-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A túlzásoknak éppen az a lényegük, hogy elrugaszkodnak a valóságtól. Miért szabna ennek határt az abszurditás?
Nem is nagyon van közönségesebb retorikai eszköz, mint a túlzás. Már óvodáskorban is folyékonyan alkalmazzuk („Te vagy a világ legjobb anyukája!”), és aztán tovább, egész életünkben, amikor az autónkat tökéletes vételnek nevezzük. A sajtó különösen vonzódik a túlzásokhoz, mert a célja a figyelem felkeltése. Olvastam például olyan hírt, amiben valakit, aki olyan balesetet szenvedett el, amiben senki sem sérült meg, a baleset túlélőjének nevezték. A kifejezések használatában bekövetkező nyelvi változásoknak is az egyik leggyakoribb formája a túlzás. Így használjuk a magyar félelmetes szót ’nagyon’ értelemben, és hasonlóan tesznek más nyelvek is. Igaz, hogy az úgynevezett „nyelvvédők”, mint minden újítást, néha a túlzáson alapuló újításokat is ellenzik, de az idő nem nekik dolgozik: a beszélők mennek a maguk feje után.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezzel Zoltán nevű olvasónk kérdésére tulajdonképpen már meg is adtam a választ:
Gyakran használják, hogy ezer százalék biztos valami. De ez nem helyes, hiszen ha valami biztos, akkor az száz százalék. Mégis miért terjedt el ez a kifejezés? Nem találok rá sehol sem magyarázatot!
Számomra nyilvánvaló, hogy ugyanazért terjedt az ezer százalék, mert a túlzások nagy családjába tartozik. Értem én, hogy Zoltánnak az a gondja, hogy az ezer százalék, ha valószínűségre alkalmazzuk, értelmetlen, hiszen a valószínűség olyan arányszám, ami csak 0 és 1 közötti, vagy ha úgy tetszik, 0% és 100% közötti értékeket vehet fel. Úgy kapjuk, hogy a vizsgált feltételeknek megfelelő kimenetelek várható számát osztjuk az összes lehetséges kimenetel számával (ha százalékban akarjuk ezt kifejezni, akkor az eredményt megszorozzuk 100-zal). Nyilvánvaló, hogy az első szám kisebb, mint a második, tehát a hányadosuk nem lehet nagyobb 1-nél, illetve 100%-nál. Igen, az ezer százalék ebben a vonatkozásban értelmetlen. Csakhogy a túlzásoknak éppen az a lényegük, hogy elrugaszkodnak a valóságtól, és miért szabna ennek határt az abszurditás?
Hogy egy másik új keletű és igen népszerű kifejezést említsek, itt az ezerrel. Ha mozgó testekre alkalmazzuk ezt a határozót (eltekintve persze a valóban ilyen gyorsan mozgó testektől), akkor egyszerű, nem abszurd túlzáshoz jutunk (feltételezem, hogy ilyenkor km/h-ban értendő az ezerrel). De alkalmazzák ezt a kifejezést mindenféle más esetekre is, amikor nyilvánvalóan értelmetlen a sebesség ilyen kifejezése, például: Persze ezerrel kiposztoltam a képét, hadd röhögjön mindenki. Ezerrel emeli az árait a szemétláda.