-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A világ nyelvei nem egyenlően oszlanak meg a különböző, emberek által lakott területeken. Egyes modellek azt állították, hogy a nyelvek diverzitása attól függ, hogy az adott területen milyen régóta él ember.
A PNAS legfrissebb kutatási beszámolója szerint – amiről nemrégiben mi is beszámoltunk – a világon azokon a területeken a legsokfélébbek a nyelvek, ahol a legnagyobb a biodiverzitás, azaz ahol a legtöbbféle populáció él. A misztikusnak látszó összefüggés magyarázata egyelőre várat magára. Addig is, vizsgáljuk meg, mitől függhet még a nyelvek sokfélesége!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A világon körülbelül 6–7000 nyelv létezik, és a változatosságuk a Föld különböző területein nem egyenlően oszlik el. A nyelvek tekintetében legnagyobb változatosságot mutató területek közé tartozik Nyugat-Afrika, a Kaukázus és Pápua Új-Guinea. De mitől függ, hogy hol a legnagyobb a nyelvek diverzitása?
Az egyik – a biodiverzitáson kívüli – legfontosabb tényező, amit számításba szoktak venni: az idő. Nyugat-Afrika az emberiség bölcsője, és ezzel együtt – Quentin D. Atkinson szerint – a emberi nyelv kialakulásának is az elsődleges helyszíne. Feltételezése szerint az emberi „ősnyelv” innen terjedt tovább északkeleti irányban.
Afrikához hasonlóan a Kaukázus is a világ egyik olyan területe, amelyet a legkorábban népesített be az ember. Gondoljunk csak arra, hogy a bibliai történetben Noé bárkája az Ararát hegyénél kötött ki, amely az Örmény-felföld része.
Az előbbi gócpontokhoz hasonlóan Pápua Új-Guinea őslakosai, a pápuák is nagyon korán, mintegy 40000 évvel ezelőtt már ezen a területen éltek. Így ezen a területen is elegendő idő volt arra, hogy a nagymértékű nyelvi sokféleség kialakuljon.
A pápua nyelvek változatosságának kialakulásáról William A. Foley 1986-ban a következő modellt dolgozta ki: tegyük fel, hogy eredetileg egyetlen, viszonylag homogén közösség által beszélt nyelv létezett. Ahhoz, hogy egy adott közösség által beszélt nyelvből két nyelv alakuljon ki, átlagosan 1000 év szükséges. Ha ezzel a feltételezéssel élünk, akkor a pápuák 40000 éve alatt 1012 nyelv alakulhatott ki. (És akkor ebben a számításban még nincs benne, hogy a különböző nyelvek kapcsolatba lépnek egymással, keverednek, némelyik pedig kihal.)
Egyes feltételezések szerint tehát az, hogy mekkora a nyelvek diverzitása, attól függ, hogy milyen régen beszélnek az adott területen emberi nyelvet. Azaz, hogy mennyire régen népesítette be az adott területet az ember. Hogy ennek mi köze a biodiverzitáshoz, nehéz lenne megmondani. De a kutatóknak az összefüggések magyarázatakor mindenképpen számításban kell venniük az időtényezőt is.
Forrás