törzs szereti a paradicsomos nyelvészt:-)

4 Krizsa 2014. december 11. 07:11

Ez aztán a telitalálat! Ez pápuázás - már vártam egy ilyen cikket. Idézek: "Új-Guinea legalább 40 ezer éve benépesült, és nemcsak az ott élő népek eredete, de egymással való kapcsolataik is a távoli múltba vesznek, lehetetlen rekonstruálni, hogy mi minden történt ott."

LEHETETLEN: természetesen az egyeduralkodó, önjelölt IND?EU nyelvészet alapján lehetetlen. Há mijér? Ja mert írás nincs, ugye. Hát írásuk a finnugor-mínusz magyarnak se voltak, de oda nem is kell. Ott elég, ha távolba látunk, hogy milyen közeli rokonok, oszt jó.

A sémi nyelvekből, de még az afro-sémiekből is van írás, csak azokkal meg azért lehetetlen, mert ott van. De nem kő vizsgálni, oszt akkó ottsincs.

A 7OOO éves KM rovásból, a 6OOO éves sumér-akkádból meg azért lehetetlen, mert gyöknyelvészet nélkül úgyse lesznek rendesen megfejtve soha. Ott az a jó.

DE: megvan(nak), az állítólag személyenként változó pápua nyelvek. Ott mi a lehetetlen? Lehetetlen ELHINNI, hogy ne változtak volna meg teljesen 6-4O ezer év alatt. Miért lehetetlen? Mert úgy döntöttünk, hogy a nyelvek "folyton változnak" - benyalod végre?

A neander kőeszközei sem változtak félmillió éven át (a homokba rajzolt, a bőr és famunkáik persze úgyse maradhattak fenn, szerencsénkre). Nahát ott az a jó nekünk, hogy a kőeszközök nem változtak.

A pápuák esetében meg az jó nekünk, ha az őseik fejetetejére folyton visszakanyarodó egyetlen kelta nyelv össz-vissz 15OO éves változgatásaival ruházzuk fel őket is. Persze Afrika nyelveit is. Ott is azért van annyira sok nyelv és nyelvcsalád. (Mert az IND?EU nyelvészet 1OO%-ban alkalmatlan bármi másra.)

Mert a KÉNYSZERZUBBONYT (a hivatalos nyelvészetet) oda is mi szállítjuk. Egyébként is, kiafrancot érdekelnek egyáltalán az ilyen primkó nyelvek, úgyis mingyá anglisak lesznek, nahát. Ha nagyon nyomulunk (és nagyon), a pünktlich középeurópai, murvára makacskodó magyart is szét-anglizáljuk - mielőtt a nyelvészetük is felébredne. Azoknak is éppen Eu közepére kellett beásni magukat... több baj van velük, mint 2OO pápua és 12OO afrikai nyelvvel.

Olyan aztán nincs, hogy a gyökvázak közös jelentéseit vizsgálgatnánk ezekben a nyelvekben, mert akkor még nekik is lehetne valami közük a finnel, magyarral, mansival, hantival, héberrel, némettel, stb. - más se hiányzik.

3 arafuraferi 2014. december 10. 20:36

"Azt azonban – úgy tudom – nem lehet biztosan tudni, hogy éppen az új-guineai őslakosok közül kerültek ki Ausztrália későbbi lakói, sőt lehet, hogy Ausztrália benépesedése után érkeztek csak Új-Guineába a most ott élők legrégebbi ősei." A következő volt: az őspápuák mentek délre (amikor összefüggött Új-Guinea Ausztráliával) és azokból lettek az ausztrálok, az újpápuák pedig tényleg csak később jöttek, tehát ha ha nem ment volna el onnan az összes régi pápua akkor gyüttmentek lennének:-)

2 Pierre de La Croix 2014. december 10. 20:15

@Mackósajt: Próbáltam röviden fogalmazni, nahát így sikerült. :) Mégsem írhattam csak annyit, hogy kedves nyest, írjatok a pápua nyelvekről...

1 Mackósajt 2014. december 10. 20:10

Egy kicsit off topic leszek a cikkhez, de talán nem a kérdéshez.

Az egyik probléma az az időtáv, amennyit nyelvészetileg vissza lehet látni a múltba. A kérdező feltételezi, hogy ez összemérhető Ausztrália benépesülésének idejével, de a helyzet az, hogy még megközelítőleg sem. A nyelv változása túl gyors, és túl szeszélyes ehhez. A jelenben létező nyelvek elemzése ideális esetben talán ad egy 10 000 éves (homályos) időtávlatot, ha nem történt semmi ami közben teljesen lesöpörte a térképet, de 40 000 év, az abszolút beláthatatlan nyelvileg, semmilyen következtetéséket nem lehet levonni akkorra vonatkozóan a mai nyelvekből.

Plusz a nyelvi hatások terjedhetnek népességmozgás nélkül is vagy csekély népességmozgással. Lehet, hogy az ős-pápuák vagy az ős-ausztrálok az elmúlt 40k évben háromszor lecserélték a nyelvüket valami totál más jellegűre, sose tudjuk meg írás híján.

A másik oldal, ami a cikk is céloz, hogy több hullámban lehettek/voltak vándorlások. Ez mindenütt így van a Földön, sehol a világon nem él olyan emberi népesség/etnikai csoport, amelyik ténylegesen folytonos, izolált leszármazottja lenne a lakóhelyét először benépesítő embereknek. Ilyen értelemben vett bennszülöttek nem léteznek. (Kivétel lehet pár nem túl rég benépesült óceáni sziget.) Konkrétan az ausztrál bennszülöttekről tudjuk, hogy erős genetikai hatás érte őket Indiából (vagy legalábbis valahonnan arról) viszonylag nem rég (kb. 3-4 ezer éve), és ez csak a jéghegy csúcsa, egy viszonylag kései, ezért a genetikai vizsgálatokból aránylag könnyen felismerhető népmozgás. Ki tudja mi volt régebben.

Információ
X